Elbukhatja az újabb rezsicsökkentést a kormány

Németh Szilárd rezsibiztos ismét rezsicsökkentésről prédikál, a Fidesz azonban a háztartások költségének enyhítése helyett továbbra is az energiacégek zsebét tömi - írtuk a minap a Rezsicsökkentés nincs, de megvédik c. cikkünkben a legutóbbi választások fideszes nehézfegyveréről. Most pedig a Magyar Nemzet  hívja fel a figyelmet arra, hogy európa-szerte emelkednek az energiaárak, ezért egyre kisebb mozgástere van a kormánynak a további rezsicsökkentésre.

Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a lapnak  kifejtette: 2015-ben és 2016-ban bőven lett volna lehetősége a kormányzatnak a hazai lakossági energiaárak 20-30 százalékos lefaragására, mert az elmúlt két évben zuhant az áram és a földgáz beszerzési ára. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez tavaly augusztusra 11-re esett le. Az áram piaci ára négy évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, míg 2016 nyarán 27 eurót adtak érte.

Mostanában viszont ismét árnövekedéssel kell számolni a földgázpiacon: a tavaly decemberi megawattóránkénti 13 euróról 18-ra drágult a gáz ára, és a szakember szerint tartós áremelkedés várható. A mostani áremelkedés piaci körülmények között – ha a lakossági gáztarifákat nem a kormány szabná meg – 15 százalék körüli kiskereskedelmi áremelkedést idézne elő. A rezsicsökkentés jogi lehetőségei is szűkülnek, mivel az EU hamarosan meghozhat egy olyan döntést, amely arra kötelezi a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a lakossági energiadíjak hatósági szabályozását. 

Szerző

Berlin: Engedjék szabadon a Die Welt tudósítóját!

A német kormány elvárja a török hatóságoktól, hogy a lehető leghamarabb helyezzék szabadlábra a Die Welt című német lap Isztambulban letartóztatott tudósítóját - mondta szerdán Berlinben a német kormány szóvivője.

Steffen Seibert tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Angela Merkel kancellár és a szövetségi kormány valamennyi tagja Deniz Yücel szabadon bocsátását várja Törökországtól. A kancellár szerint érthetetlen a tudósító előzetes letartóztatásba helyezéséről hozott döntés, hiszen önként jelentkezett a hatóságoknál, ezért aránytalan lépés megfosztani a szabadságától - tette hozzá a szóvivő.

A német kormány azt is elvárja a török hatóságoktól, hogy méltányos, és a jogállamiságnak megfelelő eljárást folytassanak Deniz Yücel ügyében, és tegyék lehetővé számára és az összes többi Törökországban fogva tartott német állampolgárnak, hogy élhessen a konzuli védelemhez fűződő jogával. A Die Welt tudósítójának ügye újabb teher a német-török kormányzati kapcsolatokban, amelyeket a demokratikus szabadságjogok eddigi törökországi szűkítése is megterhelt. Ez "mindkét félnek káros" - mondta a szóvivő. Az EU-Törökország menekültügyi megállapodást külön kell kezelni, az egyezmény felmondása senkinek sem használna - tette hozzá.

A Die Welt német-török kettős állampolgárságú tudósítóját 13 napi rendőri őrizet után hétfőn helyezték előzetes letartóztatásba terrorpropaganda terjesztése és közösség elleni izgatás gyanúja miatt. A török hatóságok mindenekelőtt az energiaügyi miniszter, Berat Albayrak - Recep Tayyip Erdogan török államfő veje - hackertámadás révén kiszivárogtatott e-mailjeiről szóló tudósításait és a Németországban is terrorista szervezetként számon Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) egy vezetőjével készített interjúját kifogásolják. Őrizetbe vétele és letartóztatása felháborodást okozott Németországban. Több nagyvárosban - köztük Berlinben és Münchenben - hétfőn is kedden is tüntettek szabadon bocsátásáért.

A szövetségi parlament (Bundestag) öt pártja közül három - a kormányzó bajor CSU, az ellenzéki Baloldal (Die Linke) és a Zöldek -, valamint a parlamenten kívüli liberális FDP részéről követelik, hogy ellenlépésként tiltsák ki a török kormány tagjait és az államfőt Németországból. A követelésnek azért lehet jelentősége, mert sajtóértesülések szerint Recep Tayyip Erdogan Németországban is népszerűsíteni akarja az elnöki rendszert az ügyben április közepén tartandó népszavazás előtt. Ezzel kapcsolatban vita kezdődött arról, hogy meg kell-e akadályoznia a német kormánynak Erdogan rendezvényét, hivatkozva arra, hogy külföldi kormány-, vagy államfő nem folytathat politikai tevékenységet német földön.

