Szuperkórház Borsodban - Elfogyott a levegő Csiba körül

Publikálás dátuma
2017.02.28. 16:05
Illusztráció. Fotó: Thinkstock
A kórházigazgatói kinevezés nem tapasztalat, hanem bizalom dolga – így reagált Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár Miskolcon kedden arra a kérdésre, vajon miért nem a rutinosabb, a nagyobb intézményt vezető Csiba Gábor megyei kórházigazgatót, hanem a jóval kisebb városi kórház vezetőjét, Tiba Sándort bízták meg az új borsodi szuperkórház integrációjának levezénylésével.

A dolgozókat már tájékoztatták arról, milyen adminisztrációs és egyéb változással jár, hogy április elsejétől egyetlen, közös irányítású „szuperkórház” jön létre Miskolcon a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, valamint a Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház (MISEK) összeolvadásával – mondta az államtitkár a találkozó után megtartott sajtótájékoztatón. (A szuperkórház létrehozásáról már kedden számában írt a Népszava.)

Szavai szerint nem financiális, hanem egyedül szakmai oka van annak, hogy az egyesülés létrejön, hisz összevontan is ugyanakkora költségvetésből, évente nagyjából 35 milliárd forintból gazdálkodik majd a gigakomplexum. Ónodi-Szűcs ígérete szerit nem lesz kevesebb az ágyszám és a dolgozói létszám sem: a 3600 ágyra továbbra is 4500 alkalmazott jut.

– Azt szeretnénk, ha a dolgozók terhelését racionálisan megosztaná a két intézmény, s ennek köszönhetően a betegeket jobb színvonalon és a lehető leghamarabb látnák el: semmilyen más prioritást nem ismerünk. Véget kell vetni annak, hogy egyik kórház a másikba küldözgeti a hozzá fordulókat – mondta az államtitkár.

Az új intézményt kezdetben ideiglenes menedzsment irányítja, élén Tiba Sándorral, a városi kórház jelenlegi igazgatójával (Tiba István fideszes országgyűlési képviselő testvérével. – a Szerk.) Újságírói kérdésre, miszerint miért nem a nagyobb megyei kórházat hosszú évek óta irányító, tapasztaltabb Csiba Gábort bízták meg a feladattal, az államtitkár úgy válaszolt: neki a miniszter „országos jelentőségű feladatokat szán”. – Egy intézmény igazgatójának kinevezése nem tapasztalat, hanem bizalom kérdése – tette hozzá. Ezt helyben úgy értékelték a kórházi ügyeket közelebbről ismerők, hogy „elfogyott a levegő Csiba Gábor körül.”

– Miskolc az utolsó olyan város az országban, ahol még nem történt meg a kórházak integrációja, ez a folyamat 16 másik helyen már lezajlott, vagy épp most van folyamatban – tette hozzá Ónodi-Szűcs Zoltán. Lapunk kérdésre, hogy mikorra várható az igazgatói pályázat kiírása, kitérő választ kaptunk. Németh László az Állami Egészségügyi Ellátó Központ főigazgatója szerint elég hosszadalmas lesz az átalakulással járó adminisztráció, össze kell csiszolni a munkatársakat, s erre egy külön munkacsoport alakul majd. Az a cél, hogy nagyjából másfél év alatt minden párhuzamos működést meg lehessen szüntetni. Az államtitkár hozzátette: az eddigi összevonások azt mutatják, hogy ez a munka alaposan elhasználja az átalakulást levezénylőket, így a vezetői pályázat kiírásakor jellemzően mások lesznek a befutók.

Szerző

Lázár: Közép-Európa ellenzékben van

Publikálás dátuma
2017.02.28. 15:47
Lázár János, mellette Vitályos Eszter. MTI Fotó: Soós Lajos
Amit a közép-európai országok képviselnek, az inkább ellenzékben, mint többségben van az EU-ban, és helyzetüket hátrányosan érinti a Brexit - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén.

A miniszter kiemelte: Nagy-Britanniával egy olyan tagállam hagyja el az uniót, amelynek fontos az önrendelkezés. A Brexitet illetően a magyar tárgyalási pozíció szerint olyan megoldás kell, amely jó Nagy-Britanniának, az EU-nak és a közép-európai országoknak is - vélekedett.

Úgy látja, "a baj jele", hogy az EU-t elhagyja egy ország. Annak, hogy mikor és hogyan távozik Nagy-Britannia, vannak költségvetési és politikai konzekvenciái, és egy másik, nem tisztázott kérdés, hogy az EU jelenleg hatályos költségvetésére milyen hatása lehet a Brexitnek - mondta.

A tárcavezető közölte: Nagy-Britannia lesz az egyik legnagyobb unión kívüli kereskedelmi partnerünk, ezért nem lehet közömbös, milyen feltételekkel zajlik le a Brexit. Remélhetőleg mindez lehetőséget teremt a dolgok újragondolására, új kezdet lehet. Vissza kell térni a Lisszaboni Szerződéshez, nem érdemes azon túlterjeszkedni, mert az vitákat gerjeszt - vélte.

Lázár János közölte: tavaly elkezdődött az egyeztetés a 2020 utáni uniós költségvetésről. Az előző költségvetésről Magyarország nagyon jól tárgyalt, és az a cél, hogy most is megmaradjanak az uniós források - magyarázta. Hozzátette: a felzárkózást és a mezőgazdaságot segítő forrásokról van szó.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy a napirenden lévő kötelezettségszegési eljárások elsősorban a hatósági árszabásra, a termőföld kérdésére és kereskedelempolitikai kérdésekre vonatkoznak.

