Mégis röghöz kötnék a fogorvosokat

Publikálás dátuma
2017.03.02. 09:42
A kép illusztráció! FOTÓ: Thinkstock
Úgy tűnik, nem ússzák meg a röghöz kötést a fogorvosok – egy, a Magyar Nemzet által megismert friss rendelettervezet arról szól ugyanis, hogy a jövőben csak azok vehetnek részt államilag támogatott rezidensképzésben, akik három évig államilag finanszírozott fogászatokon dolgoznak majd. 

A tervezet szerint az állami finanszírozású szakorvosképzést igénybe vevő rezidenseknek nyilatkozatban kell vállalniuk, hogy a szakvizsga megszerzése után legalább három évig teljes munkaidőben, illetve kétszer annyi ideig – legalább heti 18 órában – részmunkaidőben a közfinanszírozott alap- vagy szakellátásban dolgoznak. 

Hermann Péter, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke a tervezet kapcsán a Magyar Nemzetnek kijelentette: a fogorvosok esetében eddig is nagyon keveseknek, a végzettek körülbelül tíz százalékának adatott meg, hogy államilag finanszírozott szakképzésben vegyen részt.

Szerinte a tervezet egyik nem titkolt célja, hogy csökkentse a tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen fogorvosi praxisok számát. Ez azonban távolról sem biztos, hogy megvalósul, hiszen egyrészt nem tudni, mekkora lesz majd az államilag betölthető keretszám, és a röghöz kötést vállalók közül hányan vállalnak ilyen körzetet. A legtöbb ilyen praxis ugyanis okkal betöltetlen, és könnyen lehet, hogy a fiatal szakorvosjelöltek inkább dolgoznak majd egy már működő, jól felszerelt nagyvárosi rendelőben, mint egy kistelepülésen - írja a lap.

Forronganak a fogorvosok
A magyar fogászat szabályozása ma egy romhalmaz – jelentette ki korábban a Népszavának egy Nyugat-Magyarországon élő fizikus, közgazdász, aki egyrészt fogorvos felesége példáján látja a szakma vergődését, másrészt 1996-ban maga is részt vett a terület akkori szabályozási elveinek kidolgozásában, tehát ismeri a mai helyzet jogi hátterét. Az elszámolási rendszer hibáiról mindent tudó Szabó Balázs szerint a fogorvosok fél életüket beletették a praxis működtetésébe, mégis folyamatosan veszteséggel zárnak minden hónapot, mert az elvégzett munkát nem értékén fizeti ki a magyar társadalombiztosítás.
A társadalombiztosítással szerződött fogorvosi rendelők finanszírozásának egyharmadát a betegforgalomtól függetlenül, kvázi kártyapénzként kapják meg a praxisok, a bevétel kétharmada azonban az elvégzett beavatkozások pontértéke alapján két hónappal a teljesítés után jut a vállalkozó orvosokhoz, ráadásul a megalapozatlan finanszírozási jogszabályok miatt a pontok értéke automatikusan csökken. Amikor elindult a mostani elszámolási rendszer 2001-ben, még 2,7 forint volt egy pont, ma pedig már csak 2,06 forint – számolgatott a közgazdász, hozzátéve, hogy ha a tényleges költségeket akarná fedezni az állam, akkor 5 forintra kellene felvinnie a pontértéket, ami megduplázná a körzetek bevételét. Még az is tisztességesebb eljárás lenne a szakértő szerint, ha a kormány kimondaná: nem tud több pénzt beletenni a rendszerbe, de akkor le kellene csökkentenie a kötelezően köz-finanszírozott ellátás rendelési idejét a mostani heti 30 óráról mondjuk 20-ra. Szabó Balázs kérésünkre összehasonlította a praxisuk anyagköltségeit és azt találta, hogy 2005 és 2015 között 35 százalékkal emelkedtek az árak, miközben a bérköltségek megduplázódtak.
Összességében tehát minden azt indokolja, hogy újragombolják a fogászati finanszírozás kabátját, és szükség lenne a terület támogatásának minimum 60 százalékos emelésére. A kormány azonban nem cselekszik, sőt, nem is beszél a kérdésről.

