Szürkemarha, iszlám módra

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:16
Bolek Zoltán nem érti, miért éppen velük gyűlt meg a baja mindenkinek FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Erős a félelem, a környékbeliek cseppet sincsenek elragadtatva attól, hogy éppen a szomszédságukban telepszik meg a Magyar Iszlám Közösség. Bolek Zoltán, a szervezet vezetője úgy érzi, a szocializmusban a politikai nézetei miatt üldözték, ma a vallása miatt. A feszültséget kollektív bográcsozással próbálja oldani.

Ha a Magyar Iszlám Közösség nyugodt környékre szeretett volna költözni, akkor jól választott. Ködös szürkeségben úszik a környék, ember sehol, még varjak se kárognak. A zuglói kertvárosban, ha az utca végén nem robogna el időnként egy-egy vonat, tökéletes lenne a csend.

Szerencsénk van, nyílik egy kertkapu, végre találunk valakit, akit megszólíthatunk. A vásárolni induló, szövetkabátot viselő magas férfi elkeseredett arcot vág: „Iszlám központ? Igen, hallottam róla. Mit mondhatnék? Megdöbbentő!” Fölöslegesnek tartja elmagyarázni, mire a nagy döbbenet. Úgyis tudja azt mindenki.

Néhány házzal odébb nagypapa játszogat unokájával az udvaron. Kérdésünket hallva kényszeredetten felnevet, a kerítéshez jön. Halkan kezdi, aztán belelendül, nem fogja vissza a hangerőt: „Ki kíváncsi rájuk? Higgye el, hogy senki! Lehet, hogy tízből kilenc normális, de az egészen biztos, hogy a tizedik idióta! Nem hiszem, hogy örül nekik bárki is!”

A mecsettel kombinált iszlám kulturális központnak majd a Körvasútsor és a Paskál utca találkozásánál lévő épület ad helyet. Három szint, összterületét tekintve 600 négyzetméter. Kutyát sétáltató szemüveges asszony közeledik. Persze, hogy értesült a hírről. „A Zoborhegy téren lesz, ugye?” – kérdez vissza, és őszintén elcsodálkozik, amikor megtudja, hogy épp a leendő iszlám központ előtt álldogálunk.

„Nem ismerem őket, félek tőlük” – osztja meg aggodalmait. – „Semmilyen néppel nincs bajom, de a vallási fanatizmustól irtózom.” Elmélázik a saját szavain. „Jó, fanatikusok minden vallásban vannak, a Hit Gyülekezetében is, még a katolikus egyházban is. Azok viszont, akik az iszlámban hisznek, nem európai normák szerint élnek. Más a vérmérsékletük, könnyebben elvesztik a fejüket.” Újabb szünetet tart, megvonja a vállát. „Nem tudunk mit tenni. Megszokjuk ezt is…”

Kívülről nem látszik, de az épületben javában dolgoznak, hogy elkészüljenek a március végére tervezett avató ünnepségre. Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke korábban elmondta a Népszavának, hogy a beruházás költsége 100 és 150 millió forint közé tehető. Állami támogatást nem kaptak, a kiadásokat adományokból fedezik: éveken át spóroltak, hogy összejöjjön a pénz.

Bolek Zoltán most létrán állva osztja a vezényszavakat: „Kalapácsot hozzatok már valahonnan!”, „A csípőfogót adjátok föl!”

Annak idején volt egy „izgatásos bulija”, a napjára is pontosan emlékszik. 1979. november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján történt szülőhelyén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszalökön. Néhány haverjával letépték az ünnepi alkalomból kitett vörös zászlót, és alágyújtottak. A puha kádári diktatúrában megúszta a börtönt, de „öt évre eltiltottak a közügyektől”. A balhé miatt nem mehetett egyetemre, helyette villanyszerelőnek tanult. Később azért diplomát is szerzett az államigazgatási főiskolán, napjainkban a Debreceni Egyetem bölcsészkarára jár. Ha minden jól megy, beteljesül régi álma: mindig is történész szeretett volna lenni.

