Bienerth tempóhátránya

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:50
A MÚSZ elnöke csak reprezentál, sem itthon, sem külföldön nem tekintik partnernek FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Egyre csökken a hatalma és befolyása Bienerth Gusztávnak, a Magyar Úszó Szövetség (MÚSZ) januárban megválasztott elnökének. A jelentős politikai hátszéllel érkezett elnök egymásután veszíti el pozícióit, a júliusi vizes világbajnokság előkészítésében pedig csupán epizódszerep jut neki.

Bienerth több politikai háttéregyeztetés után január 8-án lett a MÚSZ éléről 23 évnyi elnökösködés után távozó Gyárfás Tamás utódja. Megválasztása során semmit sem bíztak a véletlenre, a küldöttek a szavazólapon csak az „igen” választ jelölhették be a sportvezető neve mellett. Ezzel a módszerrel befolyásolták a szavazás végeredményét, mégsem fordult senki sem bírósághoz, aminek oka egyszerű: a jogerős ítéletig – ezt lehetett látni a Török Ferenc kontra Magyar Olimpiai Bizottság perben – akár két év is eltelhet, addig pedig úgy működhetne a MÚSZ, mintha minden a legnagyobb rendben lenne.

Pedig ettől messze van az év legnagyobb hazai sporteseménye, a júliusi magyarországi vizes világbajnokság előtt álló szervezet. Bienerth a megválasztása esetére széles körű egyeztetést ígért, ehhez képest csak azokkal a válogatott versenyzőkkel és edzőikkel ült le tárgyalni, akik aktívan részt vettek a korábbi elnök lemondatásában. Ráadásul az új vezető nem felejt: miután a debreceni Széles Sándor Úszó-Nevelő Műhelyben dolgozó edző, Hornyák Viktor volt az egyik kihívója, Bienerth igyekszik tudomást sem venni a hajdúsági klubról. Bírálói szerint az új elnök egyik legnagyobb hibája – a sportág ismeretének hiánya mellett – a hiteltelensége. Miközben azt hirdeti, hogy minden szakemberre szüksége van, aki tudásával, tapasztalatával segíteni tud a honi úszósportnak, nem számít Széles Sándorra, aki Risztov Éva és Gyurta Dániel révén két olimpiai bajnokot nevelt. Bár a sportágon belül Szélest sokan szeretik és sokan nem, abban nincs vita, hogy a szakértelme megkérdőjelezhetetlen.

Bienerth a MÚSZ elnöki pozíciójának megszerzése után február 1-től lemondott a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban betöltött turisztikai kormánybiztosi pozíciójáról, amit egy évig sem töltött be, hiszen csak tavaly áprilisban nevezték ki. Apró szépséghiba, hogy hónapokkal korábban eldőlt a sorsa – ahogy erről lapunk is írt -, a lemondása előtt már megköszönték a munkáját. MÚSZ-elnökként viszont mindezt úgy kommunikálta, hogy megnövekedett feladatai voltak a háttérben.

A sportvezető a budapesti olimpiai és paralimpiai pályázatot előkészítő Budapest2024 Zrt-ben a szervezet honlapja szerint a pályázat alelnöke. A jelentkezés visszavonásáról várhatóan szerdán dönt a Fővárosi Közgyűlés. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem lehet megpróbálni a 2028-as kandidálást – ez nem vicc, folyamatban van ennek előkészítése -, és nem lehet maradni abban a pozícióban, ahol szintén nem sikerült semmit sem elérni.

