Feljelenti a Momentum a fotózgatót

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult a Momentum Mozgalom, mivel Komáromban módszeres fotózással gyűjthették szimpatizánsaink adatait. A Mozgalom arra kérte a hatóságot, hogy indítson adatvédelmi eljárást, melynek eredményeként a NAIH töröltetheti az elkészült fényképeket és százezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A Momentum nemrégiben 45 napos országjárásra indult. A szombati komáromi rendezvényükön megjelent egy férfi, aki módszeresen, több szögből fényképezte a jelenlévőket. Az esemény egyik szervezője megkérte, hogy ne fényképezze az asztaloknál beszélgető társaságokat, de nem hagyta abba.

Később kiderült, hogy Radics Gábornak hívják és a helyi önkormányzat főtanácsadója, illetve sajtóreferense. A Momentum szerint mivel Radics módszeresen végigfotózta az összes asztalt, minden bizonnyal nem érdeklődőként vagy újságíróként ment el az eseményre, hanem össze akarta gyűjteni, hogy kik vettek részt rajta, ezzel viszont jogellenesen rögzíthette, hogy kik vesznek részt az eseményen, vagyis hogy vélhetően kik szimpatizálnak a Momentummal.

A Momentum Mozgalom szerint az ilyen adatgyűjtést szigorúan tiltják a törvények: beleegyezés nélkül senkinek a politikai véleményét vagy pártszimpátiáját nem lehet listázni. Mivel egy önkormányzati dolgozó rögzíthette, hogy kik voltak jelen az eseményen, fennállhat annak a veszélye, hogy ezeket az embereket politikai véleményük miatt hátrány érheti Komáromban.

OLAF-jelentés - Egyik meghívott sem ment el az ülésre

Publikálás dátuma
2017.02.28. 14:04
Korábbi felvétel. FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke jelentette be, hogy a három meghívott közül sem Gy. Németh Erzsébet, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-frakciójának korábbi vezetője, sem Horváth Csaba, sem Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes nem ment el a mára összehívott ülésre. 

Korábban mindhárman jelezték, hogy nem kívánnak részt venni a gazdasági bizottság ülésén. Bánki a távolmaradást azért is tartja meglepőnek, mert nagyon fontos információk vannak náluk, amelyek segítenének, hogy tisztán láthassanak abban, minden idők legnagyobb korrupciós botránya milyen közpénzek eltüntetéséhez vezetett, a metrópénz milyen MSZP és SZDSZ közeli vállalkozókhoz vándorolhatott, és ebben milyen felelőssége volt a politikusoknak.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára kijelentette: 166 milliárd forintot loptak el a magyar és az európai adófizetőktől, és lehet, hogy még további 59 milliárd forint bírsággal is szembe kell néznie az országnak. A baloldali politikusok, akik ezt meg tudnák akadályozni, hiszen - szerinte - minden információval rendelkeznek, bojkottálják azt a munkát, amelyet a gazdasági bizottság keretében az Országgyűlés folytat - hangsúlyozta.

Tarlós elmegy jövő héten

A bizottság nem adja fel, hogy megtudjon minél több részletet erről a korrupciós botrányról. Folytatják a meghallgatásokat, jövő hétfőre Tarlós István főpolgármestert hívták meg, aki elfogadta a meghívást - mondta el a testület elnöke. Felidézte: amikor a metrópénzeket "eltüntették", Tarlós István a főváros Fidesz-KDNP frakciójának vezetője volt, és kezdeményezte, szakítsanak azzal a káros gyakorlattal, hogy a Fővárosi Közgyűlés hatásköréből minden érdemi döntést kivonva a BKV-hoz telepítsék a metróberuházással kapcsolatos döntéseket és szerződéskötéseket.
 
A kormány január 12-én közölte, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 166 milliárd forintos károkozást tárt fel a 4-es metró beruházásánál tavaly lezárult, négyéves vizsgálatában. A dokumentum alapján egyebek mellett csalás, hivatali visszaélés, vesztegetés, hűtlen kezelés gyanúja merült fel, az észrevételek egy kivételével a 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkoznak. A kormány ismeretlen tettes ellen feljelentést tett.  A szabálytalanságok miatt az Európai Bizottság 59 milliárd forint visszafizetésére kötelezheti Magyarországot.

LMP: a volt szocialista vezetők nem veszik komolyan az ügyet

Megdöbbentő, hogy a fővárosi önkormányzat volt szocialista vezetői nem veszik komolyan az Országgyűlés gazdasági bizottságát, illetve a 4-es metró beruházásakor elkövetett korrupciót és csalást - jelentette ki Schmuck Erzsébet, az LMP országgyűlési képviselője a Parlamentben kedden újságírók előtt.

Ugyanakkor közölte: kritika illeti a kormánytöbbséget is a 4-es metró ügyében, mert hét éve vannak kormányon, de megvárták az OLAF jelentését. Ez azt mutatja, hogy az elmúlt 27 évben a politikai elitnek, ha pénzről vagy az európai uniós támogatásokról volt szó, nem állt érdekében, hogy ezeket az ügyeket felderítsék - fogalmazott.

A 4-es metró ügyében a párt szeretne választ kapni arra, hogy a pénzek hová kerültek, magánzsebekbe vagy esetleg illegális párttámogatásokra is felhasználták - közölte Schmuck Erzsébet.

Szerző

Orbán Viktor: azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk

Publikálás dátuma
2017.02.28. 13:45
Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)
A miniszterelnök szerint a következő években a 3-5 százalékos sávban kell lennie a gazdasági növekedésnek, 2020 után pedig az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni. Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján kedden, Budapesten kifejtette: "azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk". 

"2017-2020 között meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság bővülése a 3-5 százalékos sávban legyen. Végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni" - hangoztatta a kormányfő. Ehhez meg kell védeni a gazdaságot a fenyegető veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támogatásokat érik az EU részéről - mondta.

Nem kellenek vendégmunkások

Orbán Viktor miniszterelnök nem támogatja, hogy vendégmunkásprogrammal kezeljék a munkaerőhiányt. A kormányfőt  az egyik résztvevő az országban tapasztalható munkaerőhiányról kérdezte, mire úgy reagált: óvna egy vendégmunkásprogramtól, külföldiek esetében csak eseti jellegű, meghatározott ideig szóló munkavállalást támogat. Úgy fogalmazott: nem szeretné, ha az ország oda sodródna, hogy alacsony képzettséghez kötődő munkákat csak külföldiek végeznek. Ez nemzetstratégiai szempontból nem kívánatos - jelentette ki.

Szerző
Frissítve: 2017.02.28. 13:55