Hozzányúl a Fidesz a kampányfinanszírozáshoz

Publikálás dátuma
2017.03.02. 08:55
A Fidesz már teljes gőzzel kampányol 2018-ra. FOTÓ: Népszava
Még a tavaszi ülésszakban benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítását, amelyről előtte ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormánypárt - nyilatkozta a Magyar Időknek Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a döntően technikai javaslatcsomag érinteni fogja a kampányfinanszírozás kérdését is.

Várható, hogy az egyéni jelölteknél érvényes korlátozáshoz hasonlót vezetnek be a pártoknál az állami támogatásra vonatkozóan. Vagyis ha egy párt nem ér el majd bizonyos százalékot, vissza kell fizetnie az államtól kapott pénzt - mondta a politikus. A 2014-es választási kampányban sok olyan párt tűnt fel, amelyek semmilyen érdemi tevékenységet nem végeztek, de a törvény szerint nekik is járt az állami támogatás, amelyet sokan nem fizettek vissza.

A kormánylap felidézte: az előző országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenysége nyomán 2016-ig összesen 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült behajtani. Történt mindez annak ellenére, hogy a hatóságok bő másfél évvel az országgyűlési választás után több korábbi képviselőjelöltet és pártvezetőt már gyanúsítottként hallgattak ki. A bírság ­miatt keresett pártok, képviselőjelöltek 90 százalékánál azért nem vezetett eredményre a NAV behajtási eljárása, mert az adósnak egyáltalán nem volt vagyona – ingatlan, ­autó stb. –, sőt még bejelentett bankszámlaszámmal sem rendelkezett. Az államkincstár a választás előtt összesen majdnem hatmilliárd forintot utalt át az országos listát állító pártoknak.

A mai kampányfinanszírozási szabályok szerint minden egyéni jelölt után egymillió forintot kap egy párt, ha a 106 egyéni választókerület közül legalább 27-ben sikerült jelöltet állítani. A pártlisták után további legalább 150 millió forint jár egy pártnak, vagyis ha legalább 27 kerületben sikerül jelöltet állítania, akkor az egyéni jelöltek és a pártlista után legalább 177 millió forint állami támogatáshoz juthat. Ha egy párt mind a 106 választókerületben tud egyéni jelöltet indítani, akkor már 706 millió forinthoz. A szabályok szerint ugyan az egyéni jelöltek az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatják meg, ha a választások során a szavazatok legalább 2 százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban akkor sem kell egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki nem szavazott. Ezen változtatna most a Fidesz Gulyás szerint. A lap azt írta, azért is megéri pártot alapítani, mert ennek költségei csekélyek. 

Az Együtt frissítené a névjegyzékeket is
Szigetvári Viktor elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz idén tavasszal úgy nyúl a választási rendszerhez, hogy nem teszi azt arányossá, tisztességessé és demokratikussá. Az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke szerint megérett az idő a Fidesz választási rendszerének demokratizálására és aranyossá tételére, ezzel meg lehetne erősíteni az együttműködés kultúráját Magyarországon. Az Együtt volt az egyetlen ellenzéki párt, írta Szigetvári, amely átfogó és konkrét javaslatot nyújtott be a 2016 tavaszán az országgyűlésnek ezen problémák megoldására. A politikus a Magyar Időkben megszólaló Gulyás Gergelyre reagált, aki a kampányfinanszírozás változtatásáról beszélt.
Szigetvári szerint a választási eljárási szabályok módosítása során rendezni kell a határon túliak névjegyzékének frissítését, hogy ne legyenek halottak a névjegyzékben tízezrével. Ezen túl határozottan fel kell lépni a kamupártok csalásai ellen, be kell vezetni a nyilvános kampányszámlát, és el kell törölni a győzteskompenzáció rendszerét. Annak érdekében, hogy megindulhasson a választási rendszer demokratizálása és arányossá tétele, az Együtt ismét benyújtja tavalyi javaslatcsomagját. A politikus felszólította a kormánypártot: a tavaszi egyeztetésekbe ne csak öt pártot, hanem minden parlamenti képviselettel rendelkező pártot vonjon be.


