Előfizetés

Botrány a zuglói ülésen

Botrányosan alakult a Zuglói Önkormányzat testületi ülése csütörtökön, miután ligetvédők egy csoportja demonstrált ott. 

Azt állítják, hogy a Civil Zugló Egyesület ellopta 20 ezer aláírásukat, amit azért gyűjtöttek, hogy szükség esetén riadóztatni tudjanak. Várnai László, az egyesület képviselője ezzel szemben azt állítja, az aláírásokat ők gyűjtötték össze még jóval azelőtt, hogy a ligetvédők feltűntek volna.

Az atv.hu-nak azt is mondta: provokációnak tartja az aktivisták mai megmozdulását, és úgy véli, hogy a zuglói szocialisták állnak az akció mögött. Állítása szerint az aláírásgyűjtő-ívet ők bocsátották a ligetvédők rendelkezésére, amire maximum 1-2 ezer aláírást gyűjtöttek, így nem is érti, miért követelik rajtuk a 20 ezres adatbázist. Hozzátette: ha valamikor a jövőben digitalizálják az aláírásokat, akkor szívesen átadják a ligetvédőknek azokat, amiket ők gyűjtöttek.

Debrecen pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre

Publikálás dátuma
2017.02.23. 21:11
FOTÓ: MTI, Czeglédi zsolt
Debrecenben csütörtökön ünnepélyes keretek között hivatalosan is elindították az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 cím elnyerésére irányuló pályázati folyamatot.

Papp László polgármester (Fidesz-KDNP) elmondta: a pályázat indításának bejelentését megelőzően a debreceni önkormányzat valamennyi pártjának és szerveződésének a képviselője közös nyilatkozatot írt alá a MODEM-ben, amelyben elkötelezték magukat, hogy politikai, ideológiai meggyőződésüktől függetlenül támogatják a pályázatot.

A polgármester - utalva egy tavaly őszi helyi reprezentatív felmérésre, amely szerint a megkérdezettek 94 százaléka támogatja a cím megpályázását - kijelentette: "Debrecennek áll a zászló, hiszek benne, hogy 2023-ban Debrecen Európa kulturális fővárosa lesz".

A bejelentés napjául nem véletlenül választották február 23-át: 02.23. kis átrendezéssel 2023, a magyarországi EKF éve - magyarázta a polgármester.

Papp László abban az intézményben jelentette be az indulást, amely zászlóshajója lesz a debreceni pályázatnak: a MODEM Modern és Kortárs Képzőművészeti Központ megépítését ugyanis legutóbbi EKF-pályázatában vállalta a város.

2010-ben ugyan Pécs nyerte el a címet, de Debrecen így is teljesítette akkori vállalásait: a MODEM mellett többek között megépült a Kölcsey Központ és megújult a Nagyerdei Szabadtéri Színpad is - mondta a polgármester hozzátéve: a fejlődés nem áll meg, 2023-ra több mint 6 milliárd forintos kormányzati támogatással kívül-belül megújul a Csokonai Színház, befejezik a Latinovits Színház belső kialakítását, és egy komolyzenei koncertterem is felépülhet.

Debrecen vonzza a kultúrát, és készen áll arra, hogy Európa Kulturális Fővárosa legyen 2023-ban - hangsúlyozta Papp László, megjegyezve: elkötelezettek arra, hogy szorosan együttműködve a térség településeivel Debrecen 2023-ban egy kulturális háló centrumában legyen.

A bejelentés után Gulyás Gábor, a program főtanácsadója bemutatta a pályázat logóját, amelyet a zsűri 98 pályázó több mint 100 alkotása közül választott ki.

A MODEM-ben csütörtökön felállítottak egy "időgépet" is, amelyben egy kamera segítségével bárki üzenhet a 2023-as Debrecennek. Az időgépet a jövőben több helyen, például kulturális események helyszínén állítják majd fel, hogy minél többen el tudják küldeni üzeneteiket. A legjobbakból kisfilm is készül.

Olimpia - Elárulták, hány milliárdot dobtak ki az ablakon

Publikálás dátuma
2017.02.23. 21:11
A Momentum Mozgalom vezetői szomorúan nyugtázták: okafogyottá vált a népszavazás az olimpiarendezés ügyében FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Nincs anyagi vonzata a NOB-felé az olimpiai visszalépésnek - jelentette ki Lázár János a Kormányinfón, ám arról a kancelláriaminiszter nem beszélt, és a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. is titkolja, hogy eddig mennyi ment el a pályázatra. Annyi tudható: eredetileg 10 milliárdos kiadással számoltak, ám hamar körülbelül 30 milliárdra emelték a keretet, amelyből a legóvatosabb becslések szerint is 8-10 milliárdot már elköltöttek. Fürjes Balázs, a budapesti olimpia kormánybiztosa az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy 7 milliárd ment el eddig a pályázatra. Arról még nincs döntés, mely beruházások megvalósítása folytatódhat olimpia nélkül is. Az új Puskás stadion, ha ötszörös áron is, de biztosan megépül.

