Előfizetés

Nem tesszük zsebre - Nyilvános az éves emberi jogi jelentés

Publikálás dátuma
2017.03.04. 08:38
Thinkstock illusztráció
A szabadságjogok, köztük a szólásszabadság és a gyülekezési jog visszaszorulását állapította meg az amerikai külügyminisztérium pénteken nyilvánosságra hozott szokásos évi emberi jogi jelentésében, amely lehangoló képet fest a magyarországi helyzetről. 

A dokumentum nem tartalmaz általános összefoglalót, az azt ismertető videokonferencián azonban elhangzott: a minisztérium megállapítása szerint tovább szűkült a civil társadalom tere a világban. Állami és nem állami szereplők is lépéseket tettek a civil társadalom tevékenységének szűkítésére, a média- és az internet szabadságának korlátozására és az ellenzéki hangok elnyomására. Sok országban a kormányok nyílt és közvetlen eszközökkel, így például a politikai tevékenység korlátozásával, a politikai ellenzék betiltásával vagy korlátozásával, illetve körülményes közigazgatási eljárások előírásával csorbítják az alapvető szabadságjogokat - hangzott el a videokonferencián. A 41 év óta kiadott jelentést az Egyesült Államok nagykövetségei, konzulátusai és missziói munkatársainak és a helyi civil szervezeteknek az információi alapján állítják össze. A dokumentum valamennyi "országjelentés" előtt összefoglalja az adott országról szóló tudnivalókat és általában az emberi jogok helyzetét az országban.

Magyarországról szólva a jelentés a jelenleg legsúlyosabb emberi jogi problémának az országon áthaladni akaró migránsok és a menedékkérők kormányzati kezelését tartja. Megjegyzi, hogy egyes jelentések szerint az országba illegálisan belépő migránsokat és menedékkérőket bántalmazások érték a biztonsági szervek részéről, de a kormány nem indított független vizsgálatot ezekkel kapcsolatban. A dokumentum kitér arra is, hogy nemzetközi szervezetek és emberi jogi szervezetek kritikát fogalmaztak meg "a jogállamiság szisztematikus eróziója", a fékek és ellensúlyok rendszerének, a demokratikus intézményeknek és az átláthatóságnak a gyöngülése, valamint "a független társadalmi hangok 2010 óta tartó megfélemlítése" miatt is.

A magyar emberi jogi problémák közé sorolja a jelentés a börtönök túlterheltségét, a fogvatartottak bántalmazását, a börtönökben jelenlévő erőszakot, a vallási csoportok politikailag meghatározott kormányzati regisztrációs eljárását, a kormányzati korrupciót, a szerkesztői függetlenséget korlátozó, növekvő médiakoncentrációt, és a civil társadalomra gyakorolt kormányzati nyomást. Megemlíti a jelentés a nők és gyermekek elleni családon belüli erőszakot, a nők zaklatását, az antiszemitizmust, az intézményekben élő fogyatékos gyermekekkel és felnőttekkel szemben történt visszaéléseket és embertelen bánásmódot, valamint a romák hátrányos megkülönböztetését és társadalmi kirekesztését.

A magyarországi bírósági gyakorlatról a jelentés leszögezi, hogy miközben a bíróságok gyakran függetlenül működnek, előfordultak kísérletek a politikai nyomásgyakorlásra. Utal Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság éléről 2011-ben történő távozására. Széles körben nyomásgyakorlási kísérletnek tartott példaként említi a jelentés azokat a kormányzati megszólalásokat, amelyekben nyilvánosan bírálták a veszprémi bíróság döntését a vörösiszap-perben.

A szólás- és sajtószabadságról szólva az amerikai külügyminisztérium jelentése azt írja, hogy Magyarországon büntetendő a gyűlöletbeszéd. Megemlíti, hogy májusban a Médiatanács Bayer Zsolt egy 2015 novemberében a Magyar Hírlapban megjelent cikkét gyűlöletkeltőnek minősítette, és ezért szankciókat szabott ki. Megjegyzi ugyanakkor, hogy Bayer Zsolt később állami kitüntetést kapott.

