Enyhítenék a kéményszabályokat

A közös gyűjtőkéményre kötött gázkazán önhatalmú cseréje nem csak jogszabálysértő, de anyagi kárt is okoz - hangúlyozta Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete (MGVE) elnöke tegnapi konferenciájukon. A jelenlegi szabályok szerint, ha egy ilyen kéményre kötött készülék javíthatatlan, az csak az ugyanoda csatlakozó többi, régebbi berendezés cseréjével váltható le - közölte. 

A szakértők szerint a probléma az ország lakosságának társasházban lakó ötödét érinti. Bálint Attila, az Első Magyar Kéményszövetség (Emkész) elnöke jelenleg országszerte 90 ezer műszakilag problémás kéményt tart csereérettnek. Kérdésünkre Hrobár Balázs, az Emkész elnökségi tagja a gázkészülékcsere és kéményátalakítás átlagos lakásonkénti költségét 6-800 ezer forintra tette. Az állam ehhez uniós forrású kamatmentes kölcsönnel járul hozzá - hangsúlyozta Milassin Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szóvivője. A már meghirdetett, alapvetően energiahatékonysági felújítási lehetőségek előreláthatólag április 24-től érhetőek el az MFB-pontokon. Megemlítette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezte Otthon Melege Programot is, amely hasonló célra vissza nem térítendő támogatást ígér, de ennek pontos feltételei még nem ismertek.

Versits Tamás mindemellett számos költségcsökkentő lehetőséget lát. Ha valaki cserélné a berendezését, érdemes a tervet megosztani a közös képviselővel, aki első körben megrendelhet egy néhány tízezer forintos állapotfelmérést. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy senki ne álljon neki szaktanács nélkül az átalakításhoz, amiben akár az MGVE is segít. Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint hasonló célra szerveződhet a nemzeti energetikusi hálózat. Illés Zoltán, a Gáziparosok Országos Egyesületének elnöke hozzátette: az – uniósnál jóval szigorúbb – rendelet felülvizsgálatát kezdeményezték annak érdekében, hogy ilyen esetben beszerelhetőek legyenek a zárt égésterű, de nem kondenzációs kazánok is. A túl szigorú szabályokat a jelentős költségek és a lakók közötti hiányos kommunikáció miatt is bírálta Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke.

Annak kapcsán, hogy ha a felek nem együttműködőek, Versits Tamás jogi utat javasol. Bár a zárt rendszerű kémények esetében az életveszély kizárt, a szakszerűtlen átalakítás szinte bizonyosan kárt okoz a többiek berendezésében - véli.

Szalai Gabriella hangsúlyozta: miközben lakásaink rendkívül energiapazarlóak, közel egymillióan korszerűsítenék lakásukat, ha lenne miből. A szigetelésen túl felhívta a figyelmet a fűtéskorszerűsítés jelentőségére is. Ezt az MGVE-elnök azzal egészítette ki, hogy a fűtési rendszer felülvizsgálata nélküli, kizárólagos szigetelés akár még növelheti is a rezsit.

Azt, hogy a kéménykorszerűsítés kiváltására megoldható-e a füstgáz homlokzati kivezetése, Hrobár Balázs kérdésünkre szinte esélytelennek vélte. Fazakas Miklós, az MGVE elnökségi tagja ez ügyben is a hazai szabályozás adott feltételektől függő enyhítése mellett szállt síkra.

2017.03.02 06:21

Tüntetésen álltak ki Debrecenben az eddigi iskolaigazgató mellett

Publikálás dátuma
2018.08.17 21:24

Fotó: Google Street View/
Nem értik a döntést, elégedettek voltak Rózsavölgyi Gábor munkájával.
Több százan tüntettek csütörtökön a debreceni Ady Endre Gimnázium igazgatójáért az iskola épülete előtt. Az eseményt öreg diákok szervezték, de sok szülő, jelenlegi tanuló és tanár is részt vett rajta – hangzott el az RTL Klub híradójában. A tüntetés résztvevői azt akarják, hogy továbbra is Rózsavölgyi Gábor legyen az igazgató, aki 23 éve vezeti a gimnáziumot. Mellette voksoltak az iskola tanárai, diákjai és a szülői munkaközösség, az oktatási államtitkár mindezek ellenére úgy döntött, nem támogatja a pályázatát. Helyette Türk László helyi fideszes képviselőt nevezte ki öt évre. A csatornának több szülő is arról beszélt: nem értik a döntés okát, elégedettek voltak a régi igazgató munkájával, mert ő a gyerekekkel foglalkozott. Korábban a tankerület úgy reagált, hogy szakmai szempontok szerint döntöttek, mert szerintük eddig jogszerűtlenül működött az iskola.
2018.08.17 21:24
Frissítve: 2018.08.17 21:24

