Majtényi László: amit a kormány csinál, nem valódi nemzeti politika

Publikálás dátuma
2017.02.23 20:55
FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Fotó: /
Az Eötvös Károly Intézet felsőoktatási konferenciájának szünetében Majtényi Lászlót, a demokratikus ellenzéki pártok államfőjelöltjét kérdeztük politikai szerepvállalásáról, országjárásának tapasztalatairól.

- A hírek szerint a Fidesz csak azért engedi, hogy államfőjelöltként felszólalhasson a parlamentben, hogy önmaga bizonyítsa be: nem képes megtestesíteni azt a "nemzeti egységet", nem tud olyat mondani, amivel a jobboldali szavazók is azonosulni tudnának. Mit gondol erről?

- Ez egy gyerekes felvetés lenne a kormánypártok részéről. Vajon a Nemzeti Együttműködés Rendszere, illetve az alaptörvény, amit nem bocsátottak népszavazásra, csupán egy politikai érdekek vezérelte csoport gründolta össze, kifejezi a nemzeti egységet? Kiben testesül meg ez az egység: abban, aki azt vallja, hogy az állampolgárok szabadsága fölött elhivatott intézmények őrködjenek, vagy abban, aki számára ez nem érték?

- Abból az elgondolásból, hogy a jobboldali szavazók nem tudnak azonosulni azzal, amit ön mond, mintha az következne, hogy a Fidesz szerint szavazóik számára nem fontos a jogállamiság, az alkotmányosság.

- Nekem ezzel pontosan ellentétes tapasztalataim vannak. Persze ez attól is függ, mit tekintünk jobboldalnak. A Fidesz vezetői garnitúráját semmiképp sem sorolnám a politikai jobboldalhoz. Az alkotmányos jobboldalhoz pedig még úgy sem.

- Hogy látja, mit jelent egyáltalán a kormány számára a nemzet, a "nemzeti egység"?

- Csak egy szóvirág. Ez egy üres nemzeti retorika részükről, amiben átélt pátoszt nem, ám gyakran súlyos ismerethiányt lehet érezni. Például nem hiszem, hogy a XIX. századi magyar értekező prózát és irodalmat sokat forgatták. Viszont mindent átneveznek nemzetivé, amit egykor országosnak hívtak. Értetlenül állok az előtt, hogy az országos influenzajárványból miért nem lett nemzeti influenzajárvány. Amit a kormány csinál, nem valódi nemzeti politika.

- Nemrég országjárásba kezdett. Milyen visszajelzéseket kapott?

- Mindenhol telt ház előtt beszélek, akik eljönnek, nagyon támogatóak, változást akarnak. És nagyon sokan vannak. Mondhatom, hogy a hamu alatt izzik a parázs. Persze értek támadások is, leginkább a kormánypárti sajtó részéről. Jó idegek kellenek egy ilyen vállaláshoz.

- Többször nyilatkozta: biztos abban, most nem lesz köztársasági elnök. Akkor miért vállalta a jelölést?

- Amikor elvállaltam, abban sem voltam biztos, hogy összejön a jelölésemhez szükséges ajánlások száma. Most már szinte biztosra lehet mondani, hogy meglesz. Holott én egyetlen pártvezetővel sem beszéltem, nem tudtam, ki fog támogatni. Eddigi közéleti pályafutásom gazdag volt abban, hogy politikusok cselekedeteit bíráltam, mindkét oldalon. Ombudsmanként is úgy működtem: nincsenek jobb- vagy baloldali polgárok, mindenki egyenlő méltósággal rendelkezik, amit meg kell védeni. Ez nem egy rossz előtanulmány a nemzet egységének értelmezéséhez. Jelölésem előnye, hogy sok helyen beszélhetek a szabad, demokratikus, szolidáris Magyarországról. A jelölő szervezeteknek pedig siker, hogy jelöltet tudtak állítani. Két hónappal ezelőtt még ez is lehetetlennek tűnt. De itt sem "a másik" Magyarország mutatta meg magát: csak egyetlen Magyarországról lehet beszélni.

2017.02.23 20:55

Bekérették a budapesti svéd nagykövetet, mert egy miniszterük bírálta Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.15 20:27
FOTÓ: AFP / KISBENEDEK ATTILA
Fotó: /
A svéd szociális ügyekért felelős miniszter nemrég úgy fogalmazott, Magyarországon "a politika bűzlik a '30-as évektől." Szijjártó már akkor "visszaszólt", de mint kiderült, nem érte be ennyivel.
Bekérették a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba a svéd szociális ügyekért felelős miniszter Magyarországot bíráló megjegyzése miatt - írja az MTI Szijjártó Péter közlésére hivatkozva.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter a minap azt a bejegyzést tette közzé a Twitteren, hogy "riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több »igazi« magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a '30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek."

