Kell a támogatás a lakásépítőknek

Látványosan emelkedett 2016-ban az újlakások építése iránti igény, de ez csak egy nagyon alacsony bázishoz képest imponáló. Tavaly kevesebb családi ház és több társasház épült. A nagyvárosokon kívül viszont alig érezhető a lakásépítési konjunktúra.

Tavaly 9994 újlakás épült, ami majd’ egyharmaddal több, mint 2015-ben. A kiadott lakásépítési engedélyek és az újlakások építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma meghaladta a 31 ezret, ez több mint két és félszerese a 2015. évinek - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, pénteki jelentésében.

A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a bevezetése óta eltelt másfél évben összesen 36 ezer család vette igénybe összesen 87 milliárd forint értékben. Vagyis egy család átlagosan mintegy 2,4 millió forint támogatásban részesült. A befogadott kérelmeken belül használt lakás vásárlására több mint 17 ezer család kérte a támogatást, bővítésre pedig 658. A megkötött szerződések 70 százaléka vonatkozott már meglévő, 30 százaléka pedig előre vállalt gyermekre.

Bár az épített lakások száma valamennyi településtípusban nőtt, az átlagosnál nagyobb mértékű volt az emelkedés a megyei jogú városokban (49 százalék) és Budapesten (44 százalék). A településfajták közötti különbségek azonban továbbra is igen jelentősek, így például a községekben, ide tartoznak az agglomerációs települések is, átlagosan csak 10 százalékkal bővült az újlakások száma – mondta a Népszavának Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója.

A KSH elemzéséből kiderült, hogy az új otthonok között 60-ról 51 százalékra csökkent a családi házak aránya, míg azoké, amelyeket többszintes, többlakásos épületekben vettek használatba, 33-ról 42 százalékra nőtt. A gazdaságkutató szerint az arányeltolódásban nem annyira a családi ház építések visszaesése játszott szerepet, hanem az, hogy a csok és az új lakásokra 2019-ig érvényes 5 százalékos áfa lendületet adott a társasházépítéseknek. A GKI várakozásai szerint, ha a trendek nem változnak, idén 14-16, jövőre 17-19, míg 2019-ben pedig akár 20-22 ezer új otthon is felépülhet. Igaz, még ezek a javuló számok is messze elmaradnak a válság előtti évek 35-40 ezer újlakás számától. Márpedig legalább ennyire lenne szükség a hazai lakóingatlan-állomány minőségi javulásához.

Tavaly tavasszal érezhetően nőni kezdett a kereslet, akkor amikor véglegesítették a csok feltételeit, majd ősszel egy újabb, ám a tavaszinál kisebb fellendülés következett, amikor a kormány kiterjesztette a kedvezményezettek körét - tette hozzá a kutató.

Jelenleg mintegy 20 ezer lakóingatlan kivitelezése folyik – említette lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke. Ezek egy részét azonban várhatóan csak 2018-ban adják át.

Azt a szakember is megerősítette, hogy az új lakások építésének területi eloszlása rendkívül egyenetlen. A fővároson, megyei jogú városokon, illetve nagyvárosokon kívül tapasztalható csekély növekedés is csak a nagyon alacsony bázishoz képest mérhető. Sőt, vannak az országnak olyan térségei, ahol egyelőre nem is éledezik a lakáspiac.

Koji László szerint csak átmeneti állapot, hogy kevesebb családi ház épül, mint társasház, idén a szakma ennek ellenkezőjére számít. Ugyanis a jelzések szerint egyre több magánberuházó köt majd közvetlenül szerződést a kivitelezőkkel. Mondhatni 2016 az ingatlanfejlesztők és egyéb vállalkozók éve volt, hiszen az általuk építtetett lakások építése gyorsult föl és többnyire ezeket értékesítették. Azért is érdekes lesz ennek a tendenciának a megfordulása, mert a vállalkozók építtette és használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 négyzetméterrel, 101-ről 94 négyzetméterre csökkent. A lakosság és a kivitelező közötti közvetlen szerződések alapján épített és átadott családi házak átlagos alapterülete viszont 150-200 négyzetméter.

Az ÉVOSZ elnöke szerint nem lesz gond idén a lakásépítő-kapacitással. A piac átrendeződhet és egyre több cég foglalkozik majd lakásépítéssel. A magasabb bérek pedig a még meglévő építőipari szakmunkásokat is itthon tarthatja.

Drágulásra számítanak

Az érem másik oldala, hogy éppen a magasabb bérek és a növekvő kereslet egyelőre tovább húzza felfelé a lakásárakat. A GKI elemzésében idén 5-6 százalékos árnövekedésre számít, de sok építőipari szereplő akár 10-20 százalékos áremelkedést sem tart kizártnak. Ez pedig már fékezheti az új lakások iránti keresletet és megtörheti a használt lakások már így is lanyhuló drágulási hullámát. Nagy kérdés az is, hogy ha a kormány nem hosszabbítja meg 2019-ben az új lakások 5 százalékos áfaterhét, hogyan hat majd az árakra, a piacra, a keresletre, ha újból a 27 százalékos áfa körbe kerülnek a lakóingatlanok.