Kudarcos próbálkozás az adósmentésre

Publikálás dátuma
2018.08.17 20:43

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A kormánypártok bojkottja miatt elmaradt a végrehajtások felfüggesztéséről, az ápolási díjról szóló parlamenti vita.
Súlyos csalódást okozott az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésnapja, amelyen - az ápolási díj emeléséről szóló határozati javaslat mellett - a bírósági végrehajtásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (lényegében a devizahiteladósok terheinek csökkentéséről) tárgyaltak volna a képviselők. Határozatképtelenség miatt azonban még a napirendre vétel is elmaradt. Nemcsak a teljes Fidesz-KDNP-frakció maradt távol, hanem az ellenzék 65 képviselője közül is mindössze 38-an mentek el az ülésre, és a kormány sem képviseltette magát. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott közlemény is azzal intézte el az LMP és a Jobbik által benyújtott indítványt, hogy a  bankok elszámoltak a devizahiteles ügyfelekkel a tisztességtelen árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt, mintegy 30 százalékkal csökkentek a törlesztőrészletek, így összesen ezermilliárd forintnyi tehertől szabadultak meg a családok. Az ellenzéki pártok napirend előtt felszólaló képviselői sorra cáfolták a kormányzat "megnyugtató" szavait. Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője például emlékeztetett rá, hogy jelenleg 118 ezer végrehajtási eljárás folyik az adós családok ellen, amelyeknek révén reális annak a veszélye, hogy elveszíthetik az otthonaikat. Csak az elmúlt negyedévben 2500 kilakoltatási eljárás indult. Miközben a bankok teljesen érzéketlenek a devizaadós-csapdába került ügyfeleikkel, addig a pénzintézetek összesített nyeresége 700 milliárd forintra növekedett - említette. Ehhez kapcsolódva Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy "az a kormány nem lehet kereszténydemokrata, amelynek a regnálása alatt folyamatosak a kilakoltatások." A végrehajtás egyes rendelkezéseinek felfüggesztéséről (tulajdonképpen a kilakoltatási moratóriumról) szóló törvényjavaslat arra hivatkozik, hogy az Európai Unió Bírósága olyan döntést hozott, hogy amennyiben a devizaalapú hitelszerződésekről a pénzügyi intézmény tájékoztatója az árfolyamkockázatokra vonatkozóan nem volt valós, úgy megvizsgálható a szerződések tisztességtelensége. Ugyanakkor a magyar Kúria és a kormányzat erről a szerződésfajtáról szóló döntéseiben nem vette figyelembe ezt az uniós álláspontot. Utalnak arra, hogy Horvátországban egy olyan bírósági ítélet született, amelynek ez volt az indoklása, és emiatt semmisítettek meg devizahitel-szerződéseket. Ezt jogi nyelven úgy hívják, hogy az árfolyamemelkedésből eredő többletkövetelésnek, mint ellenszolgáltatásnak, nincs szolgáltatása, ezért nem is követelhet a pénzintézet ezért plusztörlesztést. Utalnak a Bankszövetségnek egy 2006-ban született tanulmányára, amelyben megállapította, hogy a bankok nem a valós kockázatokra hívták fel az ügyfelek figyelmét, hanem az árfolyamkockázat bagatellizálásával inkább rábeszélték őket. (Emiatt nem is számoltak a törlesztőrészletek elszaladásával a hiteladósok.)    A törvényjavaslat benyújtói azt javasolták, hogy a kérdést megnyugtatóan rendező jogszabály megszületéséig fel kell függeszteni az ilyen jellegű végrehajtásokat, kilakoltatásokat. A lapunk által megkérdezett pénzügyi szakértő, Erdősi Éva egy olyan elképzelést ismertetett, amely a terhek újszerű elosztásáról szól. Emlékeztetett arra, hogy 2015-ben, amikor a devizahiteleket forintosították és elszámoltak a bankokkal, akkor ez 1,2 millió szerződést érintett. Ha a még élő szerződések esetében ismételt kilakoltatási moratóriumot vezetnének be, azt helyes megoldásnak tartaná. Ám az Országgyűlés előtt fekvő ellenzéki javaslat sem számol azzal, hogy mi is történik a kilakoltatási tilalom megszűnése után. Az eddigi devizaadós próbálkozások nem voltak igazán sikeresek. A magán- (családi) csőd intézménye érdektelenségbe fulladt. A Nemzeti Eszközkezelő a megvásárlásra felkínált ingatlanokkal csak akkor foglalkozhat, ha ahhoz a hitelt nyújtó bank is hozzájárul. A tapasztalat azt mutatja, hogy a pénzintézetnek ez a konstrukció csak akkor éri meg, ha az ingatlant piaci értékének legalább 50 százalékáért nem tudná értékesíteni. Amikor a bank a piacon magasabb áron tudja eladni az ingatlant, mintha az Eszközkezelő venné át, ott nem számít az adós helyzete, csak és kizárólag a profit. Erdősi Éva szerint a devizahitelek folyósítási árfolyamon történő elszámolásánál van jobb megoldás. Tapasztalatai szerint az ügyfelek fizetőképessége a folyósítási ár átlagosan 1,2 szerese. Ezért ekkora terhet kellene az ügyfélnek kifizetnie. A fennmaradó összeget a banknak kellene átvállalnia úgy, hogy a felét a kirótt bankadójából jóváírná. Így az állami szerepvállalás is megtörténhetne, hiszen az adó egy részéről lemondana. Ebben az esetben a többségben lévő tisztességes adósok is jól járnának. Mivel a 2015. évi szerződésállományt tekintenék alapnak, így megvalósulhatna az egyenlő elbánás elve, hiszen minden devizaadóssal ugyanazon az elszámolás mentén történne a tartozásrendezés.

Emelnék az otthonápolási díj összegét

Az LMP és a Jobbik néhány képviselője az ápolási díj jelenlegi díjának felemeléséről nyújtott be határozati javaslatot, amit a kormánypárti képviselők távolmaradásával előidézett határozatképtelenség miatt nem vettek napirendre. Azt javasolták, hogy október 1-től az ápolási díj összege 65 200 forint legyen, majd január 1-től differenciáltan növekedjen a kötelező legkisebb munkabér összegének 50-100 százalékára. A kormány elkötelezett az ápolási díj emelésében, ezért széleskörű párbeszédet indítottak, több szakmai és érdekképviseleti szervezet véleményét is meghallgatták, így az emelésekről vonatkozó döntés az ősz folyamán megszülethet - írta közleményében az Emmi.

2018.08.17 20:43