Zikaláz - Akár 35 szúnyogfaj is terjesztheti

Publikálás dátuma
2017.03.03. 18:53
FOTÓ: Getty Images, Mario Tama
Akár 35 szúnyogfaj is terjesztheti a zikavírust - derítették ki a Georgiai Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel.

A vírus, amely 2015-16-ban gyorsan terjedt Brazíliában és a Karib-térségben, várandós nők ezreit fertőzte meg, és több mint kétezer újszülöttnél okozott kisfejűséget, egy olyan ritka születési rendellenességet, amelyben a csecsemő a normálisnál kisebb fejkörfogattal és aggyal születik. Ez egész életére kiható fogyatékosságot okoz.

A kutatók többsége úgy véli, hogy a zikavírus főként két szúnyogfaj, az aedes aegypti vagy az aedes albopictus csípésével terjed.

A Georgiai Egyetem ökológusai azonban feltételezték, hogy más szúnyogfajok is képesek a zikavírus terjesztésére, mivel a mikronéziai Yap szigetén 2007-ben kitört zikalázjárványt más faj, az aedes hensilli terjesztette, illetve mert a zikavírussal rokon más vírusok terjedése több mint kilenc szúnyogfajhoz köthető.

Elméletük igazolására a kutatók alkottak egy matematikai modellt, amely a zikavírussal rokon vírusok, a flavivírusok családjába tartozó vírusok és a hozzájuk köthető összes szúnyogfaj adathalmazában próbált rendszert találni. A modell segítségével mutatták ki, hogy 35 szúnyogfaj, amelyekből hét az Egyesült Államokban is jelen van, lehet zikavírus terjesztő - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Az eLife folyóiratban megjelent tanulmányukban a szakemberek javasolják, hogy eredményeiket használják fel a vírust terjesztő szúnyogfajok további tanulmányozásához, amely megerősítheti elméletüket a zikavírus terjesztésének képességéről.
A zikavírus a flavivírusok családjába tartozó vírus, ugyanebbe a víruscsaládba tartozik egyebek között a sárgaláz és a dengue-láz vírusa is.

Szerző

Újabb remény - Rákellenes szert fejlesztettek ki

Publikálás dátuma
2017.03.03. 15:58
Fotó: Dean Mouhtaropoulos/Getty Images
Orosz tudósok a világűrben, a Nemzetközi Űrállomáson kikísérleteztek egy fehérjét, amely a nagyjából egy év múlva esedékes klinikai próbák után, három-négy év múlva "a rák minden válfajának ellenszere lehet, akár a betegség végső fázisában is" - jelentette ki Andrej Szimbircev professzor, az orosz Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség különleges tisztaságú készítmények előállításával foglalkozó kutatóintézetének igazgatóhelyettese az Izvesztyija című napilap pénteki számában megjelent interjújában.

Szimbircev elmondta, hogy a melanomás és szarkómás egereken és patkányokon elvégzett kísérletek többsége teljes gyógyuláshoz vezetett, az esetek többségében még a kései stádiumban is. "Ezért határozottan ki lehet jelenteni, hogy a fehérje rendelkezik a rák gyógyításához szükséges biológiai aktivitással" - mondta. A szer fő aktív összetevőjéről a hősokkfehérje munkanevet kapta. Szimbircev szerint a fehérje nemcsak megvédi a sejteket a károsodástól, hanem az immunválasz erősítésében is szerepet játszik. A protein minimális mennyiségben az emberi szervezetben is létezik, az orosz tudósok azonban azonosították az előállítását szabályzó gént és előállítottak egy baktériumsejtet, amely a fehérjét elő tudja állítani.

Szerző

Közzétették a legveszélyesebb szuperbaktériumok listáját

Publikálás dátuma
2017.02.28. 13:40
Illusztráció: Thinkstock
A legveszélyesebb szuperbaktériumok toplistáját állította össze az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO), ezek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok óriási veszélyt jelentenek az emberi egészségre.

A lista élén az úgynevezett Gram-negatív baktériumok állnak, köztük az E. coli, mely kórházban ápolt, legyengült pácienseknél okozhat halálos vérmérgezést és tüdőgyulladást. A listát a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezet a G20 nyári csúcsértekezletére készítették, hogy felhívják a kormányok figyelmét a nehezen kezelhető fertőzések elleni új antibiotikumok kifejlesztésének fontosságára - írta a BBC hírportálja.

A tudósok sokadszor figyelmeztetnek, hogy küszöbön áll az antibiotikumok utáni korszak, amikor a létező gyógyszerekkel már nem lehet minden fertőzést kezelni, ezért ezek kórokozói elterjedhetnek és sokak halálát okozhatják.

"Lassan kifogyunk a kezelési lehetőségekből. Ha kizárólag a piacra bízzuk, nem lesznek készen időben az új antibiotikumok, melyekre a legsürgetőbb szükség mutatkozik" - mutatott rá Marie-Paule Kieny, a WHO kutatója. Hangsúlyozta, hogy a könnyebben kifejleszthető, nagyobb haszonnal kecsegtető gyógyszerek helyett a klinikai igényekre kellene koncentrálni.

A tuberkulózis kórokozója nem szerepel a listán, mivel az új kezelések kifejlesztése már napirenden van. A lista úgy készült, hogy a szakemberek megvizsgálták az antibiotikumrezisztencia jelenlegi arányait, a világ halálozási rátáit, az fertőzések előfordulási gyakoriságát az egyes közösségekben, valamint a betegségek egészségügyi anyagi terheit.

Előkelő helyet foglal el a rangsorban a Klebsiella baktérium, mely nemrég lett rezisztens az antibiotikumok egy nagy hatású csoportjával szemben. Egy amerikai nő a közelmúltban belehalt a fertőzésbe, mert az orvosánál rendelkezésre álló 26 különböző antibiotikum egyike sem hatott a kórokozóra.

A lista három kategóriába sorolta a szuperbaktériumokat, a legveszélyesebbek közé tartoznak az Acinetobacter baumannii, a Pseudomonas aeruginosa és az enterobaktériumok, köztük a Klebsiella és az E. coli. A nagy prioritású csoportba sorolták a Enterococcus faeciumot, a  Staphylococcus aureust, a Helicobacter pylorit, a  Campylobacter spp.-t, a szalmonellafertőzés kórokozóit és a nemi úton terjedő Neisseria gonorrhoeae-t, a közepes prioritásúak közé került a Streptococcus pneumoniae, a Haemophilus influenzae és a Shigella spp.

Szerző