Helló vándor! - Hazatért Báró, a trükkös gólya

Publikálás dátuma
2017.03.04. 19:47
Forrás: MME
A „Báró” nevű jeladós fehér gólyánk elindult Magyarországra Izraelből és ezekben a percekben már Törökországban repül - újságolta honlapján a Magyar Madártani és Természetvédelmi egyesület két napja. Nos, a gólya, azóta haza is érkezett. 

Báró  2017. január 16-án már ennyi utat megtett hazafelé:

Forrás: MME

Forrás: MME

 Majd pénteken délben jelent meg a hír az MME Facebook-oldalán: 

Miközben fajtársai többnyire csak március végén, április elején jelennek meg a fészeknél, ez a madár gyakran már február végén megérkezik - írja a szervezet a honlapján. 

Egészen a tavalyi évig nem tudhattuk, mi áll a viselkedés hátterében. 2016 tavaszán azután sikerült műholdas jeladóval megjelölni a madarat, így derült ki tavaly ősszel, hogy „Báró” nem a hazai állomány fő telelőterületére, Szudán és Csád, hanem csak Kis-Ázsiába, Izrael térségébe vonul. Ez a rövidítés jelentős, sok ezer kilométeres megtakarítást jelent. 

Na, ilyen az igazi egyéniség, gólyáéknál is.

Szerző

Orchidea kiállítás Pesten

Publikálás dátuma
2017.03.04. 09:32
Thinkstock fotó
A Magyar Orchidea Társaság tavaszi, március 9-től 12-ig tartó, a Vajdahunyadvárban rendezett kiállításán a látogatók választ kaphatnak a növények lakásban tartásával kapcsolatos kérdéseikre.

A társaság közleménye szerint az orchideák az elmúlt néhány évben az egyik legnépszerűbb szobanövénnyé váltak, mert tartásuk egyszerű, könnyen és hosszú ideig virágoznak, a virágaik színesek, látványosak. Otthoni gondozásuk nem nehéz, de több figyelmet igényel mint egy átlagos szobanövény. 

A szakértők például azt tanácsolják, hogy az orchideákat érdemes olyan helyre tenni, ahol legalább naponta 2-3 órán át éri őket fény, locsolni télen 7-10 naponta, nyáron pedig hetente kétszer érdemes. Cserepük alatt nem jó ha víz van, az ültetőanyagnak azonban mindig nedvesnek kell lennie. Legalább kétévente érdemes az orchideát átültetni speciális ültetőanyagba és új cserépbe, illetve ideális, ha a nappali és az éjszakai hőmérséklet között néhány fokos különbség van, mert ez megindítja a virágszárak fejlődését.

Az orchideák számára fontos a légmozgás a levelek körül, de nem szeretik a huzatos helyeket, kedvelik továbbá a párás levegőt, ezért fontos, hogy legyen körülöttük néhány szobanövény vagy egy szobai párásító készülék. A kiállításon számos egyéb ötlettel is várják a látogatókat a bel- és külföldi kereskedők, akiknek hatalmas orchidea-választékából vásárolhatnak is az érdeklődők.

Szerző

Ezért foltos a panda bundája

Publikálás dátuma
2017.03.03. 16:30
Fotó: Alex Wong/Getty Images
Jó ideje izgatja a tudósokat, hogy minek köszönhetik az óriáspandák jellegzetes, fekete-fehér foltos bundájukat. A közelmúltig számos teória született arra vonatkozóan, hogy az evolúció során miért alakultak ki az egyedi külső jegyek, ám mostanáig nem sikerült pontosan megfejteni az okokat. Tudósok egy csoportja a közelmúltban rájött arra, hogy mi áll a fekete fülek, végtagok, és a jellegzetes, szemeket övező foltok kialakulása mögött.

A kutatás során kezdetnek összehasonlították a pandák szőrzetét 195 húsevő faj, és 39 medveféle bundájával, majd megvizsgálták, hogy a különböző egyedek milyen közegben élnek. Meglepő módon nem találtak összefüggést a külső hőmérséklet és a pandák egyedi bundája között, ahogy a jelek szerint a nappali fénynek sincs köze a sötét szemekhez. A hónak és az erdőnek azonban annál több: a Science Magazine-ban publikált eredmények szerint a fehér sávok a panda testén azért alakultak ki, mert így könnyebben el tud rejtőzni a havas környezetben, a fekete sávok pedig az erdei életet teszik számukra biztonságosabbá, főképp a leopárdok támadásaival szemben.

Mivel a pandák mindkét közegben megélnek, egyfajta „kompromisszumos megoldásként” mindkét szín kialakult a bundájukon.

A szemek körüli foltok és a fekete fülek azonban nem ezt a célt szolgálják.

Legyen szó bármilyen húsevőről – vélik a kutatók –, csupán a testen található mintázatok szolgálnak álcázásra: az állatok pofáján megtalálható egyedi foltok a hatékony kommunikációhoz kellenek. A pandák fülei például azért feketék, mert így sokkal veszélyesebbnek tűnnek, s ennek köszönhetően nagyobb eséllyel tudják elijeszteni a ragadozókat. A szemek körüli foltok azonban a baráti kommunikációhoz kellenek: ha ezek nem lennének, nem ismernék fel egymást. Bár első pillantásra a „monoklik” nagyon is hasonlónak tűnnek, mindegyiknek más a formája és a mérete, s az állatok ez alapján jegyzik meg és ismerik fel egymást. A tudományos magazin beszámolója szerint azonban nem sokat mutogatják, mert nem akarnak agresszívnak tűnni. Ha úgy érzik, hogy egy állat békés szándékkal érkezik, egyszerűen eltakarják őket a tappancsukkal.

Szerző
Témák
bunda panda foltok