Madridban vette át a vezetést a Barcelona

A vendégként pályára lépő FC Barcelona 2-1-es győzelmét hozta a spanyol élvonalbeli labdarúgó bajnokság (La Liga) 24. fordulójának tegnap lejátszott rangadója. 

Az utóbbi hetekben haloványabb teljesítményt nyújtó, ezért többször kikezdett katalánok a héten a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjében értékes idegenbeli győzelmet arató Atlético Madrid otthonában diadalmaskodtak.

Az első játékrészben bár a hazaiak alakítottak ki helyzeteket, az Atlético részéről a közelmúltban többször is eredményes Antoine Griezmann és Gameiro sem talált be, mint ahogyan a másik oldalon a rettegett Messi, Neymar, Suárez trióval rohamozó Barcelona sem. A szünet után aztán felpörögtek az események: a 64. percben Rafinha szerzett vezetést a vendégeknek, kisvártatva azonban Diego Godín és az Atlético egalizált.

A már-már döntetlennel végződő párharcnak elkönyvelt találkozó végén a csattanó a hajrában következett: a rendes játékidő vége előtt 3 perccel az ötszörös aranylabdás Lionel Messi találata alakította ki a 2-1-es végeredményt. Sikerének köszönhetően a címvédő Barcelona átvette a vezetést a táblázat élén.

A La Liga hétvégi eredményei. Pénteken játszották: Las Palmas-Real Sociedad 0-1. Szombati eredmények: Alavés-Valencia 2-1, Betis-Sevilla 1-2, Leganes-Deportivo 4-0, Eibar-Malaga 3-0. Vasárnap: Espanyol-Osasuna 3-0, Atlético-Barcelona 1-2. 

Az élcsoport: 1. Barcelona 54 pont (24 mérkőzés alapján), 2. Real Madrid 52/22, 3. Sevilla 52/24.

Szerző

Párizs - Sürgetik Palesztina elismerését

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök washingtoni látogatása újra ráterelte az európai politika figyelmét is a palesztin állam ügyére. Donald Trump amerikai elnök ugyanis a február 15-i találkozón úgy nyilatkozott, hogy az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére mind a kétállami, mind az egyállami megoldást elfogadhatónak tartja, ha az elvezet a békéhez. 

A szakértők szerint ez alapvető változást jelent Washington eddigi politikájához képest, amely a palesztin-izraeli konfliktus kétállami megoldását, azaz egy önálló, független palesztin állam létrehozását támogatta, akárcsak az európai uniós politika.

Tegnap 154 francia képviselő és szenátor nyílt felhívást intézett Francois Hollande államfőhöz, sürgetve a palesztin állam azonnali, egyoldalú elismerését. A kezdeményezők nem ideológiai alapon mozdultak, a politikai paletta mindkét – jobb és bal - oldaláról vannak az aláírók között. (A szélsőjobboldali Nemzeti Front politikusai közül senki sem támogatta a kezdeményezést. Marine Le Pen vezetése alatt ugyan finomult a párt korábbi hevesen antiszemita retorikája, a pártalapító apa, Jean-Marie és lánya közötti szakítást is jórészt ez eredményezte.) Levelüket a France Presse hírügynökség ismertette.

Angela Merkel német kancellár is nyilatkozott szombaton a kérdésben, számolt be az ynet.com izraeli hírportál. Videoüzenetében Merkel leszögezte, a továbbiakban is a kétállami megoldást támogatja, vagyis azt, hogy a zsidó állam mellett jöjjön létre egy önálló palesztin állam is. „A kétállami megoldás útján kell maradnunk. Nem látok más megoldást a békefolyamat eredményességére”, fogalmazott a német kancellár. Merkel március másodikán Egyiptomba látogat, ahol Abadel Fattah esz-Sziszi államfővel az izraeli-palesztin konfliktus kérdésében is tárgyal.

Az Európai Unió új, közép-kelet-európai tagállamai még szocialista országokként elismerték Palesztina államot, de a nyugati országok közül mindeddig csak Svédország tette ezt meg 2014-ben. De egyre több uniós parlament – brit, spanyol, holland – követeli kormányától az elismerést. Tavaly a Vatikán is elismerte Palesztinát.

Szerző

Megkezdődött Erdogan kampánya

Az Ankara Arénában kezdte meg szombaton este a török kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az április 16-án sorra kerülő referendum kampányát. Törökországban az alkotmánymódosításról rendeznek népszavazást az alkotmánymódosításról az elnöki köztársaság bevezetésének kérdésében.

Az alkotmánymódosítást Recep Tayyip Erdogan államfő már korábban szerette volna megvalósítani, de a 2015 júniusi parlamenti választáson pártja elveszítette abszolút többségét, s ezzel lehetőségét is az alkotmánymódosításra. Ugyanazon év novemberében azonban újabb, előrehozott választást rendeztek, amelyen az AKP ugyan szűk, de abszolút többséget szerzett. A júniusi kudarc mindenekelőtt annak volt köszönhető, hogy először jutott be a parlamentbe a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) és mintegy 13 százalékot szerzett. A HDP az egyik legkövetkezetesebb ellenzője az elnöki rendszer bevezetésének, amely jogilag is kiszélesítené Erdogannak a gyakorlatban amúgy is tág elnöki jogköreit. Az elnök és a kormánypárt, illetve híveik szerint az elnöki rendszert stabilitást jelentene az ország számára, az ellenzék szerint azonban elősegítené a diktatúra bebetonozását.

Ezért is a HDP Erdogan egyik elsődleges célpontjává vált a tavaly júniusi puccskísérlet nyomán bevezetett szükségállapotot arra is kihasználta a rezsim, hogy leszámoljon legkövetkezetesebb politikai ellenfelével. A HDP-t a Kurd Munkáspárt (PKK) politikai szárnyának tartja Ankara. Novemberben terrorizmus vádjával rajtaütésszerűen letartóztatták a kurd párt 13 parlamenti képviselőjét, köztük két társelnökét, Selahattin Demirtast és Figen Yüksekdagot, és frakcióvezetőjét. Múlt héten Demirtast öt hónap börtönbüntetésre ítélték, Yüksekdagot pedig megfosztották parlamenti mandátumától, lefejezve a kampánykezdetre az elnöki rendszer legerősebb politikai ellenfelét.

Ha a népszavazás a kezdeményezők által remélt eredményt hozza, jóváhagyja az alkotmánymódosítást, akkor a hatalom jogilag is átkerül Erdogan kezébe, aki valójában így is birtokolja tulajdonképpen mindenféle kontroll nélkül.

Recep Tayyip Erdogan 2003 óta áll Törökország élén. Kezdetben kormányfőként irányította az országot, a 2014-es elnökválasztáson lett államfővé. Ha a refendumon az igenek győznek, akár 2029-ig hivatalában maradhat. A tervezett módosítások szerint 2019-ben egyszerre rendeznek majd parlamenti és elnökválasztást. Az új elnök kétszer öt éves mandátumot kaphat, Erdogannak pedig az eddigi elnöki évei nem számítanak bele a mandátumba. Az elnöki köztársaság azt jelentené majd, hogy a parlament eddigi jogainak egy része átkerül az államfő kezébe.

A referendum kimenetelét szinte biztosnak veszik az elemzők. Erdogan és az AKP komoly támogatottságnak örvend, a puccskísérlet utáni tisztogatások pedig megfélemlítették az ellenzéket, így nem sokan vállalják azt, hogy nyilvánosan szembemennek a hatalom akaratával.

Szerző