Előfizetés

Az NMHH magyarázza, miért hallgat el a Rádió Q

A Rádió Q esetleges leállásának nincs köze semmilyen médiahatósági eljáráshoz, az vélhetően a tulajdonosok saját üzleti döntése - reagált az erről megjelent cikkre szerdán közleményében a Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság (NMHH).

 A médiaszolgáltató meglévő frekvenciájának használatára még másfél évig jogosult. A Rádió Q közösségi rádió, ennek megfelelően nem fizet sem frekvencia-, sem médiaszolgáltatási díjat. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak hivatalos információi nincsenek a Rádió Q médiaszolgáltatásának megszűnéséről - írják.

A közlemény hangsúlyozza: a Rádió Q semmiféle olyan külön eljárás alatt nem áll, amelyet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) indított volna, és amely miatt a Rádió Q-nak bírósági döntésre kellene várnia, hogy a javára döntsenek a hatósággal szemben. 

Ezért minden további lépése, amellyel a rádió az elhallgatását fontolgatja, a tulajdonos saját hatáskörébe tartozik, egyéni szabad döntésén alapul, ennek nincs köze a hatósághoz. Éppen ezért nem érthető az, hogy hatósági döntéssel hozzák összefüggésbe a tulajdonos döntését, vagy hogy a megszűnés hátterében valamilyen évek óta elhúzódó vitás ügyet emlegetnek - írják. 

Az NMHH-nak nincs évek óta elhúzódó vitás ügye a Rádió Q-val. Tisztázatlan kérdések sincsenek, amely miatt vissza kellene vonni a médiaszolgáltatási jogosultságát, be kellene zárni a rádiót - fogalmaz a közlemény, amely szerint "a Rádió Q és médiaszolgáltatója az NMHH felé törvényi kötelezettségeit, ha késve is, de teljesítette. Legutóbb adatszolgáltatási kötelezettségének február 24-én tett eleget, amelynek elmaradása miatt február 9-én a Médiatanács eljárást kezdeményezett vele szemben". 

Emlékeztetnek arra is: általánosságban elmondható, hogy egy médiaszolgáltatónak nincs lehetősége felmondani a médiaszolgáltatási hatósági szerződést, azt vagy közös megegyezéssel szüntetik meg a felek, vagy a médiatanács - meghatározott esetekben - hatósági eljárásban mondhatja azt fel, akár olyan esetben is, amikor a rádió több mint 14 nap után nem teljesíti a szerződési feltételeket, azaz saját döntéséből kifolyólag 14 napon túl is szünetelteti műsorszolgáltatását. 

Amennyiben egy médiaszolgáltatás mégis megszűnik, a médiatanács minden esetben saját hatáskörében dönt a frekvencia hasznosításáról - jegyzik meg, jelezve, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak hivatalos információi továbbra sincsenek a Rádió Q médiaszolgáltatásának megszűnéséről. 

A hvg.hu február 23-án írt arról Bognár Éva, a rádió főszerkesztőjének közlése alapján, hogy a médiaszolgáltató ugyan még másfél évig jogosult a frekvencia használatára, "ám a tulajdonos képviselője és az NMHH közötti tisztázatlan kérdések miatt úgy döntöttek, felfüggesztik a sugárzást", az pedig, hogy lesz-e folytatás, "heteken belül kiderül". A cikk szerint a rádió esetleges megszűnéséről "nem ezek az első hírek, 2012-ben egyszer már állítólag nagyon közel voltak ehhez".

Kapcsolódó
Rádió Q - Vége a dalnakLeáll a Rádió Q

Molnár Gyula: ez csak egy kis akna

B.I.M.
Publikálás dátuma
2017.03.01. 12:45
Fotó: Vajda József/Népszava
Cáfolta az MSZP elnöke lapunknak azt a sajtóértesülést, miszerint a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje a budapesti körzetek felét, tetszőleges Pest megyei körzetet és a közös lista harmadik helyét is felajánlotta az LMP-nek. Több helyen tévesen úgy szerepelt, lapunk adott ilyen álhírt, ám valójában a kormánylap Magyar Idők szerint volt szó ilyen különalkuról, amikor Botka László múlt héten elsőként az LMP-vel tárgyalt a lehetséges összefogásról. 

Az ökopárt megelőzően két kongresszusán is úgy határozott, hogy mind a 106 választókerületben saját jelöltet állítanak, és önállóan indulnak. Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök erre hivatkozva nemet is mondtak a szegedi polgármesternek, aki ennek ellenére nem tett le az együttműködés lehetőségéről.