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már akkor "visszaszólt" a politikusnak, hozzáfűzve, hogy "Magyarország a családokra költi a pénzt, Svédország pedig a migránsokra." Most pedig ismét jelezte, szerinte megengedhetetlen az a hangnem, amelyet a svéd miniszter használt.
A tárcához bekéretett nagykövetnek el is mondták, hogy elfogadhatatlannak tartják a svéd miniszter kijelentését.
"A diplomata a magyar álláspontot tudomásul vette, és ígéretet tett, hogy továbbítja" - mondta a miniszter.
2019.02.15 20:27

A kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni

Publikálás dátuma
2019.02.15 19:35
AZ MTA központi épülete
Fotó: Népszava/
Legutóbb a kommunista politika játszadozott úgy a Magyar Tudományos Akadémiával (MTA), mint macska az egérrel – hangzott el péntek délután az akadémikusokból álló Stádium 28 Kör budapesti, „Tudomány a prés alatt” című fórumán, amit a Közép-európai Egyetem (CEU) egyik nagyelőadójában tartottak meg.
A terem zsúfolásig megtelt, sokaknak csak állóhely jutott. A CEU rektorhelyettese, Enyedi Zsolt szerint nem meglepő a nagy érdeklődés. Köszöntőjében elmondta: soha nem gondolta volna, hogy az MTA-nak ilyen nehéz helyzettel kell majd szembenéznie. – Elképesztő az Akadémia megbélyegzése. Persze ez a bélyeg számunkra is ismert – utalt a CEU ellen az elmúlt két évben lezajlott kormányzati média- és politikai hadjáratra, ami azt eredményezte, hogy az egyetem a következő tanévtől Budapest helyett Bécsben indítja amerikai képzéseit. Klaniczay Gábor, történész, az MTA doktora emlékeztetett: a független kutatóintézetek ellehetetlenítése nem most kezdődött. Már a 2010-es kormányváltás után nem sokkal megvonták „a másik oldalhoz” sorolt intézetek, mint például a Collegium Budapest állami támogatását. Azóta pedig gomba módra szaporodtak el az új, kormányközeli kutatóintézetek: 2011 óta kilenc új „kutatóműhely” jött létre, kezdve a Kommunizmuskutató Intézettel a leginkább elnökének, Szakály Sándor botrányos nyilatkozatairól ismertté vált Veritas Történetkutató Intézeten át az idén megalapított Magyarságkutató Intézetig. – Vagyis a kormány által létrehozott kutatóhálózat készen áll az akadémiai kutatóintézetek helyére lépni – mondta Klaniczay. Tavaly nyáron vált ismertté a kormány terve: az MTA kutatóhálózatát feldarabolnák, egyes intézeteket megszüntetnének, másokat egyetemekhez csatolnának vagy a fentebb említett állami kutatóintézetek valamelyikébe olvasztanák be. Klaniczay megemlítette: Palkovics László innovációs miniszter egyik legfőbb érve az átalakítások mellett, hogy felszámolja a „kialakult párhuzamosságokat”. Csakhogy ezeket épp a kormány hozta létre az újabb és újabb kutatóintézetek megalapításával.
A Palkovics vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) több mint 20 milliárd forintot tart vissza az akadémiai kutatóhálózat működésére szánt 2019-es költségvetési forrásokból. Ez négy egykori igazságügyi miniszter, Bárándy Péter, Draskovics Tibor, Forgács Imre és Vastagh Pál szerint is törvénysértő. Mint pénteki közleményükben írták, felmerülhet a költségvetési csalás gyanúja is, ha az MTA kutatóintézeteinek járó támogatásokat – újabb törvényi felhatalmazás nélkül – a jóváhagyott céltól eltérően használják föl. Ezzel arra utaltak, hogy az ITM jórészt az Akadémiától visszatartott milliárdokból finanszírozná a Tématerületi Kiválósági Programot, amelyen az MTA-s kutatóintézetek mellett az egyetemeket és más kutatóintézeteket versenyeztetnének. Az Akadémia elnöksége kedden úgy döntött: kutatóintézeteik csak akkor indulhatnak a pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat. Palkovics miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteken tárgyalt a továbbiakról; az Akadémia Kommunikációs Főosztálya lapunkkal mindössze annyit közölt, „konstruktív tárgyalások kezdődtek” az ITM és az MTA között, amelyek a jövő héten folytatódnak. 

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években, mert kutatási tevékenysége kinevezése óta „csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”.

Témák
MTA
2019.02.15 19:35