Maradt pozíció Gyárfásnak
Elnöki kampányában Bienerth Gusztáv kijelentette, semmilyen formában sem számít elődje, Gyárfás Tamás munkájára. Az élet aztán rákényszerítette a MÚSZ elnökét elképzelése újragondolására. A szervezet közgyűlésén már együttműködést ajánlott Gyárfásnak, azóta pedig az is kiderült, hogy a váltás ellenére kinek, hol van a helye. A világbajnokságot előkészítő szervezőbizottságnak Gyárfás maradt a tagja, Bienerthet nem választották be, csak részt vehet az üléseken. Ennél is beszédesebb volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt kedden Gyárfással és Cornel Marculescuval, a Nemzetközi Úszó Szövetség (FINA) ügyvezető igazgatójával egyeztetett a budapesti vizes világbajnokságról és nem a MÚSZ első emberével.
 Korábbi próbálkozások a sportban
Az üzletember nem első alkalommal próbálja ki magát a sport területén: 2007-2010 között a Magyar Labdarúgó-szövetség nemzetközi igazgatója volt, amikor azonban Csányi Sándor lett a szervezet elnöke, megvált Bienerthtől, akit az új irányító a nemzetközi szövetség (FIFA) jogi bizottságából is visszahívott. 2011-ben került Bienerth a kézilabda-szövetség elnökségébe, ahol a nemzetközi ügyekért felelt. Egy évvel később azonban a közgyűlésen (Borsos Attilával együtt) visszahívták a testületből, mert a többi tag nem akart tovább együtt dolgozni vele.

Szerző

Ezrek veszíthetik el lakásukat, de a Fideszt nem érdekli

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:05
FOTÓ: Tóth Gergő
Szerdán lejár a kilakoltatási moratórium, újra ezrek veszíthetik el lakásukat - figyelmeztetett a parlament tegnapi ülésén a szocialista Szabó Sándor. Felidézte, tavaly a végrehajtói kamara adatai szerint kétezer kilakoltatást hajtottak végre, mert a kormány látszatintézkedései nem elég eredményesek. Az MSZP szerint a családi csődvédelem például megbukott. 

A kérdés mindössze annyi volt: felkészült-e a kabinet a kilakoltatások újbóli elindulására, válaszként azonban nyakába kapta a baloldali politikus, hogy akik önhibájukon kívül kerültek bajba, mind a baloldali kormányok miatt jutottak idáig. Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára a kormány korábbi intézkedéseit sorolta, de új megoldás keresése nem került szóba. Ezután Tállai András az LMP-s Schmuck Erzsébetet oktatta ki bérlakás-ügyben. A felvetésre, hogy az olimpiától való visszalépés miatt felszabaduló milliárdok egy részéből megépítik-e az olimpiai falu utóhasznosításaként beígért bérelhető lakásokat, a nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár megismételte, hogy a kormány változatlanul a tulajdonszerzést és nem a bérlést támogatja, az olimpiára szánt pénz sorsáról még nincs döntés.

Ezeket a kormányzati mellébeszéléseket azonban messze felülmúlta Fónagy János reagálása Gúr Nándor kérdésére. A szocialista képviselő azt firtatta, miért lehetetleníti el a kormány a szakszervezetek munkáját, a sztrájkok szervezését. A fejlesztési tárca államtitkára egy cinikus "savanyú a szőlő" megjegyzéssel vezette fel állítását, miszerint 2010 óta Magyarországon egyszerűen munkabéke van, nem akar itt senki sztrájkolni, a munkahelyi elégedetlenség gyakorlatilag megszűnt.

A kérdések és azonnali kérdések közt a leghangsúlyosabb szociális és bérügyek mellett többször is szóba kerültek a kommunizmus bűnei. Az LMP ugyanis bejelentette, 14. alkalommal is benyújtja az ügynökakták feltárását célzó javaslatát, amit eddig minden alkalommal elutasítottak a kormánypártok. Az ellenzéki párt azt is megerősítette, hogy a paksi bővítésről is népszavazást kellene tartani. Ezzel kapcsolódtak az MSZP frakcióvezetőjének napirend előtti felszólaláshoz, amiben Tóth Bertalan azt javasolta a kormánynak, hogy végre valós problémákkal foglalkozzon, amilyen az államadósságot súlyosan megterhelő paksi beruházás hitele. Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára odáig rohant előre, hogy ha a baloldal kerülne hatalomra, újra drasztikusan emelné az adókat, "még az adót is magadóztatnák". Az ellenzéki kérdésekre többnyire ilyen válaszok születtek, a kormánypárti honatyák és a kormánytagok ugyanakkor egymást erősítették, amikor például az "ügynökszervezeteket" szidták, vagy olyan fajsúlyos kérdésekre keresték a kormányzati választ, mint hogy mennyi pénzt kaphat még az egri vár fejlesztése.