A Paskál utcában milliós értékű önkéntes munkát kell még elvégezni. Bolek Zoltán jó hasznát veszi szakmájának: villanyt szerel. A korábban „félig ipari épületnek” nevezett ingatlanról kiderül, wellness központ működött itt. Erre a funkcióra már csak a mívesen kivitelezett, eredeti állapotában meghagyott gőzkabin emlékeztet.

Bármerre kanyarodik is a beszélgetés, Bolek Zoltán folyton visszatér az idegenellenességhez. Hangsúlyozza, hogy náluk magyarok a vezetők, a közösség tagjaink többsége is magyar, az iszlám szervezetek közül egyedüliként magyarul tartják a pénteki szentbeszédeket. (Imádkozni nagyjából ötvenen-százan járnak hozzájuk, a teljes taglétszám – közlése szerint – több ezerre tehető.)

Pár hete Bolek azt nyilatkozta lapunknak, nem tart attól, hogy konfliktusok lehetnek a környéken élőkkel. Hiszen közössége „békeszerető hívekből áll, elutasít mindenfajta szélsőségességet és erőszakot”. Mégsem mutat meglepetést, amikor nagy vonalakban előadjuk, milyen véleményeket hallottunk az iszlám központról. Nem érti, miért éppen velük gyűlt meg a baja mindenkinek. „A Kádár-korszakban a politikai meggyőződésem miatt üldöztek, most pedig a vallásom miatt. Azon szoktam töprengeni, hogy el vagyok átkozva, vagy mi van?!” – fakad ki Bolek Zoltán.

Nem tett le arról, hogy összebarátkozik a szomszédokkal. A központ megnyitása előtt bográcsozást tartanak az udvaron, reméli, sok környékbeli elfogadja a meghívást. A szürkemarhát már megrendelte.

Szerző

Ingyen sem olcsó a tudás

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:15

A kormány tervei alapján már 2018-tól ingyenes lesz a nyelvvizsga, és térítésmentesen mehetnek a diákok a Kresz-vizsgára tudta meg a Magyar Idők. Az „ingyenes nyelvvizsga" azonban csupán illúzió: a költségek tetemes részét az iskolán kívüli különórák, felkészítő tanfolyamok jelentik. Ugyanez mondható el a KRESZ-vizsgadíj esetében is.

Nem valószínű, hogy jelentősen növekedik majd a nyelvvizsgával rendelkező fiatalok aránya attól, hogy a kormány átvállalja az első középfokú nyelvvizsga költségeit - mondta lapunknak Légrádi Tamás. A Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnöke szerint nem azért csökken évről évre a nyelvvizsgázók száma, mert a jelentkezők nem tudják kifizetni a 20-30 ezer forintos vizsgadíjat. „Természetesen jó dolog, hogy támogatja az állam, de a problémát ezzel nem oldják meg" - mondta.

A kormány napilapja, a Magyar Idők írta meg: az ingyenes nyelvvizsgára az új ifjúsági stratégiában tesz javaslatot a kabinet, az intézkedés pedig már jövőre életbe léphet. Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter már február elején, a Magyar Ifjúság 2016 kutatás eredményeinek bemutatása után is beszélt a kormány terveiről. A kutatás szerint ugyanis a fiatal, 15-29 éves korosztálynak csupán töredéke (31 százaléka) rendelkezik legalább egy középfokú nyelvvizsgával. Arányuk 2010-től csökken: míg 2007-2010 között évente mintegy 100 ezer volt a megszerzett bizonyítványok száma, 2013-ra majdnem felére esett vissza.

