Előfizetés

Énekeljen az Oscar-díjas film színészeivel a Cinema Cityben!

Publikálás dátuma
2017.03.01. 09:13
A gyerekszínészek Oscar-váró pizsamapartija FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Közös éneklésre várja a Magyar Filmhét keretében az érdeklődőket az Oscar-díjat nyert Mindenki című rövidfilmben szereplő Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola kórusával a Cinema City Aréna moziban csütörtökön délután.

A szervezők közleménye szerint nemcsak a Mindenki kórusával lehet találkozni a Filmhéten, hanem több film alkotógárdájával is. Csütörtökön vetítik A Szürke senkik című első világháborús tévéfilmet, amely egy magyar-osztrák-román felderítőcsapat veszélyes küldetéséről szól: a katonák az ellenséges vonalak mögött kísérelnek meg felderíteni egy olasz harcállást. A vetítés után a közönség találkozhat a film alkotóival, Kovács István rendezővel, Dévényi Zoltán operatőrrel, Duszka Péter vágóval, Köbli Norbert forgatókönyvíróval, illetve Kovács S. József és Björn Freiberg színészekkel.

Ezen a napon lesz az Égig érő Fa: A küszöb című animáció vetítése is, amelyet szintén közönségtalálkozó követ, illetve Kovács István a délszláv háború kegyetlenségét ábrázoló az Asszonyok lázadása című dokumentumfilmje után ugyancsak lehet találkozni az alkotókkal.

Pénteken Szabó István Szerelmesfilm című alkotását nézheti meg a közönség a Filmarchívum által restaurált, digitalizált formában, később pedig Bernáth Szilárd a Fizetős Nap című kisjátékfilmjében a mélyszegény telepek uzsorásainak életébe kaphatnak bepillantást a nézők.

Szombaton a szervezők a 100 éve született Fábri Zoltánra emlékeznek. A háromszoros Kossuth-díjas rendezőtől az 1968-ban készült A Pál utcai fiúk című klasszikust vetítik, de pereg majd a MEMO című tévéfilm is, amely Lónyai doktor történetét meséli el, aki háborús amnéziában szenvedő apját (Haumann Péter) akarja gyógyítani. A vetítés utáni beszélgetés lesz Tasnádi Istvánnal és Lengyel Tamással a film rendezőjével és főszereplőjével. 

A Jutalomjáték című nagyjátékfilm után Edelényi Jánossal a film rendezőjével lehet megismerkedni, A martfűi rém című film vetítését pedig Sopsits Árpáddal való beszélgetés követi. A programot a Kocsis Zoltánról készült dokumentumfilm, a Kocsis: Intim megvilágításban című film vetítése, és Surányi András rendezővel való beszélgetés zárja.

Tudta? A magyarok többsége bízik az EU-ban

Hét európai ország, közöttük Magyarország lakosságának az Európai Unióval kapcsolatos elvárásait és félelmeit tárta fel a római képviselőházban kedden bemutatott olasz felmérés, amelyből kiderült, hogy a magyarok jobban bíznak az EU-ban, mint az olaszok.

A kilencvenes évek végén az olaszok 73 százaléka bízott az unióban, és ez mostanra 34 százalékra zuhant. Az EU-hoz később csatlakozott államok közül Lengyelországban 62, Magyarországon 60 százalékos a bizalomindex.

Az Európai Biztonsági Obszervatórium nevű olaszországi intézet, valamint két tekintélyes olasz közvélemény-kutató tizedik alkalommal adta ki az európai társadalmi biztonságról és bizonytalanságról készített felmérést Aggodalom és remény között ingadozó Európa - A globális bizonytalanság évtizede címmel. Az adatokat hét országban gyűjtötték: Olaszországon kívül Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, valamint Lengyelországban és Magyarországon. 

Az EU alapító dokumentumának tartott Római Szerződés aláírásának közelgő 60. évfordulója előtt az olaszok 82,4 százaléka érzi úgy, hogy az európai egység továbbra is fontos cél, csak "rosszul" valósítják meg. A magyarok 78,4 százaléka válaszolta ugyanezt. Arra a kérdésre, hogy az EU-ban való maradásról szóló esetleges népszavazáson miként szavaznának, a magyarok 23 százaléka válaszolt úgy, hogy kilépne, az olaszoknak pedig 39 százaléka mondta ezt. 

Az olaszok és a magyarok körében a legmagasabb, 55 százalék az aránya azoknak, akik az EU-tól erőteljesebb szerepvállalást sürgetnek a menekültválság ügyében, a franciáknál 44, a lengyeleknél 43 százalék az arány. A schengeni határok ellenőrzésének helyreállítását a franciák 54, az olaszok 48 százaléka helyesli, a magyarok esetében ez az arány 23,7 százalékos, miközben 62,6 százalékuk szerint az ellenőrzést csak rendkívüli esetekben kell újra bevezetni. 

A felmérés szerint a magyarok az EU legproblémásabb területének a gazdaságot (33,2 százalék), a szolgáltatások minőségét (16,8), a hatékonyságot és a korrupciót (13,7), valamint a migrációt tartják (11). 

Tudta? A magyarok többsége bízik az EU-ban

Hét európai ország, közöttük Magyarország lakosságának az Európai Unióval kapcsolatos elvárásait és félelmeit tárta fel a római képviselőházban kedden bemutatott olasz felmérés, amelyből kiderült, hogy a magyarok jobban bíznak az EU-ban, mint az olaszok.

A kilencvenes évek végén az olaszok 73 százaléka bízott az unióban, és ez mostanra 34 százalékra zuhant. Az EU-hoz később csatlakozott államok közül Lengyelországban 62, Magyarországon 60 százalékos a bizalomindex.

Az Európai Biztonsági Obszervatórium nevű olaszországi intézet, valamint két tekintélyes olasz közvélemény-kutató tizedik alkalommal adta ki az európai társadalmi biztonságról és bizonytalanságról készített felmérést Aggodalom és remény között ingadozó Európa - A globális bizonytalanság évtizede címmel. Az adatokat hét országban gyűjtötték: Olaszországon kívül Franciaországban, Németországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, valamint Lengyelországban és Magyarországon. 

Az EU alapító dokumentumának tartott Római Szerződés aláírásának közelgő 60. évfordulója előtt az olaszok 82,4 százaléka érzi úgy, hogy az európai egység továbbra is fontos cél, csak "rosszul" valósítják meg. A magyarok 78,4 százaléka válaszolta ugyanezt. Arra a kérdésre, hogy az EU-ban való maradásról szóló esetleges népszavazáson miként szavaznának, a magyarok 23 százaléka válaszolt úgy, hogy kilépne, az olaszoknak pedig 39 százaléka mondta ezt. 

Az olaszok és a magyarok körében a legmagasabb, 55 százalék az aránya azoknak, akik az EU-tól erőteljesebb szerepvállalást sürgetnek a menekültválság ügyében, a franciáknál 44, a lengyeleknél 43 százalék az arány. A schengeni határok ellenőrzésének helyreállítását a franciák 54, az olaszok 48 százaléka helyesli, a magyarok esetében ez az arány 23,7 százalékos, miközben 62,6 százalékuk szerint az ellenőrzést csak rendkívüli esetekben kell újra bevezetni. 

A felmérés szerint a magyarok az EU legproblémásabb területének a gazdaságot (33,2 százalék), a szolgáltatások minőségét (16,8), a hatékonyságot és a korrupciót (13,7), valamint a migrációt tartják (11).