Szerző

Ezrek veszíthetik el lakásukat, de a Fideszt nem érdekli

Publikálás dátuma
2017.02.28. 06:05
FOTÓ: Tóth Gergő
Szerdán lejár a kilakoltatási moratórium, újra ezrek veszíthetik el lakásukat - figyelmeztetett a parlament tegnapi ülésén a szocialista Szabó Sándor. Felidézte, tavaly a végrehajtói kamara adatai szerint kétezer kilakoltatást hajtottak végre, mert a kormány látszatintézkedései nem elég eredményesek. Az MSZP szerint a családi csődvédelem például megbukott. 

A kérdés mindössze annyi volt: felkészült-e a kabinet a kilakoltatások újbóli elindulására, válaszként azonban nyakába kapta a baloldali politikus, hogy akik önhibájukon kívül kerültek bajba, mind a baloldali kormányok miatt jutottak idáig. Rétvári Bence, a humántárca parlamenti államtitkára a kormány korábbi intézkedéseit sorolta, de új megoldás keresése nem került szóba. Ezután Tállai András az LMP-s Schmuck Erzsébetet oktatta ki bérlakás-ügyben. A felvetésre, hogy az olimpiától való visszalépés miatt felszabaduló milliárdok egy részéből megépítik-e az olimpiai falu utóhasznosításaként beígért bérelhető lakásokat, a nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár megismételte, hogy a kormány változatlanul a tulajdonszerzést és nem a bérlést támogatja, az olimpiára szánt pénz sorsáról még nincs döntés.

Ezeket a kormányzati mellébeszéléseket azonban messze felülmúlta Fónagy János reagálása Gúr Nándor kérdésére. A szocialista képviselő azt firtatta, miért lehetetleníti el a kormány a szakszervezetek munkáját, a sztrájkok szervezését. A fejlesztési tárca államtitkára egy cinikus "savanyú a szőlő" megjegyzéssel vezette fel állítását, miszerint 2010 óta Magyarországon egyszerűen munkabéke van, nem akar itt senki sztrájkolni, a munkahelyi elégedetlenség gyakorlatilag megszűnt.

A kérdések és azonnali kérdések közt a leghangsúlyosabb szociális és bérügyek mellett többször is szóba kerültek a kommunizmus bűnei. Az LMP ugyanis bejelentette, 14. alkalommal is benyújtja az ügynökakták feltárását célzó javaslatát, amit eddig minden alkalommal elutasítottak a kormánypártok. Az ellenzéki párt azt is megerősítette, hogy a paksi bővítésről is népszavazást kellene tartani. Ezzel kapcsolódtak az MSZP frakcióvezetőjének napirend előtti felszólaláshoz, amiben Tóth Bertalan azt javasolta a kormánynak, hogy végre valós problémákkal foglalkozzon, amilyen az államadósságot súlyosan megterhelő paksi beruházás hitele. Válaszában Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára odáig rohant előre, hogy ha a baloldal kerülne hatalomra, újra drasztikusan emelné az adókat, "még az adót is magadóztatnák". Az ellenzéki kérdésekre többnyire ilyen válaszok születtek, a kormánypárti honatyák és a kormánytagok ugyanakkor egymást erősítették, amikor például az "ügynökszervezeteket" szidták, vagy olyan fajsúlyos kérdésekre keresték a kormányzati választ, mint hogy mennyi pénzt kaphat még az egri vár fejlesztése.

Szerző