 

Szerző

Hozzányúl a Fidesz a kampányfinanszírozáshoz

Publikálás dátuma
2017.03.02. 08:55
A Fidesz már teljes gőzzel kampányol 2018-ra. FOTÓ: Népszava
Még a tavaszi ülésszakban benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítását, amelyről előtte ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormánypárt - nyilatkozta a Magyar Időknek Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a döntően technikai javaslatcsomag érinteni fogja a kampányfinanszírozás kérdését is.

Várható, hogy az egyéni jelölteknél érvényes korlátozáshoz hasonlót vezetnek be a pártoknál az állami támogatásra vonatkozóan. Vagyis ha egy párt nem ér el majd bizonyos százalékot, vissza kell fizetnie az államtól kapott pénzt - mondta a politikus. A 2014-es választási kampányban sok olyan párt tűnt fel, amelyek semmilyen érdemi tevékenységet nem végeztek, de a törvény szerint nekik is járt az állami támogatás, amelyet sokan nem fizettek vissza.

A kormánylap felidézte: az előző országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenysége nyomán 2016-ig összesen 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült behajtani. Történt mindez annak ellenére, hogy a hatóságok bő másfél évvel az országgyűlési választás után több korábbi képviselőjelöltet és pártvezetőt már gyanúsítottként hallgattak ki. A bírság ­miatt keresett pártok, képviselőjelöltek 90 százalékánál azért nem vezetett eredményre a NAV behajtási eljárása, mert az adósnak egyáltalán nem volt vagyona – ingatlan, ­autó stb. –, sőt még bejelentett bankszámlaszámmal sem rendelkezett. Az államkincstár a választás előtt összesen majdnem hatmilliárd forintot utalt át az országos listát állító pártoknak.

A mai kampányfinanszírozási szabályok szerint minden egyéni jelölt után egymillió forintot kap egy párt, ha a 106 egyéni választókerület közül legalább 27-ben sikerült jelöltet állítani. A pártlisták után további legalább 150 millió forint jár egy pártnak, vagyis ha legalább 27 kerületben sikerül jelöltet állítania, akkor az egyéni jelöltek és a pártlista után legalább 177 millió forint állami támogatáshoz juthat. Ha egy párt mind a 106 választókerületben tud egyéni jelöltet indítani, akkor már 706 millió forinthoz. A szabályok szerint ugyan az egyéni jelöltek az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatják meg, ha a választások során a szavazatok legalább 2 százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban akkor sem kell egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki nem szavazott. Ezen változtatna most a Fidesz Gulyás szerint. A lap azt írta, azért is megéri pártot alapítani, mert ennek költségei csekélyek. 

Az Együtt frissítené a névjegyzékeket is
Szigetvári Viktor elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz idén tavasszal úgy nyúl a választási rendszerhez, hogy nem teszi azt arányossá, tisztességessé és demokratikussá. Az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke szerint megérett az idő a Fidesz választási rendszerének demokratizálására és aranyossá tételére, ezzel meg lehetne erősíteni az együttműködés kultúráját Magyarországon. Az Együtt volt az egyetlen ellenzéki párt, írta Szigetvári, amely átfogó és konkrét javaslatot nyújtott be a 2016 tavaszán az országgyűlésnek ezen problémák megoldására. A politikus a Magyar Időkben megszólaló Gulyás Gergelyre reagált, aki a kampányfinanszírozás változtatásáról beszélt.
Szigetvári szerint a választási eljárási szabályok módosítása során rendezni kell a határon túliak névjegyzékének frissítését, hogy ne legyenek halottak a névjegyzékben tízezrével. Ezen túl határozottan fel kell lépni a kamupártok csalásai ellen, be kell vezetni a nyilvános kampányszámlát, és el kell törölni a győzteskompenzáció rendszerét. Annak érdekében, hogy megindulhasson a választási rendszer demokratizálása és arányossá tétele, az Együtt ismét benyújtja tavalyi javaslatcsomagját. A politikus felszólította a kormánypártot: a tavaszi egyeztetésekbe ne csak öt pártot, hanem minden parlamenti képviselettel rendelkező pártot vonjon be.


Szerző
Frissítve: 2017.03.02. 09:39

Hozzányúl a Fidesz a kampányfinanszírozáshoz

Publikálás dátuma
2017.03.02. 08:55
A Fidesz már teljes gőzzel kampányol 2018-ra. FOTÓ: Népszava
Még a tavaszi ülésszakban benyújtja a Fidesz a választási törvény módosítását, amelyről előtte ötpárti egyeztetést kezdeményez a kormánypárt - nyilatkozta a Magyar Időknek Gulyás Gergely. A Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint a döntően technikai javaslatcsomag érinteni fogja a kampányfinanszírozás kérdését is.