Szerző
Frissítve: 2017.03.02. 09:39

Záróra előtt

Biztos, hogy Trócsányi László csavaros eszű ember, de azt még az igazságügyi miniszter is nehezen magyarázhatná meg, miért van az, hogy – mint mondja - a magyar menekültpolitikát és a civil szervezetek elleni kampányt mind többen követik Európában, mégis Magyarország fejét kiabálták le hétfőn Brüsszelben. Mindig Európában derül ki – mint most is az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában -, mennyire tragikomikusak azok a pénzmosás elleni és nemzetbiztonsági „érvek”, amelyekkel a kormány magyarázza politikáját, miközben a miniszter elismeri, hogy az „európai szintű vitákat gerjeszthet”.

Mennyire értelmetlen, ha a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója egy határok nélküli Európa közepén – Orbán Viktort visszhangozva - egyetért Donald Trump amerikai elnökkel abban, hogy egy határok nélküli nemzet nem tekinthető nemzetnek. Ha így volna, hol lenne ma a magyar nemzet határa? Mennyire hazug a magyar kormányfő háborgása, hogy órákat kell majd várniuk az uniós polgároknak a külső közösségi határokon a belépésre, amikor ő maga háborúzott eddig e határok megerősítéséért. Miért gondolhatja tragikusnak Európa, ha Orbán jövőképe abban a fajelméletet súroló nézetben összegződik, hogy „meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert a túl nagy keveredés bajjal jár, legyen a takarítónő is magyar, de csapjunk vissza, ha más országban rossz a magyar dolgozóknak”. Hát legyen etnikai homogenitás, zárjunk ki mindenkit a nemzetből, akit etnikailag nem tartunk odavalónak. De mi lesz, ha Európa összes nemzetállama követ majd bennünket és angol, német, osztrák vagy román etnikai homogenitásért, angol, német, osztrák, román takarítónőkért kezd kiabálni? Érdekes lesz, ahogy a nemzetállamok csapkodni kezdik a sajátjaik miatt - egymást. Belefér ez az európai keretekbe? Belefér-e az az orbáni gondolat, hogy „kulturális egyszínűség” kell, ami „egy sávon belüli sokszínűséget jelent”. Mi ez? Könyvbetiltás vagy könyvégetés? Mit jelent az, hogy garantált alapjövedelmet „etnikai okok” miatt nem lehet bevezetni? A cigányok halálra éheztetését?

Orbán Viktor rendszere már nem fér bele Európába. Ámde, nagyon úgy néz ki, lassan véget vetnek a magyar politika kétnyelvű beszédének. Tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bemutatta az Unió Fehér könyvét, amely tíz éves távlatban a közösség Brexit utáni jövőjével foglalkozik. A jelentés az Európai Parlament elé került, az állam- és kormányfők a jövő hét végi uniós csúcson tárgyalhatnak róla. Azután március 25-én, Rómában – a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóján – hivatalosan is elfogadhatják azt, amit elfogadnak. Juncker ugyanis öt lehetőséget vázol fel a teljes föderális Európától a laza szabad-kereskedelmi övezetig, hivatalos javaslattá téve benne a kétsebességes Európát is. Mert, mint Juncker mondja, a tagországok vagy több eszközt, több kompetenciát adnak át az Uniónak, vagy ha nem, akkor ne várják el, hogy az majd megoldja problémáikat.

A tagállamok tehát maguk dönthetik el, milyen mély integrációt akarnak, de abban szinte biztosak lehetünk, hogy Európa hamarosan kettészakad. Brüsszel a bizonytalan amerikai politika árnyékában minden jel szerint elunta a hiábavaló hadakozást a keleti határvidékkel, amely a felzárkóztatási alapokkal bőven él, de nem hogy nem hajlandó elfogadni az európai értékeket, a menekültügyi szolidaritást, hanem tör-zúz és azon van, hogy hozzá hasonló nacionalista szélsőjobboldali erők kerüljenek hatalomra Nyugat-Európában is.

A kétpólusú Uniónak a magyar kormány sem örülhetne felhőtlenül, mert zárványként ez a nyitott ország bizonyosan életképtelen.