Arra is kitért, hogy Magyarország 2004-ben az Európai Bizottságban jó pozíciókat, beosztásokat szerzett meg, és ugyan a bizottsági tisztviselők nem nemzeti érdekeket képviselnek, de nem mindegy, hány magyar szolgál ott. A közeljövőben magas beosztású magyarok hagyják el a testületet nyugdíjazásuk miatt, és az ország érdeke az, hogy sikerüljön magyaroknak bekerülni az apparátusba, de ez nem egyszerű - mondta.

Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár az ülésen elmondta: 2016-ban olyan válságsorozat állította az EU-t kihívások elé, amely ma is folytatódik. Az uniónak csak részben sikerült a gazdasági-pénzügyi válságra fenntartható, életképes megoldásokkal előállnia, és nem lehet még azt mondani, hogy a gazdasági válság elmúlt volna - jelentette ki.

Úgy vélte, ehhez jött egy súlyos biztonságpolitikai válság: az ukrajnai helyzet, amelyre szintén nem sikerült megnyugtató választ adni, és megromlott az EU és Oroszország kapcsolata. 2015-től elkezdődött a súlyos, precedens nélküli migránsválság is, amelynek a végét még nem lehet látni - közölte. Hozzátette: mindezt tetézte, hogy tavaly az EU egyik legerősebb tagállama, Nagy-Britannia úgy döntött, elhagyja az uniót.

Takács Szabolcs Ferenc hangsúlyozta: Magyarországnak olyan politikát kell folytatnia, amely megfelel a magyar emberek érdekeinek. Pozitívumként értékelte, hogy további eredményeket értek el "a magyar gazdaságpolitika objektív európai megítélésében".

Vitályos Eszter európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkár kifejtette: a 2014-2020-as időszakban 11 célterületre biztosítanak uniós forrásokat, így például kutatás-fejlesztésre, infokommunikációs fejlesztésekre, a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére, közlekedésfejlesztésre, vidékfejlesztésre, oktatásra, környezetvédelemre és a közigazgatás fejlesztésére. Jelenleg 396 nyitott felhívás van, és az év végéig a rendelkezésre álló források 85 százalékáról már döntenek a tervek szerint - közölte.

Lázár János a bizottság jobbikos alelnöke, Bana Tibor uniós források kifizetésére vonatkozó kérdésére elmondta: az elmúlt időben változásokat léptettek életbe a pályázatok elbírálásánál, hogy hatékonyabb legyen a rendszer.

Csöbör Katalin (Fidesz) és Tukacs István (MSZP) a Brexitről érdeklődött. A tárcavezető közölte: mindannyian az egységben vagyunk érdekeltek, de jó lenne, ha Magyarország és a visegrádi csoport álláspontja is figyelmet kaphatna. Jelenleg a korábbinál erősebb német-francia együttműködés körvonalazódik Európában - vélekedett.

Takács Szabolcs Ferenc a migrációs helyzetről kérdező Firtl Mátyás (KDNP) kérdésére kifejtette: a migrációs jelenség még csak az elején tart, és folyamatosan változik, ki hogyan vélekedik róla. A magyar álláspont viszont nem változott, az konzekvens, elvi alapú megközelítés, de arra valószínűleg kevés az esély, hogy a bizottság elismerje: Magyarországnak a kezdetektől igaza volt, bár erre nem is törekszik az ország - fogalmazott. Úgy vélte, olyan mechanizmusra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy már az EU határain kívül megkezdődjön az ellenőrzés.

Szerző

Kinevezték az új rendőrfőkapitányt Veszprémben

Ünnepélyes állománygyűlésen vette át kinevezését Veszprém megye új rendőrfőkapitánya, Tarcsa Csaba kedden a veszprémi megyeházán az országos rendőrfőkapitánytól.

Papp Károly az állománygyűlésen elmondta: a március 1-jétől kinevezett Tarcsa Csaba dandártábornok csaknem 29 éve teljesít hivatásos szolgálatot a Belügyminisztérium állományában. A Szabocs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányságon kezdte pályafutását, később a megye rendőrfőkapitánya is volt, mostanáig pedig az Országos Rendőr-főkapitányságon főtanácsadóként teljesített szolgálatot.

Tarcsa Csaba feladatkörébe tartozott a betöréses lopások és a lakásbetörések országos koordinációja. Munkájának eredménye, hogy hosszú évek után az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat ezen bűncselekmények száma - mutatott rá Papp Károly.

Az új rendőrfőkapitány úgy fogalmazott: célja a jó eredmények és a lakossági megelégedettség megőrzése Veszprém megyében, amelyhez mindenkire számít, aki jobbá akarja tenni a közbiztonságot, vagy meg akarja tartani a színvonalat.

Közlése szerint Veszprém megyében "a statisztika komoly problémákat nem mutat". A főbb feladatok között a Balaton környékén a nyári szezonban megnövekedett munkát említette, valamint a kistelepülések biztonságára és az idős korúak védelmére is kiemelt figyelmet fordítanak majd.

Veszprém megyébe azért neveztek ki új rendőrfőkapitányt, mert a korábbi vezető, Töreki Sándor 2016 szeptember elsejétől bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettesi kinevezést kapott. Az átmeneti időszakban Anda György ezredes, korábbi megyei rendészeti rendőrfőkapitány-helyettes irányította a megyei kapitányságot, akinek munkáját az országos rendőrfőkapitány kedden vezetői tárgyjutalommal ismerte el.

Szerző