Várható, hogy az egyéni jelölteknél érvényes korlátozáshoz hasonlót vezetnek be a pártoknál az állami támogatásra vonatkozóan. Vagyis ha egy párt nem ér el majd bizonyos százalékot, vissza kell fizetnie az államtól kapott pénzt - mondta a politikus. A 2014-es választási kampányban sok olyan párt tűnt fel, amelyek semmilyen érdemi tevékenységet nem végeztek, de a törvény szerint nekik is járt az állami támogatás, amelyet sokan nem fizettek vissza.

A kormánylap felidézte: az előző országgyűlési választáson szinte akadálytalanul induló bizniszpártok tevékenysége nyomán 2016-ig összesen 630 millió forint végleg eltűnt a jogtalanul felhasznált kampánytámogatásból, míg a kétmilliárd forintra rúgó választási bírságoknak alig két százalékát sikerült behajtani. Történt mindez annak ellenére, hogy a hatóságok bő másfél évvel az országgyűlési választás után több korábbi képviselőjelöltet és pártvezetőt már gyanúsítottként hallgattak ki. A bírság ­miatt keresett pártok, képviselőjelöltek 90 százalékánál azért nem vezetett eredményre a NAV behajtási eljárása, mert az adósnak egyáltalán nem volt vagyona – ingatlan, ­autó stb. –, sőt még bejelentett bankszámlaszámmal sem rendelkezett. Az államkincstár a választás előtt összesen majdnem hatmilliárd forintot utalt át az országos listát állító pártoknak.

A mai kampányfinanszírozási szabályok szerint minden egyéni jelölt után egymillió forintot kap egy párt, ha a 106 egyéni választókerület közül legalább 27-ben sikerült jelöltet állítani. A pártlisták után további legalább 150 millió forint jár egy pártnak, vagyis ha legalább 27 kerületben sikerül jelöltet állítania, akkor az egyéni jelöltek és a pártlista után legalább 177 millió forint állami támogatáshoz juthat. Ha egy párt mind a 106 választókerületben tud egyéni jelöltet indítani, akkor már 706 millió forinthoz. A szabályok szerint ugyan az egyéni jelöltek az egymillió forintos támogatást csak akkor tarthatják meg, ha a választások során a szavazatok legalább 2 százalékát megkapták, a pártlista esetén azonban akkor sem kell egy forintot sem visszafizetni, ha a listára senki nem szavazott. Ezen változtatna most a Fidesz Gulyás szerint. A lap azt írta, azért is megéri pártot alapítani, mert ennek költségei csekélyek. 

Az Együtt frissítené a névjegyzékeket is
Szigetvári Viktor elfogadhatatlannak tartja, hogy a Fidesz idén tavasszal úgy nyúl a választási rendszerhez, hogy nem teszi azt arányossá, tisztességessé és demokratikussá. Az Együtt Országos Politikai Tanácsának elnöke szerint megérett az idő a Fidesz választási rendszerének demokratizálására és aranyossá tételére, ezzel meg lehetne erősíteni az együttműködés kultúráját Magyarországon. Az Együtt volt az egyetlen ellenzéki párt, írta Szigetvári, amely átfogó és konkrét javaslatot nyújtott be a 2016 tavaszán az országgyűlésnek ezen problémák megoldására. A politikus a Magyar Időkben megszólaló Gulyás Gergelyre reagált, aki a kampányfinanszírozás változtatásáról beszélt.
Szigetvári szerint a választási eljárási szabályok módosítása során rendezni kell a határon túliak névjegyzékének frissítését, hogy ne legyenek halottak a névjegyzékben tízezrével. Ezen túl határozottan fel kell lépni a kamupártok csalásai ellen, be kell vezetni a nyilvános kampányszámlát, és el kell törölni a győzteskompenzáció rendszerét. Annak érdekében, hogy megindulhasson a választási rendszer demokratizálása és arányossá tétele, az Együtt ismét benyújtja tavalyi javaslatcsomagját. A politikus felszólította a kormánypártot: a tavaszi egyeztetésekbe ne csak öt pártot, hanem minden parlamenti képviselettel rendelkező pártot vonjon be.


Szerző
Frissítve: 2017.03.02. 09:39