Röszkei tömegzavargás - Megvan az ítélet

A 2015-os röszkei tömegzavargás és határzár tiltott átlépése miatt bíróság elé állított tíz menekült közül csak az az egy jelent meg a másodfokú tárgyaláson a Szegedi Törvényszéken, aki még előzetesben volt. A többiek, amint az első fokú ítélet után kiengedték őket, ismeretlen helyre távoztak. A három év börtönt kettőre enyhítették, a többi ítéletet jóváhagyták, a kiutasítás időtartamát csökkentették.

A műszaki és a jogi határzár életbe lépése után, 2015. szeptember 16-án délután nagy tömeg gyűlt össze a röszkei határátkelőhelynél, a szerb oldalon. Azt követelték, hogy engedjék be őket Magyarországra, mert Nyugat-Európába akarnak menni. A magyar hatóságok viszont eltökélték, hogy nem hagyják erővel betörni őket, ahogyan az korábban például a görög-macedón határon történt. Kétszer feltörték a kaput, harmadjára, délután 5 óra környékén be is hatolt a migránsok egy csoportja magyar területre. Egy részüket a rendőrök elfogták, a többieket visszaszorították szerb oldalra.

Az elfogott személyeket – köztük egy mozgáskorlátozott kerekes székest, majdnem vak, nehezen mozgó idős embert – tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett határzár tiltott átlépésével vádolták. Köztük voltak annak a férfinak – Ahmed H.-nek – a beteg szülei is, akiknek a Nyugat-Európába jutását segíteni akarta. Ahmed H. hangszóróval orientálta a tömeget, köveket dobált, és ultimátumot adott a rendőrségnek. Őt akkor nem fogták el, visszajutott Szerbiába. Később legálisan beutazott, és a rokonai nevére kiállított útlevelekkel tért vissza Magyarországra. Győrben fogták el, terrorizmussal vádolták meg, és egy elkülönített perben Szegeden első fokon 10 év fegyházra ítélték.

Tavaly júliusban első fokon bűnösnek találták mind a tíz vádlottat. Hatan 1 év 2 hónap börtönbüntetést kaptak. A hetedrendű, aki szintén megafonon irányította a zavargókat, 3 évet. A három beteg 1-1 év felfüggesztettet. Mivel ezt az előzetesben letöltötték, szabadlábra helyezték őket. A tízből kilencen ismeretlen helyre távoztak. A keddi másodfokú tárgyaláson csak az a vádlott jelent meg, aki még mindig előzetesben volt.

A Szegedi Törvényszék bírói tanácsának elnöke, Joó Attila elmondta: a határzár tiltott átlépését valamennyi vádlott elismerte. A bíróságnak azt kellett vizsgálnia: részt vettek-e a tömegzavargásban, és büntethetőek-e. A határállomás előtt összegyűlt menekültek erőszakos, rendzavaró, nyílt fellépését videofelvételek rögzítették. A zavargásnak egyértelmű célja az volt, hogy a magyar határzáron át erőszakkal tovább menjenek Nyugat-Európába. A bíróság nem fogadta el a védők érvelését: hogy a zavargók nem voltak tudatában, hogy ez tilos, miután páncélruházatba öltözött rendőrök, vízágyúk álltak velük szemben, tolmács tájékoztatta őket hangszórón, hogy a magyar törvények szerint tilos ott belépni az országba.

A törvényszék védői indítványra sem helyezte hatályon kívül az első fokú ítéletet. A bíró azt mondta, egy újrakezdett tárgyaláson vélhetőleg már egyetlen vádlott sem jelenne meg. A hetedrendű vádlott büntetését a törvényszék háromról két évre csökkentette, a kiutasítás ideje kevesebb lett minden vádlott esetében. Ez azért volt fontos számukra, mert a magyar kiutasítás elvileg az egész Schengen övezetre hatályos. De aligha szereznek ennek érvényt: a „tömegzavargók” közül még az a két vádlott is eltűnt, akiknek közben a közigazgatási bíróság megítélte, hogy kérhetnek Magyarországon menedéket, mert Szerbia nem biztonságos harmadik ország a számukra.