Ebben a pillanatban semmiféle kötelezettsége nincs Magyarországnak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felé, ugyanis csak akkor kellene kártérítést fizetnünk a grémiumnak, ha elnyertük volna az olimpiarendezést, a pályázati szakaszban nincs ilyen kötelezettség - mondta lapunk kérdésére Lázár János a Kormányinfón. Arról is érdeklődtünk, mely létesítményeket építik meg olimpia nélkül is, erre a Miniszterelnökség vezetője úgy felelt: a kormány Szabó Tünde sportállamtitkárt bízta meg annak eldöntésével, mely beruházásokat kell folytatni, s mit kell elfelejteni. Annyi biztos, a 2020-ban részben nálunk rendezendő labdarúgó Európa-bajnokságra készülő, új Puskás Ferenc Stadion megépül - 192 milliárd forintért. Ezzel az eredeti terv majdnem ötszörösénél tart a stadion ára, hiszen 2011-ben még 40 milliárd forintról indult a beruházás, a legutóbbi, máig érvényes ígéret pedig úgy szólt, 105 milliárd lesz a végösszeg.

Elszórt milliárdok

Magyarország 3:0-ra vezet a Fidesz ellen
Vádolom az Orbán-rezsimet, hogy kopaszokkal rátámadt a magyar demokráciára és a magyar népre - idézte fel Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke a kereken egy évvel ezelőtt történt "gyalázatos esetet", a kopasz-ügyet. Az MSZP szóvivője szerint megvan a Fidesz legyőzésének receptje, ugyanis a kormány visszavonult a vasárnapi boltzár, a fideszes földrablások és immáron az olimpia ügyében is. Magyarország tehát 3:0-ra vezet a Fidesz ellen - fogalmazott Nyakó.

Hogy a jövő szerdán visszavonni tervezett olimpiai pályázat eddig is horribilis összeget emészthetett fel, azt jelzi: a kormány által megrendelt PricewaterhouseCoopers (PWC) olimpiai megvalósíthatósági tanulmánya még úgy számolt, hogy összesen 10 milliárd forintba kerül majd a pályázat. Noha a kabinet és az olimpiai pályázatot intéző Budapest 2024 Nonprofit Zrt. sem hajlandó elárulni, eddig pontosan mire és mennyit költöttek el, annyi biztosan tudható: a keretösszeget az eredeti 10 milliárdról időközben körülbelül 30 milliárdra emelték. Ennek java részét pedig sajtóhírek szerint már elköltötték, lekötötték.

A főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tulajdonában lévő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. szerződéseit tavaly ősszel a Népszabadság hozta nyilvánosságra. Addigra a vállalkozás 6,5 milliárd forintot költött a pályázatra. (Ebben ráadásul nem is szerepel az: a hatástanulmányok elkészítésére 480 milliót kapott a PWC, s ez a cég felelt a pályázati kérdőívért is, 240 millióért.) Ahhoz egyébként, hogy Budapest egyáltalán pályázhasson a 2024-es játékokra, eleve legalább 77 millió forintnyi eurót kellett befizetni a NOB kasszájába. Kiderült, jutott jelentős megbízás az FTC Zrt. vezérigazgató, Orosz Pál cégének, a Humán Telex Kft.-nek, valamint a Media Insight Médiaügynökség Kft.-nek is: ezek közösen reklámozták az olimpiát, 1,3 milliárd forintos keretből - igaz, ezt vélhetően még nem költöttek el egészen. Emellett 2016 végén a Humán Telex a Mindshare Médiaügynökség Kft.-vel közösen nyert további 4 milliárd forintos keretet, hogy megtervezzék és levezényeljék a "Társadalmi párbeszéd az olimpiáért" 2017-es kampányait.

Az állam vásárolt ingatlant is az olimpiai beruházásokhoz kapcsolódóan: Orbánék 2014-ben vették meg több mint 16 milliárdért azt a céget, amely a leendő olimpiai atlétikai stadion területének tulajdonosa. Emellett a kormány az olimpiai pályázatra hivatkozva még decemberben határozott arról, hogy 4,2 milliárdot ad különböző sportszövetségeknek.

