Gőgös Zoltán, az ellenzéki párt elnökhelyettese szerdai, kaposvári sajtótájékoztatóján - Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár kimutatásaira hivatkozva - közölte: a területek 70 százaléka került nem helyben élőkhöz, amely azzal járhat, hogy számos településnek nem lesz bevétele a határán található földekből, ugyanakkor a műveléshez szükséges géppark közúti terheléséből adódó költségeket viselnie kell.
A politikus szerint az sem igaz, hogy a privatizáció a külföldiek tulajdonszerzését akadályozta volna meg, mert Somogy megyében például a területek 10 százaléka külföldi kézbe került. Hiányosságok voltak az elővásárlási jogosultak kiértesítésével, közülük sokan már csak azzal szembesültek, hogy az árverési nyerteseket bejegyezték tulajdonosként. Gőgös Zoltán szólt arról is, hogy a földértékesítésekből országosan 270 milliárd forint bevétel származott. Ebből 100 milliárd forint hitelből származott, azt azonban senki nem ellenőrizte, hogy a vevők a fennmaradó részt honnan teremtették elő.
A Fidesz-kormány tavaly év végén eltörölte a vagyonosodási vizsgálatra irányuló bejelentéseket - jegyezte meg, utalva arra, hogy a pénz forrását ezzel nem is lehetne kideríteni. Az elnökhelyettes a földprivatizáció legnagyobb problémájának nevezte, hogy az államnak többé nincs beleszólása az értékesített földek hasznosításába. "Szerencse, hogy mintegy 200 ezer hektár még megmaradt, így egy következő kormányzatnak lesz némi vidékfejlesztési mozgástere" - közölte.
Gőgös Zoltán a földprivatizáció "széles kontrollját" ígérte a 2018 utáni időszakra. Indoklása szerint elfogadhatatlan, hogy "állami vagyont pénzmosásra használjanak". Hozzátette, az MSZP "dolgozik azon", miként lehetne adószabályokon változtatni, hogy a településeknek hasznuk legyen a határukban található földekből.
Harangozó Gábor, az MSZP Somogy megyei elnöke veszélyesnek nevezte az agrár-felsőoktatás átalakításáról szóló, tavaly év végén napvilágra került koncepciót. A kormány egy nagy agráregyetemet akar létrehozni a gödöllői egyetem bázisán. A források felét e központ kapná, a másik felét a többi agrár-felsőoktatási képzőhely. A Kaposvári Egyetem megőrizné önállóságát, de a változás negatívan befolyásolhatja a helyi kutatásfejlesztést - tette hozzá.
Harangozó Gábor arra szólította fel a megye politikusait, álljanak ellen a koncepciónak, amely helyett a szocialisták a közép- és felsőoktatás, továbbá a magánszféra együttműködésén alapuló regionális központok, köztük egy kaposvári kialakítását támogatnák.
