A keresztény erkölcsről

A legtöbb kitelepítés (kilakoltatás) 1951-ben volt. Ekkor csak Budapesten 5300 lakást ürítettek ki és koboztak el, a kitelepítettek száma 17 700 volt. Ez a kitelepítés a népi demokrácia ellenségeit, a háború előtti főurakat, nagytőkéseket, katonatiszteket, tisztviselőket és családtagjaikat sújtotta. 2016-ban 3100 ingatlan esetében történt kilakoltatás, ami '56 hatvanadik évfordulójának évében elgondolkodtató. Ez évben mérvadó számítások szerint 15 000 lakásból történhet kilakoltatás, az érintettek száma elérheti az 50 ezret is. Néhány éven belül a fedélvesztéssel fenyegetett emberek száma akár egymillió is lehet! Ma egyszerűen az utcára teszik az adósokat, oda is csak ideiglenesen, mert a mai alaptörvény nemcsak a lakhatás jogát, hanem még az utcán való lakás jogát is elvette. Igazi földönfutóvá teszik az embereket.  Ha a kilakoltatás az önkormányzati tulajdonú lakásból bérleti díjtartozás miatt, a saját tulajdonú lakásból a hitelek miatt történik, az felveti a mindenkori társadalom és hatalom felelősségét. A harmadik magyar "köztársaság" önmagát  keresztény erkölcsi alapon állónak tartja.  A kereszténység parancsa: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, Ti is ugyanezt cselekedjétek velük, mert ez a törvény és ezt tanítják a próféták.” A Biblia tanulsága szerint egy polgári keresztény országnak el kellene jutni arra a szintre, hogy az adósok problémáját ne kilakoltatással oldja meg, persze csak akkor, ha a kereszténység nem pusztán felvett máz.

Szerző

„Álmodik a Nyomor”

Orbán és hívei is tisztában vannak azzal, hogy a többség nem tartja felkészültnek hazánkat egy olimpia megrendezésére, teljesen felesleges népszavazást tartani. Jól jelzi ezt a pályázat visszavonása. De Orbán szokásához híven mellébeszél. „… hogy Magyarországot megmentsük a szégyentől és komoly lejáratódástól, visszavontuk az olimpiai pályázatot… álomgyilkosság történt” - mondta. Ez igaz, csak elfelejtette hozzátenni, hogy szerény személye életünk álomgyilkosságaiban kiemelkedő szerepet játszott. Hányan álmodjuk, hogy a sürgős műtéteket, fontos orvosi vizsgálatokat várakoztatás nélkül elvégzik? Hányan álmodoznak fűtött, emberhez méltó lakásról, hány kisnyugdíjas álmodja, hogy szerényen megemelt nyugdíjából egyszer emberhez méltó életet élhet? Hány fedél nélkül tengődő álmodik saját hajlékról? Hány külföldre kényszerült álmodozik arról, hogy egyszer majd hazatér hazájába, ahol munkáját tisztességes bérrel honorálják, hány nagycsaládban született gyermek ábrándozik egészséges lakásról, ízletes, bőséges táplálkozásról? Szomorú, de Ady Endre több mint száz éve írt sorai (Álmodik a Nyomor) nagyjából egymillió polgártársunkra még ma is érvényesek. „Tiszta ágyat és tiszta asszonyt / Álmodik s vígan fölkacag, / Kicsit több bért, egy jó tál ételt, / Foltatlan ruhát, tisztességet / S emberibb szavakat.” Milyen szép lenne, Ady álma beteljesült volna!

„Álmodik a Nyomor”

Orbán és hívei is tisztában vannak azzal, hogy a többség nem tartja felkészültnek hazánkat egy olimpia megrendezésére, teljesen felesleges népszavazást tartani. Jól jelzi ezt a pályázat visszavonása. De Orbán szokásához híven mellébeszél. „… hogy Magyarországot megmentsük a szégyentől és komoly lejáratódástól, visszavontuk az olimpiai pályázatot… álomgyilkosság történt” - mondta. Ez igaz, csak elfelejtette hozzátenni, hogy szerény személye életünk álomgyilkosságaiban kiemelkedő szerepet játszott. Hányan álmodjuk, hogy a sürgős műtéteket, fontos orvosi vizsgálatokat várakoztatás nélkül elvégzik? Hányan álmodoznak fűtött, emberhez méltó lakásról, hány kisnyugdíjas álmodja, hogy szerényen megemelt nyugdíjából egyszer emberhez méltó életet élhet? Hány fedél nélkül tengődő álmodik saját hajlékról? Hány külföldre kényszerült álmodozik arról, hogy egyszer majd hazatér hazájába, ahol munkáját tisztességes bérrel honorálják, hány nagycsaládban született gyermek ábrándozik egészséges lakásról, ízletes, bőséges táplálkozásról? Szomorú, de Ady Endre több mint száz éve írt sorai (Álmodik a Nyomor) nagyjából egymillió polgártársunkra még ma is érvényesek. „Tiszta ágyat és tiszta asszonyt / Álmodik s vígan fölkacag, / Kicsit több bért, egy jó tál ételt, / Foltatlan ruhát, tisztességet / S emberibb szavakat.” Milyen szép lenne, Ady álma beteljesült volna!