Légrádi Tamás szerint a demográfiai okok mellett ebben nagy szerepet játszik az is, hogy az egyetemi felvételiknél jelenleg még egy felsőfokú nyelvvizsgánál is többet ér egy emelt szintű nyelvi érettségi. „Sokkal fontosabb kérdés, a nyelvtanítás belső tartalmát hogyan javítanák az állami iskolákban. Felkészült, motivált nyelvtanárok kellenek, akiknek nincs megkötve a kezük abban, mit és hogyan tanítsanak" - fogalmazott a szakértő. Az „ingyenes nyelvvizsga" ráadásul így is csak illúzió: a költségek tetemes részét a különórák, felkészítő tanfolyamok jelentik, amelyek nélkül az iskolai nyelvoktatás jelenlegi színvonala mellett csak kevesen jutnak el a középfokú nyelvvizsgáig.

A lap óriási sikerként tálalta azt is, miszerint az állam lemond a KRESZ-vizsga 4600 forintos díjáról. A lap emlékeztetett, az elméleti tanfolyam 20-30 ezer forintba kerül. Arról viszont nagyvonalúan hallgattak, hogy a B-kategóriás jogosítvány megszerzése más kiadásokkal is jár, a KRESZ-vizsga díja csak elenyésző része a vezetői engedély összköltségének. A vizsga díjának rögtön bő kétszerese a gyakorlati vizsga 11 ezer forintos tarifája. Ahhoz persze, hogy egyáltalán meg lehessen próbálkozni a gyakorlati vizsgával, legalább 29 órát, 580 kilométert kell vezetni. Óránként minimum 3000-4000 forintos tarifával számolva, ez összességében 87-116 ezer forint. Mindezen túl mintegy 16-17 ezer forinttal növeli a kiadást az elsősegély tanfolyam ára és a vizsgadíj.

Mindez azt jelenti, hogy 130-140 ezer forintos költségből kell kiindulnia annak, aki B-kategóriás jogosítványt szeretne. Mindez ráadásul az esetek többségében tényleg csak kiindulási pont, hiszen sok múlik a tanuló tehetségén, azon, szükség van-e plusz gyakorlásra. Nem mellékes az sem, becsületes-e az oktató. A szakmában ugyanis - az iskolák közötti éles konkurenciaharc miatt - sokan trükköznek, s az alacsony árakon elcsábított tanulók végül a különféle rejtett költség miatt 180-200 ezer forintos kiadásnál tartanak, mire kézbe vehetik a jogosítványt.

Szerző

Borsod is kap egy szuperkórházat

Új kórházat alapít a kormányzat a két nagy miskolci intézmény helyén. A tervek szerint előbb „papíron” megszűnik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Egyetemi Oktató Kórház, valamint a Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház (MISEK), és a kettőből egy új intézményt alapítanak. Az új kórház április elsejétől működik majd. A megszüntetett ellátóhelyek munkatársaival újra szerződnek, feladataikat újraosztják. Információink szerint e folyamat részeként megszűnik Csiba Gábor, a megyei kórház főigazgatójának megbízatása is. A Népszava úgy tudja a most alapítandó intézmény élére Tiba Sándort, a MISEK jelenlegi főigazgatóját nevezik ki.

A vezetőváltás nem lett volna váratlan, mert szeptemberben amúgy is lejár az összes főigazgatói és gazdasági igazgatói kinevezés, illetve több mint 30 vezetőnek már le is járt a mandátuma. Az utóbbiak már egy ideje megbízással dolgoznak, úgy tudni: a tárcánál azzal számoltak, hogy ősszel pályázattal frissíthetik a kórházi menedzsmenteket. Csakhogy - úgy tudjuk - a Fidesz frakció olimpiarendezési kudarca mellett nem akart új politikai frontot nyitni. Ezért az a döntés született, hogy a most státuszban lévők mandátumát meghosszabbítják a választásokig. Ez azonban nem zárja ki, hogy államtitkárság akár ilyen körmönfont módon is cseréljen menedzsmentet ahol akar. A részletekről kedden Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a helyszínen személyesen tájékoztatja a kórházak dolgozóit és a sajtót is.

Szerző