Széll Kálmán szégyellné a nevét viselő téren végzett munkát

Publikálás dátuma
2017.03.05 09:48
Forrás: BKK/Facebook
Fotó: /
A budai belváros és a Széll Kálmán tér felújításának folyamatáról mostanra nehéz eldönteni, hogy korábban nem látott mértékű tehetségtelenség és felelőtlenség eredménye, vagy valamilyen rossz vicc, esetleg kandikamera-felvétel- írja közleményében az MSZP.

A Fidesz 2010-ben kész tervek birtokában kezdhette volna meg a Moszkva tér felújítását. Munka helyett azonban az átnevezéssel indítottak, majd áttervezték a teret, hogy a korábbi zöld, parkos megoldás helyett egy hatalmas betonplacc épüljön Buda közlekedési központjában.

Mostanra pedig látjuk, mindez hova vezetett: a Moszkva tér óráján röhög az egész város, sivár betonon kényszerül keresztülmenni naponta sok tízezer ember, a munkát valóban elvégző alvállalkozók pedig futhatnak a pénzük után. Most látott ugyanis napvilágot: a Fidesz városvezetése olyan vállalkozót választott, aki nem adja ki az építkezés adatait, és nem fizeti ki alvállalkozóit.

Ezért haladéktalanul követeljük a kormánytól, a Fővárosi Önkormányzattól és a BKK Zrt.-től:

• Hozzák nyilvánosságra a Széll Kálmán tér teljes felújításának költségvetését!
• Hozzák nyilvánosságra a közbeszerzési folyamatban hozott döntéseket, amelyek a mai helyzethez vezettek!
• Haladéktalanul szülessen megoldás a magyar tulajdonú, a munkát valósan teljesítő alvállalkozók kártalanítására!
• Vállalja valaki a felelősséget azért, amiért Buda belvárosában egy évtized tologatás után a Fidesz a ma látható eredményre volt képest!

Széll Kálmán Magyarország pénzügyminisztere, majd miniszterelnöke, vezető politikai döntéshozója volt egy olyan időszakban, amikor Budapesten megvalósultak azok a világraszóló fejlesztések, amelyek ma is jelen vannak a város arculatában és hatnak mindennapjainkra. Szégyellné azt a munkát, amit a róla elnevezett téren a mai vezetők elvégeztek és jóváhagytak.

MSZP

Szerző
2017.03.05 09:48

Márki-Zay: önkormányzati cég számláit zárolta a NAV, veszélyben a bérek és a közétkeztetés

Publikálás dátuma
2019.01.18 20:22

Fotó: / Vajda József
A polgármester reméli, a Fidesz nem csinál Hódmezővásárhelyből Esztergomot: rendkívüli közgyűlést hívott össze, ám a kormánypárti szavazatokra is szükség lesz a helyzet rendezéséhez.
"Gyermekeink sportja után most az étkeztetésük és a HMSZ dolgozóinak bérfizetése forog kockán" - írja közösségi oldalán Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere. Mint írja, a héten inkasszózta a NAV a Hódmezővásárhelyi Működtető és Szolgáltató Zrt. (HMSZ) számláit, amivel veszélybe került a szolgáltatások működése és a dolgozók bérének kifizetése. Honlapja alapján rengeteg egyéb mellett a városi közétkeztetésért, a hulladékkezelésért és a parkolásért is felel a cég. A polgármestert az ügyvezetés úgy tájékoztatta, a jelen fizetésképtelenség oka a külső partnerek tartozása.
"Bár a fideszes képviselők eddig nem voltak együttműködőek, őszintén reméljük, hogy ezúttal megszavazzák a benyújtandó üzleti és reorganizációs tervet, valamint a pénzügyi védelmet, amivel a közétkeztetés és a dolgozók bérének kifizetése biztosítható"
- fogalmazott Márki-Zay. A városi szolgáltató működését biztosító üzleti tervet a közgyűlés fideszes többsége korábban nem fogadta el, így jelenleg az egyetlen gyors megoldás a pénzügyi védelem alá helyezés, részletezi a polgármester. Pénteken arra szólította fel a cég vezetését, hogy azonnal tegye meg a szükséges lépéseket a bérek és a beszállítók számláinak kifizetését lehetővé tevő eljárás elindítására. Ezzel párhuzamosan rendkívüli közgyűlést is összehívott jövő csütörtökre. Hozzáteszi még:
"bízunk benne, hogy a Fidesz nem teremt szándékosan Esztergomhoz hasonló helyzetet az októberi választásokig hátralévő alig 9 hónapban, önös politikai bosszúból ellehetetlenítve a gyermekétkeztetést, a közterületek karbantartását, a sportlétesítmények működtetését és a szemétszállítást is".
2019.01.18 20:22
Frissítve: 2019.01.18 20:34

