Fürjes Balázs azt mondta, hogy valamit be kellett mutatni a Nemzetközi Úszó Szövetségnek (FINA), ezért vették elő az Aranyhullám nevet viselő, kétségtelenül látványos tervet. Lapunk megkereste az aréna tervezőjét, Ferencz Marcelt, aki elmondta, hogyan jutott el a minden kétséget kizáróan szép külsőtől a mostaniig az uszoda.
„Nem volt blöff a FINA-nak bemutatott látványterv, úgy gondoltuk, hogy itt lehetne megrendezni a 2021-es vb versenyeit, az időpont a mexikóiak visszalépése után 2017-re módosult – mondta a Duna Aréna tervezője. – Viszont az is tény, hogy mivel akkoriban még kevés információ állt rendelkezésünkre az elsősorban nemzetközi elvárásokról, később rengeteg változtatásra volt szükség. Az összes igénynek csak egy teljesen új épülettel tudtunk megfelelni.”
A szakember hozzátette, az első látványterv olyan volt, mint egy választási ígéret, megadott egy keretet, amit menet közben kellett tartalommal megtölteni.
„Összesen öt építész tud ilyen látványtervet készíteni, Európa egyik legnagyobb épülete áll a Duna partján – hangsúlyozta az építész. – A FINA és amerikai szakértők véleményei után kellett módosítani a terveken, eredetileg például 300 helyiséggel terveztem, az igények pontos megismerése után kiderült, hogy 450-re lesz szükség. A kiegészítés csak elforgatással volt lehetséges, ráadásul azt a kormányzati igényt is figyelembe kellett venni, hogy legyen elég tartalék az épületben, úgy lehessen bővíteni, változtatni a belső teret, hogy egyformán alkalmas legyen a hétköznapi használatra, országos és nemzetközi versenyek megrendezésére is. Nagyon szerettem az első tervet, az Aranyhullámot, de ugyanígy szeretem a most elkészült változatot is.”
Ferencz úgy véli, Fürjes Balázs és Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség előző elnöke is nagyon sokat tettek a vb sikeres előkészítéséért.
„Rengeteg munka van ebben a projektben, egy ilyen uszoda építése tízszer bonyolultabb műszaki értelemben, mint felhúzni egy labdarúgó-stadiont – jelentette ki az építész. – Olyan az épület, mint egy holdjáró, amelyre csatlakozik az űrkapszula. Külföldön hét évig terveznek egy ilyen létesítményt, nekünk négy évünk volt rá. A kazanyi vb-n a helyszínen láttam az uszodát, ez nagyon sokat segített a budapesti tervek módosítása során. A miénk a világ egyik legolcsóbb uszodája, a londoni olimpiai uszoda 90 milliárd forintba került. A budapesti pontos költségeit nem ismerem, 25-40 milliárd forint között mindent lehet hallani, én nem szeretnék találgatásokba belemenni. Csúcsterméket gyártottunk, amelynek az ára nem azért emelkedett a kezdeti 8 milliárd forinthoz képest, mert visszaélés történt, hanem menet közben változtak az igények, amelyekhez igazodnunk kellett, és a változtatásoknak mindig voltak költségvonzatai is.”
Az elkészült uszodát rengeteg bírálat érte, főleg, összehasonlítva az első látványtervvel.
„Az vitatkozzon, aki tervezett már három uszodát – reagált a bírálatokra a szakember. – Öt-hét évnek kell eltelnie ahhoz, hogy reális véleményt lehessen mondani egy épületről. Ez egy mű, ami mellett el kell időzni.”
Lapunk megkereste Vígh Lászlót, aki 2013-ban kormánybiztosként vett részt – az akkor még – 2021-re készített világbajnoki pályázat előkészítésében, de azt mondta, ebben a témában nem szeretne nyilatkozni.
