Jó hír az autósoknak: április 1-jétől szinte bizonyosan több mint 6 forinttal csökken a benzin és közel 13 forinttal a gázolaj ára. A Fidesz által tavaly nyáron hozott törvénymódosítások értelmében, ha negyedévenkénti felülvizsgálat során az olaj irányadó hordónkénti nemzetközi árának két és félhavi átlaga 50 dollár alá kerül, akkor a benzinre literjére nettó 125 forint jövedéki adó rakódik. Míg ha az érték ez alá kerül, akkor a benzinárból nettó 120 forint jár a költségvetésnek jövedéki adó címén. A két érték különbsége a 27 százalékos áfával együtt több mint hat forint. A gázolaj esetében az eltérés jelentősebb: 50 dolláros olajár alatt itt 120,35, efelett 110,35 forint a nettó jövedéki adó. A kettő különbsége bruttóban közel 13 forint.
A fura szabály 40-50 dolláros olajárkörnyezetben született úgy, hogy akkor pont az alacsonyabb értékeket alkalmazták az üzemanyagárakra. Tekintettel arra, hogy októberig az olajár nem lépte át az 50 dollárt, a szabály nyomán a negyedik negyedév elején ugrott a jövedéki adó, jelentősen megemelve az akkor 340 forint körüli tarifákat. Január 1-jével az autósoknak mondhatni pechjük volt, ugyanis az olajárak azt megelőző két és félhavi átlaga egy december eleji ugrás miatt csupán néhány dollárcenttel maradt el az adócsökkentést jelentő 50 dollártól. Azóta viszont a helyzet egyértelmű, ugyanis az árak az 55 dollár körüli szinten beállni látszanak. A jövőt illető elemzések jó része további áremelkedést vár, igaz, ennek szintjéről már eltérnek a vélemények és akad azért az árcsökkenés lehetőségével kacérkodó elemző is. Lapunk elvi számításai szerint ahhoz, hogy a január 1-március 15-i átlag 50 dollár alá kerüljön, az elkövetkező napokban 33 dolláros olajárátlagra lenne szükség, amire semmi esély. A mostani, 370-375 forint körüli literárakból kiindulva a csökkentés után a két termék átlagtarifája egyaránt körülbelül 365 körül állhat be.
Az olajárakat Barta Judit, a GKI Energiakutató szakértője is jóval 50 dollár fölé várja. Meglátása szerint az intézkedéssel a magyar kormány célja a költségvetési bevételek emelése lehetett. A szabály értelmét azonban kevéssé látja, hisz az ettől várt néhány tízmilliárdos bevételemelkedést – avagy elszenvedett csökkenést – a költségvetés szinte meg sem érzi. (A KSH szerint az ország jövedéki, fogyasztási és regisztrációs adóbevételei tavaly mintegy harminc milliárddal lépték túl a tervezettet.) A tavalyi rendkívüli áremelés nem vetette vissza a forgalmat, és várhatóan azt se az április 1-i csökkentés dobja majd meg - vélekedett Barta Judit. Továbbra is tartja magát ahhoz, hogy az üzemanyag-forgalomra főként nem az árak, hanem a jövedelmi viszonyok hatnak. Ennek nyomán tehát amúgy is tovább élénkülő keresletre számít. (Mások nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az áraknak: a vitát táplálja, hogy az elmúlt évek olajárcsökkenése egybeesett a jövedelmek emelkedésével.)