A sajtóban olyan találgatás is megjelent, hogy az ankarai vezetés esetleg felajánlhatja a Die Welt tudósítójának szabadon engedését, ha Berlin nem akadályozza meg, hogy az államfő személyesen kampányoljon Németországban. Törökországban április 16-án rendeznek népszavazást az alkotmánymódosításról, amely kiszélesítené a mindenkori államfő jogkörét, aki így a végrehajtó hatalom feje lenne. A változtatással megszűnne a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki tisztség.

Németországban él a legnagyobb határon túli török közösség, mintegy hárommillió tagja közül minden második rendelkezik szavazójoggal Törökországban.

Szerző

Az EU jövője - Juncker bemutatta a fehér könyvet

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán délután bemutatta az EU jövőjére vonatkozó úgynevezett Fehér Könyvet, amely öt lehetséges forgatókönyvet vázol fel az integráció jövőbeli fejlődési irányáról.

"Ideje kidolgozni azt az európai jövőképet, amelyen együtt dolgozhatnak az Egyesült Királyság kilépése után bennmaradó tagállamok" - közölte Juncker, aki szerint akármilyen sajnálatos is a britek távozása, az nem állíthatja meg Európai Unió "menetelését". Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén ismertetett dokumentumot vitaindítónak szánják az unió elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából. Juncker reményei szerint a tagállamok vezetői még az év vége előtt eldönthetik, milyen fejlődési utat kívánnak követni 2025-ig. A római csúcstalálkozó nem pusztán egy ünnepség lesz, ez lesz a 27 tagú Európai Unió születésének pillanata is - hangoztatta a bizottság elnöke. "Ahogy új fejezet kezdődik történelmünkben, talán ideje új válaszokat keresnünk" - tette hozzá.

Mint a Fehér Könyvben írták, széles körű párbeszédet kell indítani az uniós állampolgárokkal, amelynek során minden véleményt meg kell hallgatni. "A kihívásokkal teli, egyre inkább multipolárissá váló világban a 27 tagú Európai Uniónak magának kell meghatároznia a szerepét" - hangsúlyozták. Az első forgatókönyv a status quo megőrzéséről szól: az integráció egyes területeken szorosabbá válna, de a tagállamok megőriznék szuverenitásuk legfőbb elemeit. Az eredményközpontú reformprogram mellett megmaradna az unió egysége, azonban bizonyos kérdésekben éles szembenállásokra lehetne számítani.

A második lehetőség értelmében az Európai Unió fokozatosan leszűkítené az integrációt az egységes belső piac területére, más kérdésekben, például a migráció vagy a biztonság és a védelem terén a jelenlegi uniós szintű helyett kétoldalú együttműködés alakulna ki a tagállamok között. A harmadik opció lényegében a többsebességes Európa gondolatát vázolja fel, amelyben a belső piac közös elmélyítése mellett egyes tagállamok bizonyos területeken külön csapatot alkotva szorosabban együttműködhetnek.

A negyedik forgatókönyv értelmében a tagállamok mélyítenék az együttműködést egyes területeken, például a kereskedelem, a migráció, az egységes külpolitika vagy a határvédelem területén, amelyekben gyorsabbá és hatékonyabbá válna a döntéshozatal, összességében azonban szűkítenék a közös fellépést területeit. Az ötödik opció tulajdonképpen a föderális Európa irányába történő elmozdulást jelenti, minden területen fokoznák az integrációt, teljesen egységesítenék a belső piacot.

Juncker a bennmaradó tagországok állam- és kormányfőinek március 25-i római csúcstalálkozóján is bemutatja a friss bizottsági anyagot, és ezután a tervek szerint megkezdődhet a vita az unió jövőjéről. Mint mondta, nincs értelme az Európai Unió, illetve Brüsszel folyamatos szidalmazásának, ez egyfajta pótcselekvés, amely gyakran a tagállami hibák elkendőzésére szolgál.

El kell dönteni, merre tart Európa, le kell folytatni ezeket a vitákat. Világossá kell tenni, mit tehet és mit nem tehet meg az unió az állampolgárok érdekében. Sikereket érhetünk el, de nem tudunk csodát tenni - mondta Juncker. "Nem szabad elhitetni az emberekkel, hogy lehozzuk a csillagokat, mikor csak egy teleszkópot tudunk a kezükbe adni" - hangsúlyozta.

lásd még: Ujhelyi: Európa vagy Orbánisztán? Ez a kérdés, válasszatok!

Szerző
Frissítve: 2017.03.01. 18:08