Botka a múlt héten lapunknak is azt mondta: reménykedik abban, hogy a közös cél, a 2018-as kormányváltás melletti elkötelezettség szellemében az LMP vezető, csakúgy mint más kispártok is átgondolják majd elzárkózásukat. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt is kijelentette, hogy mindent megtesz azért, hogy programjával meggyőzze a lehetséges partnereket. Molnár Gyula szerint sincs szó semmi egyébről, mint a közös ügyek, így például a Paks2 beruházás kérdésében kezdeményezett népszavazás, vagy már, akár törvényalkotási kérdésekben való együttműködésről. Az MSZP elnöke határozottan cáfolta a kormánylap hírét: "tudtuk, hogy ezen a tárgyalásos úton lesznek kisebb és nagyobb aknák. Ez egy nagyon picike, nyilvánvalóan a zavarkeltés szándékával született akna, de könnyű kikerülni, hiszen semmiféle valóságtartalma nincs".

Molnár szerint nincs köze e kormánypárti sajtókampányhoz annak, hogy Botka László és ő ma mégsem találkoznak az Együtt vezetőivel. A szocialista miniszterelnök-jelölt eredetileg ezen a héten Juhász Péterrel ült volna tárgyalóasztalhoz, de technikai okokból ez a találkozó jövő hétre tolódik. A találkozó kapcsán kerestük Juhász Pétert, az Együtt elnökét, aki lapunknak megerősítette: semmiféle különösebb politikai oka nem volt a halasztásnak, nincs összeveszés, egyszerűen technikai okból egyeztetnek egy új időpontot.

Megírtuk: az LMP kemény elutasítása, a Demokratikus Koalíció sértődöttsége után a múlt héten az Együtt is közölte: nem tervezi, hogy közös választási listát állítanak 2018-ban más baloldali pártokkal, így főként az MSZP-vel, s egyelőre a Párbeszéd sem igazán tűnik "lelkesnek". Eredetileg az együttműködés lehetséges formáiról és kényszeréről kívánt ma egyeztetni Botka és Molnár az Együtt elnökével, Juhász Péterrel is. Kérdés azonban, a kispárt - illetve a kispártok - egyéni érdekei mit diktálnak, illetve hogy képesek-e a demokratikus erők záros határidőn belül lezárni a huzakodást. Nagyon úgy tűnik, hogy a baloldal választási együttműködésére csak akkor van esély, ha világos: a szakértők szerint a 2018-as voksolás élet, s halál kérdése lesz a számukra. Mindegyik közvélemény-kutató cég azt mutatja, hogy a Fidesz egyedül annyi támogatót tudhat maga mögött, mint az összes többi ellenzéki párt együttvéve: még a 2014-es - kétharmados győzelmet hozó - választás előtt bő egy évvel sem állt ilyen jól. Az ellenzéknek - a Jobbik nélkül természetesen - csupán együtt lehet esélye, még ha ez ma csekélynek látszik is.

Mi értelme van ilyen helyzetben a mandátumszimulációnak, vagy akár a politikai elemzésnek? Róna Dániel szerint a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek lefesthető. A Corvinuson oktató politológus blogot indított, első bejegyzésében pedig a választási rendszer működésével foglalkozik. "A legnagyobb probléma, hogy a mai magyar választási rendszer nem pártsemleges. Nem arról van szó, hogy egyszerűen a győztesnek kedvez - mint minden egyéni választókerületi rendszer, például a brit is -, hanem a Fidesznek segít, még akkor is, ha nem a Fidesz a győztes" - fogalmazott lapunknak Róna. A politológus szerint az, hogy a baloldalnak több szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi mandátumot kapjon, mint a Fidesz, önmagában is mindent elmond a választási rendszer fonákságáról. Róna új mandátumszámítási-módszeréről itt olvashat. 

Molnár Gyula: ez csak egy kis akna

B.I.M.
Publikálás dátuma
2017.03.01. 12:45
Fotó: Vajda József/Népszava
Cáfolta az MSZP elnöke lapunknak azt a sajtóértesülést, miszerint a szocialista párt miniszterelnök-jelöltje a budapesti körzetek felét, tetszőleges Pest megyei körzetet és a közös lista harmadik helyét is felajánlotta az LMP-nek. Több helyen tévesen úgy szerepelt, lapunk adott ilyen álhírt, ám valójában a kormánylap Magyar Idők szerint volt szó ilyen különalkuról, amikor Botka László múlt héten elsőként az LMP-vel tárgyalt a lehetséges összefogásról. 