A Pesten talált ismeretlen Klimt-dombormű nem ismeretlen, és nem is Klimt

Publikálás dátuma
2019.01.18 18:34

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Egy szakértő már korábban is találkozott az Ehrbar-relieffel, egy másik pedig a képek alapján állítja, annak nincs köze a híres szecessziós művészhez.
Két Klimt-szakértő szerint nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén - írta pénteken a The Art Newspaper. Az online művészeti folyóirat felidézte, hogy a magántulajdonban lévő reliefet Selmeczi György belsőépítész, látványtervező fedezte fel 2016-ban egy lakásban, amely korábban zongoraszalonként működött. Selmeczi feltételezése szerint a dombormű a 19. századi osztrák Ehrbar zongoragyár magyarországi képviseletének megrendelésére készült az 1896-os millenniumi ünnepségekre, és kutatásai révén jutott arra a megállapításra, hogy a plasztikát Klimt tervezte.
Már évekkel korábban találkozott a művel, és annak semmi köze Gustav Klimthez - nyilatkozta azonban Alfred Weidinger művészettörténész, Klimt-szakértő, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója. Weidinger hangsúlyozta, hogy elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, "vagy 150 ilyen történetet" ismer, mondta, és szerinte a dolog nem is érdemel több vizsgálódást.
A relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival
- fejtette ki valamelyest részletesebben Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója. Weinhäupl egyetért Weidingerrel, és ugyancsak leszögezte, hogy a domborműnek véleménye szerint "nincs köze Klimthez". Arra is rámutatott, hogy ugyan Klimt fivére, Georg sok hasonló domborművet készített, de az Ehrbar-reliefről készült fotók egy Klimthez nem kapcsolható műhely nevét mutatják. Ráadásul Georg legtöbb munkáján saját neve is szerepel. Az alapítvány igazgatója hozzáfűzte: a bizonyossághoz nemcsak fotókon, hanem személyesen is látnia kellene a domborművet, de mint hozzátette, kétli, hogy változna a véleménye.
A The Art Newspaper Selmeczit is megkereste, hogy kommentálja a szakvéleményeket, de mint írták, egyelőre nem kaptak választ.
A belsőépítész kedden elmondta, hogy kutatásai alapján az arannyal, szabadkézzel festett gipsz dombormű keletkezési éve 1890 és 1892 közé tehető, és az alkotás tervezője, a domborművön látható Apolló-relief alkotója és megrajzolója Gustav Klimt (1862-1918) volt. A plasztikát pedig Gustav Klimt fiatalabb testvére, Georg, esetleg másik öccse, az 1892-ben elhunyt Ernst készíthette el, feltehetően Gustav közreműködésével. Selmeczi szerint a sík, dísztelen felületek és a tipográfia jellegzetességei tanúskodnak arról, hogy korai szecessziós műről van szó, és a kompozíciós hasonlóságokon túl sikerült rátalálni néhány díszítő motívumra is Gustav Klimt munkásságában, amelyeket jellemzően ő használt és a reliefen is szerepelnek: ilyenek többek között a hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra.
2019.01.18 18:34