Miközben hétfőn Trócsányi miniszter Brüsszelben a mundért sikálgatta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aggódni kezdett, mert feltűnni látja a horizonton a kétsebességes Európát. A pénzügyi racionalitásban felnövekvő Varga talán a legkevésbé fertőződött meg a kormányzatot eluraló bornírtságtól. Ha az ő homlokán gyöngyözni kezd a verejték, ideje a Fidesz mamelukjainak is felemelni tekintetüket, mert politikára lefordítva ezek az izzadságnyomok azt jelzik: a kormányfő hamarosan egyetlen itthoni és nemzetközi kérdéssel találja magát szembe: Európában akar élni vagy Európa határvidékén vegetálni?

Kivételesen egyetértünk azzal, amit Varga a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában a hét elején elmondott:

1. a Brexit után a kereskedelmi vámok kivetése Nagy-Britanniával szemben elkerülhetetlennek tűnik. Az EU-27-ek közös érdeke ugyanis, hogy a közösségen belüli országok kedvezményes elbánásban részesüljenek és ebben a kedvezményben nem részesülhet olyan ország, amely elhagyja az Uniót. Nagy-Britannia kilépésével fontos szövetségest veszít az EU-n belül Magyarország, már csak azért is, mert Nagy-Britannia az uniós költségvetés nettó befizetőjeként erősen támogatta a kelet-európai országok felzárkózását.

2. a britek kilépése 0,4 százalékponttal veti vissza a magyar gazdaság növekedési ütemét, három év alatt.

3. fennáll a kockázata, hogy a kétsebességes Európában gondolkodók mostantól azt mondják: akik az eurózónában vannak, bent vannak a klubban, akik nincsenek, azok meg kinn, aminek az a veszélye, hogy a fejlett és kevésbé fejlett tagállamok közötti szakadék nem fog jelentősen csökkenni, s ez társadalmi feszültséget, nyugtalanságot gerjeszthet. Magyarország pedig jelenleg nem érdekelt az euró bevezetésében.

Varga igazat beszél: egy új világ nyílik hamarosan itt meg. A fideszes politikai elit behódolva a kormányfő elhivatott látomásainak az utóbbi hét évben mindent megtett, hogy ennek az új világnak a kapuja bezáruljon előttünk, s hogy hosszú, sanyarú évekig hiába kopogtassunk rajta.

Szerző

Záróra előtt

Biztos, hogy Trócsányi László csavaros eszű ember, de azt még az igazságügyi miniszter is nehezen magyarázhatná meg, miért van az, hogy – mint mondja - a magyar menekültpolitikát és a civil szervezetek elleni kampányt mind többen követik Európában, mégis Magyarország fejét kiabálták le hétfőn Brüsszelben. Mindig Európában derül ki – mint most is az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságában -, mennyire tragikomikusak azok a pénzmosás elleni és nemzetbiztonsági „érvek”, amelyekkel a kormány magyarázza politikáját, miközben a miniszter elismeri, hogy az „európai szintű vitákat gerjeszthet”.

Mennyire értelmetlen, ha a kormányközeli Alapjogokért Központ igazgatója egy határok nélküli Európa közepén – Orbán Viktort visszhangozva - egyetért Donald Trump amerikai elnökkel abban, hogy egy határok nélküli nemzet nem tekinthető nemzetnek. Ha így volna, hol lenne ma a magyar nemzet határa? Mennyire hazug a magyar kormányfő háborgása, hogy órákat kell majd várniuk az uniós polgároknak a külső közösségi határokon a belépésre, amikor ő maga háborúzott eddig e határok megerősítéséért. Miért gondolhatja tragikusnak Európa, ha Orbán jövőképe abban a fajelméletet súroló nézetben összegződik, hogy „meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert a túl nagy keveredés bajjal jár, legyen a takarítónő is magyar, de csapjunk vissza, ha más országban rossz a magyar dolgozóknak”. Hát legyen etnikai homogenitás, zárjunk ki mindenkit a nemzetből, akit etnikailag nem tartunk odavalónak. De mi lesz, ha Európa összes nemzetállama követ majd bennünket és angol, német, osztrák vagy román etnikai homogenitásért, angol, német, osztrák, román takarítónőkért kezd kiabálni? Érdekes lesz, ahogy a nemzetállamok csapkodni kezdik a sajátjaik miatt - egymást. Belefér ez az európai keretekbe? Belefér-e az az orbáni gondolat, hogy „kulturális egyszínűség” kell, ami „egy sávon belüli sokszínűséget jelent”. Mi ez? Könyvbetiltás vagy könyvégetés? Mit jelent az, hogy garantált alapjövedelmet „etnikai okok” miatt nem lehet bevezetni? A cigányok halálra éheztetését?

