Azonos szintű közszolgáltatások járnak minden magyar állampolgárnak, függetlenül attól, hogy gazdagabb vagy szegényebb településen él-e – érvelt Kordás László a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) tegnapi sajtótájékoztatóján a központi bérharc folytatása mellett a versenyszféra béreinek rendezése után is. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke arról számolt be, hogy a piaci vállalkozások harmadánál sikerült eddig lezárni a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős megugrása után a helyi béregyeztetést és sok helyen két számjegyű emelést tudtak kiharcolni a magasabb bérkategóriákban dolgozók számára is. A konföderáció vezetője ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a kisebb adóbevételű településeken élőknek ma rosszabb tömegközlekedés, szemétszállítás jut. A polgármesteri hivatalok dolgozóit is kettészakítja, hogy egyik helyen tudtak bért emelni, a szomszédos városban pedig majdnem egy évtizede nem jutott erre a szűk költségvetésből.
Az MKKSZ elnöke bejelentette, hogy levelet küldtek Orbán Viktor kormányfőnek, amiben tárgyalásokat sürgetnek az önkormányzati szféra munkavállalóinál is elengedhetetlen béremelések fedezetének szükség szerinti kiegészítéséről. Boros Péterné 2016-ban két sztrájkot is szervezett a helyi hivatali dolgozók bérrendezésére, miután a kormánytisztviselők fizetésemeléséről jogszabály született és tavaly júliusban átlagosan 30 százalékkal emelkedett a járási hivatalok dolgozóinak bére, az idén a közigazgatás megyei szintjén javulnak a keresetek, a minisztériumi dolgozóknak pedig jövőre, a választások után van esélyük magasabb fizetésre. Folytatva a sort, a kormány februárban döntött 143 ezer, többségi állami tulajdonú vállalatoknál dolgozó bérének ilyen mértékű emeléséről is, csak az önkormányzati terület toporog egy helyben.
A két munkabeszüntetéssel annyit sikerült elérni, hogy a települések megemelhetik dolgozóik illetményalapját, ha erre van fedezetük. Ahol lehetett, ezt már korábban is megtették, de a szegényebb települések 9 éve nem tudtak egy fillér többletet sem adni. Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta: nem kiváltságokat várnak, amikor azt követelik, hogy az állami hivatalok és vállalatok dolgozóival azonos mértékben javuljon a települések alkalmazottainak fizetése is, ha pedig ennek fedezete nem teremthető elő a helyi kasszából, az állam egészítse ki a 30 százalékos emeléshez hiányzó részt. A települési önkormányzatok 10 százalékos munkaerőhiánnyal küzdenek, mert nem tudják tisztességesen megfizetni a szakembereiket, sem a hivatali alkalmazottakat, sem pedig az önkormányzati vállalatok dolgozóit. A lemaradás a 37 ezer önkormányzati dolgozóból 24 ezret érint, a helyi közlekedésben és szemétszállításban ágazatonként 10-15 ezer ember dolgozik.
A keresetek rendezéséhez pénzre van szükségük, s ezt csak az állam biztosíthatja számukra, mint ahogy ez a Magyarország által is elfogadott Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szerint kötelessége is. Ezt már Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet elnöke tette hozzá a tájékoztatón, ahol arra is figyelmeztetett, ha ezt a kötelességét a magyar kormány nem teljesíti, akkor erről a területről elvándorolnak a dolgozók azokhoz az állami cégekhez, ahol az állam hajlandó volt a zsebébe nyúlni és megadni a hiányzó összeget, ha nem volt elég tartalék az állami vállalatnál.
Márpedig az önkormányzati közműcégek ma a túlélésért küzdenek, egészítette ki a gondolatot Király András. A Fővárosi Közterület-fenntartónál működő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének (HVDSZ 2000) elnöke arra biztatta a vállalatok vezetőit, éljenek a Lázár János által felkínált lehetőséggel, keressék a kancelláriaminisztert, ha nincs elég pénzük a béremelésekre. Földiák András szerint egyértelmű, hogy ezek a vállalatok végső soron a kormánytól függnek. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke úgy látja, ha nem lép az állam, az a versenyképességünket is rontja, mert egy befektető nem akar olyan országba pénzt hozni, ahol a dolgozók nem tudnak közlekedni és ellepi az utcákat a szemét.