Becslések szerint tavaly ősz óta legalább másfél milliárddal nőtt, azaz úgy 8 milliárd forintra emelkedhetett az olimpiarendezés tervezésére már elköltött összeg, a hvg.hu számításai szerint viszont már 10 milliárdnál is többnél tartunk.

Megrettent a Fidesz

FOTÓ: Vajda József/Népszava

FOTÓ: Vajda József/Népszava

A "kudarcos hangulatú" kormányülés után Lázár az olimpiáról azt mondta, mindenkinek a kudarca, hogy "belátható időn belül" nem lesznek ötkarikás játékok Budapesten. A rendezés legfontosabb feltétele a nemzeti egység lenne, ez pedig elképzelhetetlen a baloldali pártok nélkül - magyarázta. Kérdésre, hogy miért nem dönthet a nép, azt mondta a közgyűlésben lezajlottak miatt állt el a kormány a rendezéstől: "a népszavazással az ország magát égetné". Kijelentette: ha minden fideszes szavazó támogatta volna az olimpiát, akkor sem lettek volna többségben a referendumon. Az MSZP szerint ezzel Lázár elismerte, hogy az emberek többsége már nem támogatja a Fidesz-KDNP kormány politikáját. A miniszter nem árulta el, mikor vonják vissza a hivatalosan is a pályázatot, Tarlós István főpolgármester az ATV-ben ezt jövő hét elejére datálta. Eközben Kósa Lajos szintén az ATV-n úgy kalkulált: legkorábban július 16-ára lehetett volna kitűzni a helyi népszavazást, ha pedig "az időhúzásban érdekeltek" élnek a fellebbezési lehetőségekkel, akkor csak októberre - ekkorra viszont már döntött volna a NOB a rendező városról. A Fidesz-frakcióvezető szerint, a pályázat beadásakor is ki lehetett volna írni a népszavazást, de ha olyan ügyről akar valaki népszavazást tartani, "amiről teljes a politikai konszenzus, akkor azt nagyon meg kéne indokolni, hogy miért".

A cél már 2028?

Gundel Takács Gábor a 24.hu-nak azt mondta, az olimpiai mozgalom Los Angelesnek szurkol, mert akkor valószínűbb, hogy 2028-ban egy európai ország rendezheti a játékokat, így pedig Budapest ismét pályázhat. Ha újrázunk, népszavazást kell tartani a kérdésről, de a Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) kedden kinevezett szóvivője abban nem kívánt állást foglalni, hogy fővárosi vagy országos referendum kiírása lenne a helyes. A BOM egyébként már a Facebook-képét is megváltoztatta, immár a "Budapest 2028"-at hirdetik.

MM: "A politikai elit elárult minket"
"Bármennyire is szívesen vitatkoztunk volna, a pályázat visszavonásával a népszavazás is okafogyottá vált. A politikai elit elárult minket" - jelentette ki Soproni Tamás, a Momentum Mozgalom alelnöke lapunk kérdésére, látnak-e lehetőséget rá, hogy valamilyen módon mégis kikényszerítsék a népszavazást, egyáltalán van-e ilyen szándékuk. "A Momentum egyik szeme boldog és örül, a másik sír és szomorú" - kezdte ugyanis Fekete-Győr András, a mozgalom elnöke az Országháznál tartott tájékoztatóját. A sikeres népszavazási kezdeményezés megmutatta, hogy „kezünkbe tudjuk venni a sorsunkat”. A több mint negyedmillió összegyűjtött aláírás sűrítménye volt az elégedetlenségnek és a tettvágynak. A mozgalom örül, hogy Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és a kormány meghátrált, annak kevésbé, hogy "a magyar embereket már megint nem hallgatták meg." Orbánnal az élen néhányan döntöttek arról, hogy mi ne dönthessünk. Végre beszélgethettünk volna arról, milyen Magyarországot képzelünk el, és mit akarunk, mire költsék az adóforintjainkat. A kormány elvette tőlünk ezt a lehetőséget" - fogalmazott Fekete-Győr, aki mindezekért a visszalépést gyávaságnak és arcátlanságnak minősítette.
Sokan támogatták volna a budapesti olimpiai megrendezését. Mindnyájan szeretjük Magyarországot: azok is, akik támogatják az olimpiát, és azok is, akik nem - hangsúlyozta a mozgalom elnöke. Külön is megkérdeztük Papp Gergőt, hogy terveznek-e valamilyen lépést, vagy végképp letettek a referendumról. A sajtószóvivő megerősítette Fekete-Győr András szavait: "nem létező ügyről furcsa lenne népszavazást tartani több milliárd forintért".