Előfizetés

Brexit - Major: "történelmi hiba" a kilépés

John Major volt brit miniszterelnök szerint "történelmi hiba" volt, hogy a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson a többség a kilépésre voksolt.

Az egykori konzervatív párti kormányfő a londoni Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - hallgatósága előtt hétfő este elmondott beszédében kijelentette azt is, hogy a Brexit-párti politikusok "irreális és túlzottan derűlátó jövőképpel hitegetik" a brit népet, a várható akadályokra csak legyintenek, és olyan lehetőségeket vázolnak fel, amelyek túlmennek minden ésszerű várakozáson.

Major alig burkoltan súlyos bírálattal illette a Theresa May vezette jelenlegi konzervatív brit kormány hozzáállását az Európai Unióval folytatandó kilépési tárgyalásokhoz. A volt kormányfő szerint a hangulat máris komor, pedig "barátokkal sokkal könnyebb megállapodásra jutni, mint veszekedő szomszédokkal".

"Egy kicsivel több kedvességgel és sokkal kevesebb olcsó retorikával igen sokat lehetne tenni az Egyesült Királyság érdekeinek védelméért" - fogalmazott a veterán tory politikus.

Jean-Marie Le Pen pénzbüntetést kapott

 Ötezer eurós pénzbüntetésre ítélte hétfőn a dél-franciaországi Aix-en-Provence fellebbviteli bírósága Jean-Marie Le Pent, a radikális jobboldali Nemzeti Front alapítóját és tiszteletbeli elnökét, aki 2013-ban becsmérlően beszélt a kelet-európai romákról.

Az igazságszolgáltatás gyűlöletkeltésben és diszkriminációban mondta ki bűnösnek a 88 éves szélsőséges politikust egy nizzai sajtótájékoztatón elhangzottak miatt.  "Úgy tűnik, hogy gondjaik vannak néhány száz romával, akiknek jelenléte szúrós és mondjuk úgy, szagos" - fogalmazott Le Pen a 2014-es önkormányzati választásokat megelőző kampányban. Hozzátette: "de ez csak a jéghegy csúcsa".

"Bejelentem önöknek, hogy a 2014-es év folyamán legalább 50 ezer roma fog érkezni Nizzába, január 1-jétől, abból a 12 millió romából, akik Romániában, Bulgáriában és Magyarországon lehetőséget kapnak arra, hogy bármelyik uniós országban letelepedjenek" - mondta a szélsőséges politikus. Véleménye szerint a francia kormánypolitikának "fantasztikus toborzó hatása" van erre a kisebbségre. "Mindenki a rajtkőnél áll, mint egy western filmben" - tette hozzá 2013-ban.

Jean-Marie Le Pen a perben azt mondta, hogy nem vonja vissza a szavait, mert továbbra is ugyanezt gondolja a romákról.
"A jelenlétük igenis  szagos a lakosságnak, az emberek panaszkodnak. Elég csak a romatáborokhoz látogatni, hogy rádöbbenjünk, szaglásilag kifejezve" - mondta a politikus, aki szerint azért kell fizetnie, mert ki merte mondani, amit a választók gondolnak. "A gyűlölet tőlem teljesen távolálló érzés" - hangsúlyozta Le Pen. 

"Nem tudom, hogy a gyűlölet vezérelte-e Le Pen urat. Nem ezzel vádoljuk. Hanem olyan megfogalmazásokkal, amelyek olyan jellegűek, hogy egy közösséget bélyegeznek meg" - mondta az ügyész.

A politikust egyébként 2 ezer eurós kártérítés megfizetésére is kötelezte a bíróság az SOS Rasszizmus és ezer eurósra az Emberi Jogok Ligája nevű szervezeteknek, amelyek a felperesek voltak az ügyben.

A Nemzeti Front alapítóját az 1990-es évek kezdete óta nyolc alkalommal ítélték el rasszista vagy holokauszttagadó kijelentései miatt. Lánya, Marine Le Pen, aki 2011-ben vette át a párt irányítását, tartózkodik a hasonló nyilatkozatoktól, s tudatosan próbálja meg a pártját szalonképesebbé tenni. Apját ezért 2015-ben ki is zárta a Nemzeti Frontból, amiért az megismételte egy korábbi antiszemita kijelentését. A döntést Jean-Marie Le Pen megtámadta a bíróságon, amely visszahelyezte a tiszteletbeli elnöki pozícióba.

Terrorveszély fenyegeti Olaszországot

Olaszország az Iszlám Állam harcosainak menekülési útvonala lehet Európa felé, és egyre konkrétabb a veszélye az olaszországi terrorista támadásoknak is - hangsúlyozta az olasz titkosszolgálatoknak a római parlamentben hétfőn bemutatott éves jelentése.

A dokumentum úgy fogalmaz, Olaszország búvóhelyet és menekülési útvonalat képviselhet a Kaliffátus harcosai számára, akik Líbiából vagy más konfliktus-övezetből menekülnek Európa felé.

A jelentést bemutató Alessandro Pansa az olasz Nemzetbiztonsági Információs Hatóság (DIS) vezérigazgatója kijelentette, nem bizonyítható egyértelműen, hogy az Iszlám Állam (IÁ) vagy más terrorista szervezet a tengeren keresztüli illegális bevándorlást saját stratégiai céljaira használja fel "operatív" embereinek Európába juttatásával. Hozzátette viszont, hogy ez a feltételezés nem zárható ki, és ténynek számít, hogy az illegális bevándorlásból eredő anyagi nyereség elősegíti az embercsempész bűnszervezetek és a legradikálisabb dzsihadista csoportok közötti együttműködést. Ennek példájaként említette, hogy az illegális bevándorlók közül egyesek milyen könnyűszerrel jutnak hamisított személyi dokumentumokhoz, amelyekkel mozogni tudnak Európában.

Alessandro Pansa szerint Olaszország "bázist képezhet (a dzsihadista) propaganda terjesztéséhez, toborzáshoz vagy logisztikai hátteret nyújthat, visszavonulási útvonalat vagy akár ideiglenes menedéket más országokban terrorista támadást elkövetett személyeknek, amiként ez a berlini merénylet után Anis Amri esetében is történt". A DIS vezetője kiemelte, hogy folyamatos ellenőrzés alatt tartják az Olaszországból az esetleges külföldi dzsihadista sejteket finanszírozó pénzáramlást.
Veszély azonban nem kizárólag az olasz határokon kívülről érkezhet. Az olasz titkosszolgálatok egyre konkrétabbnak tartják annak veszélyét, hogy "Olaszországban radikalizálódott személyek nem Szíriába és Irakba mennek harcolni, hanem olasz területen követnek el dzsihadista támadást". A jelentés erősnek minősíti a dzsihadista terrrorizmus Olaszországot fenyegető veszélyét.

Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök a titkosszolgálati információkat kommentálva kijelentette, 2017 az IÁ vereségének éve lehet, a Szíriában és Irakban várt győzelem azonban nem szünteti meg a dzsihadizmus veszélyét. Hozzátette, a mai világot nem idegen hadseregek, hanem számos más típusú fenyegetés veszélyezteti a cybertámadástól a terrorizmusig: "ezekre nem a bezárkózás illúziójával, hanem a kihívással való szembeállással védekezhetünk". Az olasz miniszterelnök hozzátette: a biztonság növelése nem jelentheti a szabadság korlátozását.