Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője a lapnak kifejtette: 2015-ben és 2016-ban bőven lett volna lehetősége a kormányzatnak a hazai lakossági energiaárak 20-30 százalékos lefaragására, mert az elmúlt két évben zuhant az áram és a földgáz beszerzési ára. Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez tavaly augusztusra 11-re esett le. Az áram piaci ára négy évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, míg 2016 nyarán 27 eurót adtak érte.
Mostanában viszont ismét árnövekedéssel kell számolni a földgázpiacon: a tavaly decemberi megawattóránkénti 13 euróról 18-ra drágult a gáz ára, és a szakember szerint tartós áremelkedés várható. A mostani áremelkedés piaci körülmények között – ha a lakossági gáztarifákat nem a kormány szabná meg – 15 százalék körüli kiskereskedelmi áremelkedést idézne elő. A rezsicsökkentés jogi lehetőségei is szűkülnek, mivel az EU hamarosan meghozhat egy olyan döntést, amely arra kötelezi a magyar kormányt, hogy szüntesse meg a lakossági energiadíjak hatósági szabályozását.