Orbán Viktor rendszere már nem fér bele Európába. Ámde, nagyon úgy néz ki, lassan véget vetnek a magyar politika kétnyelvű beszédének. Tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bemutatta az Unió Fehér könyvét, amely tíz éves távlatban a közösség Brexit utáni jövőjével foglalkozik. A jelentés az Európai Parlament elé került, az állam- és kormányfők a jövő hét végi uniós csúcson tárgyalhatnak róla. Azután március 25-én, Rómában – a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulóján – hivatalosan is elfogadhatják azt, amit elfogadnak. Juncker ugyanis öt lehetőséget vázol fel a teljes föderális Európától a laza szabad-kereskedelmi övezetig, hivatalos javaslattá téve benne a kétsebességes Európát is. Mert, mint Juncker mondja, a tagországok vagy több eszközt, több kompetenciát adnak át az Uniónak, vagy ha nem, akkor ne várják el, hogy az majd megoldja problémáikat.

A tagállamok tehát maguk dönthetik el, milyen mély integrációt akarnak, de abban szinte biztosak lehetünk, hogy Európa hamarosan kettészakad. Brüsszel a bizonytalan amerikai politika árnyékában minden jel szerint elunta a hiábavaló hadakozást a keleti határvidékkel, amely a felzárkóztatási alapokkal bőven él, de nem hogy nem hajlandó elfogadni az európai értékeket, a menekültügyi szolidaritást, hanem tör-zúz és azon van, hogy hozzá hasonló nacionalista szélsőjobboldali erők kerüljenek hatalomra Nyugat-Európában is.

A kétpólusú Uniónak a magyar kormány sem örülhetne felhőtlenül, mert zárványként ez a nyitott ország bizonyosan életképtelen.

Miközben hétfőn Trócsányi miniszter Brüsszelben a mundért sikálgatta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter aggódni kezdett, mert feltűnni látja a horizonton a kétsebességes Európát. A pénzügyi racionalitásban felnövekvő Varga talán a legkevésbé fertőződött meg a kormányzatot eluraló bornírtságtól. Ha az ő homlokán gyöngyözni kezd a verejték, ideje a Fidesz mamelukjainak is felemelni tekintetüket, mert politikára lefordítva ezek az izzadságnyomok azt jelzik: a kormányfő hamarosan egyetlen itthoni és nemzetközi kérdéssel találja magát szembe: Európában akar élni vagy Európa határvidékén vegetálni?

Kivételesen egyetértünk azzal, amit Varga a Bloomberg hírügynökségnek adott interjújában a hét elején elmondott:

1. a Brexit után a kereskedelmi vámok kivetése Nagy-Britanniával szemben elkerülhetetlennek tűnik. Az EU-27-ek közös érdeke ugyanis, hogy a közösségen belüli országok kedvezményes elbánásban részesüljenek és ebben a kedvezményben nem részesülhet olyan ország, amely elhagyja az Uniót. Nagy-Britannia kilépésével fontos szövetségest veszít az EU-n belül Magyarország, már csak azért is, mert Nagy-Britannia az uniós költségvetés nettó befizetőjeként erősen támogatta a kelet-európai országok felzárkózását.

2. a britek kilépése 0,4 százalékponttal veti vissza a magyar gazdaság növekedési ütemét, három év alatt.

3. fennáll a kockázata, hogy a kétsebességes Európában gondolkodók mostantól azt mondják: akik az eurózónában vannak, bent vannak a klubban, akik nincsenek, azok meg kinn, aminek az a veszélye, hogy a fejlett és kevésbé fejlett tagállamok közötti szakadék nem fog jelentősen csökkenni, s ez társadalmi feszültséget, nyugtalanságot gerjeszthet. Magyarország pedig jelenleg nem érdekelt az euró bevezetésében.

Varga igazat beszél: egy új világ nyílik hamarosan itt meg. A fideszes politikai elit behódolva a kormányfő elhivatott látomásainak az utóbbi hét évben mindent megtett, hogy ennek az új világnak a kapuja bezáruljon előttünk, s hogy hosszú, sanyarú évekig hiába kopogtassunk rajta.

Szerző