A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások és csökken a független hangok száma. A magyar gazdaságot "a barátok iránti részrehajlás és az államkapitalizmus" jellemzi. A jelentés a tavalyi év legjelentősebb korrupciós ügyeként a Magyar Nemzeti Bankból a bank hat alapítványába történt közpénzátutalást említi.

Az antiszemitizmusról szóló alfejezetben kiemelik: Magyarországon az év első hat hónapjában 19 antiszemita incidenst rögzítettek, és ezek között vandalizmus, gyűlöletbeszéd, fenyegetés és egy fizikai támadás is szerepel.

Ismét meggyalázták egy zsidótemető sírjait

Publikálás dátuma
2017.03.04. 08:30
Thinkstock fotó
Újabb zsidótemetőben tettek tönkre sírokat az Egyesült Államokban, néhány nappal a philadelphiai izraelita temetőben történt rongálások után - jelentette szombaton az amerikai sajtó.

Ezúttal New York állam északi részén, Rochester városában tettek tönkre sírköveket ismeretlen tettesek, a helyi lap jelentése szerint legalább egy tucatot ledöntöttek és összetörtek. A rochesteri rendőrség szóvivője szerint egyelőre nincs gyanúsított, az ügyben nyomozás folyik.

Néhány nappal korábban a pennsylvaniai Philadelphia zsidótemetőjét dúlták fel, mintegy száz sírt meggyalázva, két héttel ezelőtt pedig a Missouri államban lévő St. Louisban tettek tönkre sírokat. A St. Louis-ban garázdálkodót pénteken le is tartóztatták. Mint kiderült, a barátnője szakított vele és így akart bosszút állni. A 31 éves Juan Johnson korábban újságíróként dolgozott, de elbocsátották, mert a riportjaiban kitalált történeteket publikált valós történésekként. A férfi január vége óta országszerte több zsidó intézmény és közösségi központ ellen intézett fenyegetést, így például bombatámadással fenyegette meg a Rágalmazás-ellenes Liga New York-i irodáját is.

Pénteken a belbiztonsági minisztérium felhatalmazást adott az amerikai zsidó intézményeknek és közösségi házaknak arra, hogy rögzítsék a beérkező telefonhívásokat, hogy a hatóságok ennek segítségével is gyorsabban azonosíthassák a fenyegető személyeket.

A szövetségi hatóságok jelenleg 122 bombafenyegetés ügyében nyomoznak. Ezek január 9-e óta mintegy három tucat szövetségi államban több mint száz zsidó központ, közösségi ház, iskola és óvoda ellen irányultak.

Kurd kurdnak farkasa

Az iraki Szindzsár közelében, összecsapás történt az iraki Kurdisztán hadserege, a pesmerga és a törökországi Kurd Munkáspárt (PKK) harcosai, jelentették a kurdisztáni védelmi minisztériumra hivatkozva a nemzetközi hírügynökségek. 

Egyes források szerint a konfliktus nem követelt emberéletet, sérültek sem voltak, más források viszont úgy tudják, hogy mindkét oldalon voltak halottak, sebesültek egyaránt. Mindkét kurd erő részt vesz az Iszlám Állam (IS) elleni harcban de az iraki kurd vezetés nem tart fenn különösebben szívélyes viszonyt a PKK-val, eddig konfliktusra nem került sor. A PKK 2014 nyarán érkezett a térségbe, az IS által megtámadott és szabályos genocídiumot átélt jazidi népesség védelmében.

Az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai fellépés bizonyos tekintetben kedvező helyzetbe hozta a kurdokat, ugyanakkor a különböző országok – Törökország, Szíria, Irak – kurd szervezetei között konkurenciát is felszította, mindenekelőtt Szindzsár térségében. Az iraki kurd autonómia vezetése, Maszúd Barzani és pártja, a KDP kiegyezett Ankarával és határozottan ellenségesen viszonyul a PKK-hoz. A szíriai YPG azonban szövetségesként kezeli a törökországi PKK-t, területén menedéket nyújt fegyvereseinek és együtt harcolnak az Iszlám Állam ellen.

Az iraki hadsereg és szövetségesei, a síita milíciák és a pesmerga tegnap teljesen körbe zárták Moszult. Ezzel megkezdődött a város felszabadításának utolsó fejezete.