Enyhítenék a kéményszabályokat

A közös gyűjtőkéményre kötött gázkazán önhatalmú cseréje nem csak jogszabálysértő, de anyagi kárt is okoz - hangúlyozta Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesülete (MGVE) elnöke tegnapi konferenciájukon. A jelenlegi szabályok szerint, ha egy ilyen kéményre kötött készülék javíthatatlan, az csak az ugyanoda csatlakozó többi, régebbi berendezés cseréjével váltható le - közölte. 

A szakértők szerint a probléma az ország lakosságának társasházban lakó ötödét érinti. Bálint Attila, az Első Magyar Kéményszövetség (Emkész) elnöke jelenleg országszerte 90 ezer műszakilag problémás kéményt tart csereérettnek. Kérdésünkre Hrobár Balázs, az Emkész elnökségi tagja a gázkészülékcsere és kéményátalakítás átlagos lakásonkénti költségét 6-800 ezer forintra tette. Az állam ehhez uniós forrású kamatmentes kölcsönnel járul hozzá - hangsúlyozta Milassin Levente, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) szóvivője. A már meghirdetett, alapvetően energiahatékonysági felújítási lehetőségek előreláthatólag április 24-től érhetőek el az MFB-pontokon. Megemlítette a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezte Otthon Melege Programot is, amely hasonló célra vissza nem térítendő támogatást ígér, de ennek pontos feltételei még nem ismertek.

Versits Tamás mindemellett számos költségcsökkentő lehetőséget lát. Ha valaki cserélné a berendezését, érdemes a tervet megosztani a közös képviselővel, aki első körben megrendelhet egy néhány tízezer forintos állapotfelmérést. A legfontosabbnak azt nevezte, hogy senki ne álljon neki szaktanács nélkül az átalakításhoz, amiben akár az MGVE is segít. Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint hasonló célra szerveződhet a nemzeti energetikusi hálózat. Illés Zoltán, a Gáziparosok Országos Egyesületének elnöke hozzátette: az – uniósnál jóval szigorúbb – rendelet felülvizsgálatát kezdeményezték annak érdekében, hogy ilyen esetben beszerelhetőek legyenek a zárt égésterű, de nem kondenzációs kazánok is. A túl szigorú szabályokat a jelentős költségek és a lakók közötti hiányos kommunikáció miatt is bírálta Leikauf Tibor, a Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetségének elnöke.

Annak kapcsán, hogy ha a felek nem együttműködőek, Versits Tamás jogi utat javasol. Bár a zárt rendszerű kémények esetében az életveszély kizárt, a szakszerűtlen átalakítás szinte bizonyosan kárt okoz a többiek berendezésében - véli.

Szalai Gabriella hangsúlyozta: miközben lakásaink rendkívül energiapazarlóak, közel egymillióan korszerűsítenék lakásukat, ha lenne miből. A szigetelésen túl felhívta a figyelmet a fűtéskorszerűsítés jelentőségére is. Ezt az MGVE-elnök azzal egészítette ki, hogy a fűtési rendszer felülvizsgálata nélküli, kizárólagos szigetelés akár még növelheti is a rezsit.

Azt, hogy a kéménykorszerűsítés kiváltására megoldható-e a füstgáz homlokzati kivezetése, Hrobár Balázs kérdésünkre szinte esélytelennek vélte. Fazakas Miklós, az MGVE elnökségi tagja ez ügyben is a hazai szabályozás adott feltételektől függő enyhítése mellett szállt síkra.

2017.03.02 06:21

Megint Orbán miatt faggatták Webert

Publikálás dátuma
2019.02.17 09:15

Fotó: AFP/ LOUISA GOULIAMAKI
Az EPP frakcióvezetője mindenkit arra kért: várják ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, Orbánnak változtatnia kell.
Szombaton élőben közvetített a Politico a védelmi és nemzetbiztonsági kérdéseket körüljáró éves müncheni konferenciáró. A kelet-európai biztonságpolitikai kérdésekkel összefüggésben is zajlott egy panelbeszélgetés, melyen Manfred Webert, az Európai Néppárt frakcióvezetőjét arról kérdezték, ha a Néppárt csúcsjelöltjeként ő lesz az Európai Bizottság elnöke, hogyan tervezi megőrizni az uniós értékeket úgy, hogy közben Orbán Viktor és a Fidesz még a pártcsalád tagja – vette észre a 444.hu. A Politico tudósítása alapján kifejezetten számon kérő volt a hangulat, többek közt Ian Bremmel politikai elemző is arra várt választ, hogyan lehet megőrizni az unió integritását a Fidesszel a vezetésben. Weber azzal kerülte ki a kérdést, hogy csak úgy lehet harcolni és kiállni az uniós értékek mellett, ha ezt az intézményrendszeren belül tesszük – ezért is szavazta meg a Magyarországgal szemben elindított 7-es cikkely szerinti eljárást.
„Nem jár különleges elbánás Budapestnek, de csak akkor tudjuk érvényre juttatni értékeinket, ha párbeszédet folytatunk azokról. Tiszteletben kell tartanunk a magyarországi választások eredményét. Orbánt megválasztották”
– jelentette ki.
Egy másik kérdésre válaszolva pedig közölte:
„David Cameron kivezette a konzervatívokat a Néppártból, és meg is kaptuk érte a Brexitet. Az én legnagyobb félelmem, hogy ha most megosztjuk Európát, a végén megosztjuk az Uniót is”.
Weber elismerte, hogy jogosak a magyarokat érintő felvetések, de arra kérte az egybegyűlteket, hogy hasonló intenzitással taglalják más országok problémáit is. Végül azt kérte: várjuk ki a 7-es cikkely szerinti eljárást, és ha az igazolja az aggodalmakat, akkor Orbánnak mindenképp változtatnia kell.
2019.02.17 09:15

Éjfélkor lejár a felsőoktatási jelentkezések határideje

Publikálás dátuma
2019.02.17 08:33
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül. A hitelesítési határidő február 22-ére módosult, aznap éjfélig lehet a jelentkezéseket hitelesíteni Ügyfélkapuval vagy az E-felvételi felületéről kinyomtatott, aláírt és az Oktatási Hivatal címére postán elküldött adatlappal. A 2019. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban az nyerhet felvételt, aki érvényes jelentkezést nyújt be legalább egy jelentkezési helyre, rendelkezik a továbbtanuláshoz szükséges végzettséggel, felvételi pontjainak száma eléri az adott képzésen meghatározott ponthatárt és megfelel az adott szakon előírt egyéb feltételeknek (például előírt szakképesítés vagy szakképzettség megléte, alkalmassági vizsga teljesítése). A pontszámítás alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpontot lehet kapni. Mesterképzésen legfeljebb 100 pont szerezhető, a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg a felvi.hu honlapon közzétett tájékoztatóban. A jogszabályi minimum ponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont. Az ez alatt teljesítő jelentkezők nem vehetők fel a felsőoktatásba. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hirdetik ki. Az eljárás és a pontszámítás részletes szabályait a 2018. december 20-án megjelent Felsőoktatási felvételi tájékoztató – 2019. szeptemberben induló képzések című kiadvány tartalmazza, amely elérhető a www.felvi.hu honlap Felvételi tájékoztatók menüpontjában
Szerző
2019.02.17 08:33