Szánthó Péter;
1956;Schmidt Mária;emlékév;Terror Háza Múzeum;
2017-02-25 06:09:00
Húsz hónapig fizet az 1956-os emlékév
Még mindig reklámozzák a 2016-ról bő fél évvel idénre is áthúzódó 1956-os emlékévet. Ráadásul úgy tűnik, mintha az olimpiai pályázat (és az ahhoz csatlakozó kampány) visszavonásáról szóló döntés után a korábbinál nagyobb fokozatra kapcsolt volna a forradalom emlékének ápolása. Az illetékes, Schmidt Mária vezette emlékbizottság nem válaszolt a tízmilliárdos nagyságrendű közpénzköltés részleteit firtató kérdésünkre.
„Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulója tavaly volt, ám az emlékévnek nevezett, valójában 21 helyett 20 hónapig tartó megemlékezéssorozat idén is folytatódik. Sőt, mintha az intenzitása is megnőtt volna; mióta döntés született az olimpiai reklámkampány leállításáról, az ’56-os üzenetek újra megjelentek a médiában (döntően a kormánypárti oldalon), illetve a köztéri plakátokon. Hogy miért és milyen apropóból, azt nem tudni: az ’56-os Emlékbizottságot tegnap nem lehetett elérni. A telefonszámon, amely a testület elérhetőségeként van megadva, egy géphang csupán annyit közöl: tájékozódjunk a honlapon, illetve írjunk az ott megadott e-mail-címekre. Így is tettünk, sőt a Terror Háza sajtóosztályának is írtunk, ahogy kérték. Ám érdemi válasz helyett csupán egy emlékeztetőt kaptunk arról, hogy az emlékévet az eredeti kommunikációs elképzelés helyett is húsz hónaposra tervezték.
Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa a megjelenésekkel kapcsolatban utoljára szeptemberben adott tájékoztatást: az évforduló kapcsán épülethálókat, tűzfalfestéseket is kiraktak a fővárosban, illetve a 19 megyeszékhelyen. Emellett 245 OTP-fiókban, 295 MOL-benzinkútnál, a fővárosi 4–6-os villamoson, az M2-es metrón, a budapesti tömegközlekedés buszain, citylight posztereken, a MÁV 155 vasútállomásán is megjelentek az emlékév plakátjai. De tévé-, rádió- és online reklámokat is készítettek.
Mindez 1,4 milliárd forintba került, a munkát az Átlátszó korábbi írása szerint négy cég nyerte el, gyorsított eljárású közbeszerzésen tavaly augusztusban. A kampány három részből állt: az 1080 P Solution Agency Kft. félmilliárdért intézte az online és magazinhirdetéseket. Összesen 400 millió forintot kapott a Balásy Gyulához tartozó New Land Media Reklám, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. és a Lounge Design Kft., ezért online, köztéri és újsághirdetéseket vettek – utóbbi cég készítette például a „Magyarország jobban teljesít” kampányt is korábban. A nemzetközi kommunikációs kampányért a Mindshare Médiaügynökség felelt félmilliárdért – ez a cég volt az egyik befutó a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 25 milliárdos tenderén is.
Ezenfelül tavaly februárban hirdettek eredményt az „Y- és Z-generációs szemlélet formálása az ’56-os emlékévvel összefüggésben” című tenderen, amelyet 230 millióért vitt el a Frank Digital Kft., amely Száraz István érdekeltségébe tartozik. Ő egyben az origo.hu-t és vs.hu-t is birtokló New Wave Media Kft. ügyvezetője is, a csoportot Matolcsy György unokatestvéréhez, Szemerey Tamáshoz köti a sajtó.
Annyi biztos, hogy az emlékév végéig, idén június 16-ig nem fog kiderülni, pontosan mire fordították Schmidték a forradalom 60. évfordulójára kiutalt 14,5 milliárd forint közpénzt. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szeptemberben úgy fogalmazott: ha menet közben is bele lehetne látni a pénzügyekbe, az csak megzavarná a lebonyolítást. A kormányzati politikusokkal teletömött bizottság – egyebek között Wittner Mária, Kövér László, Lovász László és Fekete György is a testület tagja – sok kritikát kapott a titkolózásért. Schmidt az őket pénzszórással vádolóknak korábban azt mondta: a „baloldali-liberális-jobbikos médiatengely” összehangolt támadásáról van szó. A bizottság szerint a kritikák „a kommunista és náci diktatúra lejárató kampányait” idézik – mondta Schmidt. A tavaly október 23-i központi eseményt 4,5 milliárd forintból vezényelték le. Emellett különféle összegű támogatásokra lehetett pályázni.
A kormánybiztosnak leginkább az Orbán által felkért Desmond Child ’56-os dala miatt kellett magyarázkodnia; a „Magyarország halszagú”-ként csúfolt nóta 50 millió forintba került. Schmidt szerint a dalt azért támadták, mert a magyar származású Child meleg, de kiderült az is, a szerző újrahasznosította egy korábbi számát. Az sem könnyíti az 50 millió sorsának megismerését, hogy minden résztvevő azt állította, ingyen vett részt a dal elkészítésében, és még a közmédia is ingyen adta oda a stúdióját a zenészeknek.