Az ökopárt megelőzően két kongresszusán is úgy határozott, hogy mind a 106 választókerületben saját jelöltet állítanak, és önállóan indulnak. Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök erre hivatkozva nemet is mondtak a szegedi polgármesternek, aki ennek ellenére nem tett le az együttműködés lehetőségéről.

Botka a múlt héten lapunknak is azt mondta: reménykedik abban, hogy a közös cél, a 2018-as kormányváltás melletti elkötelezettség szellemében az LMP vezető, csakúgy mint más kispártok is átgondolják majd elzárkózásukat. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje azt is kijelentette, hogy mindent megtesz azért, hogy programjával meggyőzze a lehetséges partnereket. Molnár Gyula szerint sincs szó semmi egyébről, mint a közös ügyek, így például a Paks2 beruházás kérdésében kezdeményezett népszavazás, vagy már, akár törvényalkotási kérdésekben való együttműködésről. Az MSZP elnöke határozottan cáfolta a kormánylap hírét: "tudtuk, hogy ezen a tárgyalásos úton lesznek kisebb és nagyobb aknák. Ez egy nagyon picike, nyilvánvalóan a zavarkeltés szándékával született akna, de könnyű kikerülni, hiszen semmiféle valóságtartalma nincs".

Molnár szerint nincs köze e kormánypárti sajtókampányhoz annak, hogy Botka László és ő ma mégsem találkoznak az Együtt vezetőivel. A szocialista miniszterelnök-jelölt eredetileg ezen a héten Juhász Péterrel ült volna tárgyalóasztalhoz, de technikai okokból ez a találkozó jövő hétre tolódik. A találkozó kapcsán kerestük Juhász Pétert, az Együtt elnökét, aki lapunknak megerősítette: semmiféle különösebb politikai oka nem volt a halasztásnak, nincs összeveszés, egyszerűen technikai okból egyeztetnek egy új időpontot.

Megírtuk: az LMP kemény elutasítása, a Demokratikus Koalíció sértődöttsége után a múlt héten az Együtt is közölte: nem tervezi, hogy közös választási listát állítanak 2018-ban más baloldali pártokkal, így főként az MSZP-vel, s egyelőre a Párbeszéd sem igazán tűnik "lelkesnek". Eredetileg az együttműködés lehetséges formáiról és kényszeréről kívánt ma egyeztetni Botka és Molnár az Együtt elnökével, Juhász Péterrel is. Kérdés azonban, a kispárt - illetve a kispártok - egyéni érdekei mit diktálnak, illetve hogy képesek-e a demokratikus erők záros határidőn belül lezárni a huzakodást. Nagyon úgy tűnik, hogy a baloldal választási együttműködésére csak akkor van esély, ha világos: a szakértők szerint a 2018-as voksolás élet, s halál kérdése lesz a számukra. Mindegyik közvélemény-kutató cég azt mutatja, hogy a Fidesz egyedül annyi támogatót tudhat maga mögött, mint az összes többi ellenzéki párt együttvéve: még a 2014-es - kétharmados győzelmet hozó - választás előtt bő egy évvel sem állt ilyen jól. Az ellenzéknek - a Jobbik nélkül természetesen - csupán együtt lehet esélye, még ha ez ma csekélynek látszik is.

Mi értelme van ilyen helyzetben a mandátumszimulációnak, vagy akár a politikai elemzésnek? Róna Dániel szerint a helyzet korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek lefesthető. A Corvinuson oktató politológus blogot indított, első bejegyzésében pedig a választási rendszer működésével foglalkozik. "A legnagyobb probléma, hogy a mai magyar választási rendszer nem pártsemleges. Nem arról van szó, hogy egyszerűen a győztesnek kedvez - mint minden egyéni választókerületi rendszer, például a brit is -, hanem a Fidesznek segít, még akkor is, ha nem a Fidesz a győztes" - fogalmazott lapunknak Róna. A politológus szerint az, hogy a baloldalnak több szavazatot kell szereznie ahhoz, hogy ugyanannyi mandátumot kapjon, mint a Fidesz, önmagában is mindent elmond a választási rendszer fonákságáról. Róna új mandátumszámítási-módszeréről itt olvashat.