Magyar szélsőjobb orosz zsoldban

Publikálás dátuma
2017.03.06 06:00
Egy bőrfejű a Betyárseregből. Éppúgy lehet keletről pénzelt, hivatásos manipulátor, mint megszállott radikális FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Mára a magyar szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek többségénél felmerül az orosz befolyásoltság gyanúja. A putyini propagandát, amit honlapok tucatjai árasztanak, időnként a kormánypárti média is felerősíti. Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója arra figyelmeztet, hogy az ezzel kapcsolatos nemzetbiztonsági munkát – a magyar titkosszolgálatok széttagoltságán kívül – a mindinkább oroszbarát Orbán-kormány is nehezíti.

Feltűnés nélkül, az utolsó oldalakon jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben: egy tavaly decemberben meghirdetett egyezmény alapján, április elsejétől államtitkokat is kicserél majd a magyar és az orosz kormány. (A decemberi hirdetmény kitér arra is, hogy a magyar kabinet ugyanilyen megállapodást kötött a horvát és a montenegrói kormánnyal.) Mindez különös jelentőséget ad a Political Capital – egyelőre nem publikus, még nem is végleges – elemzésének, amelyben a magyar szélsőjobboldali szervezetek és a Kreml kapcsolatát vizsgálták.

– A kormány mintha elfeledkezett volna arról, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja. Felcserélte a barátot az ellenséggel, tétlenül szemléli, hogy egyre nagyobb teret hódít az orosz propaganda – mondja Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

A tanulmány – amelyet a közeljövőben hoznak nyilvánosságra – a bőnyi rendőrgyilkosság után lényegében felszámolt Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) mellett a Betyársereget és például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat is az orosz érdekszférába sorolja. Kevés kivételtől eltekintve ugyanez érvényes a többi hasonszőrű társaságra is.

A putyini Oroszország az EU gyengítésére, a térség destabilizálására törekszik. A szélsőjobboldali szervezetek az elutasított liberális értékrend és az amerikai dominancia elleni küzdelem miatt tekintenek szövetségesként Oroszországra, valamint azért, mert abban reménykednek, hogy Putyin támogatja revizionista törekvéseiket.

Csaknem száz magyar honlap és Facebook-oldal terjeszti a rémhíreket, dezinformációkat. Juhász Attila becslése szerint ezek közül a legnagyobb netes oldalak rendszeresen megtalálnak néhány százezer embert. Esetenként a kormánypárti sajtó is beszáll, ezzel az „elérések” száma a többszörösére növekszik.

Nem kétséges, hogy pénzek is mozognak a háttérben, de bizonyosat erről nem lehet tudni. Juhász megfogalmazásával élve: hasznos idióták és profi manipulátorok is az orosz propaganda szolgálatába szegődtek.

Ahogy a bőnyi eset mutatta - a rendőrgyilkossággal Győrkös Istvánt, a Magyar Nemzeti Arcvonal alapítóját és szellemi vezetőjét gyanúsítják -, a hatóságok nincsenek a helyzet magaslatán. Tisztázatlanok a hatáskörök, a különféle nemzetbiztonsági szervezetek munkájában nagyok az átfedések.

A szélsőséges, gyaníthatóan külföldi kapcsolatokkal rendelkező – vagy éppen külföldi befolyás alatt álló – csoportok esetében négy biztonsági szerv is eljárhat: a polgári titkosszolgálatokhoz tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a katonai titkosszolgálat (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat), a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal. A négy szervezet három minisztérium alá tartozik.

A TEK létrehozása után ugyanakkor az Alkotmányvédelmi Hivatalt megfosztották attól, hogy terrorelhárítással foglalkozzon. Ha az AH olyan információhoz jut, amely érinti a terrorelhárítási területet, akkor az ügyet kötelessége a TEK-nek átadni – említ egy újabb feszültségforrást Juhász Attila. Csakhogy a TEK hiába kapott nemzetbiztonsági jogkört, alapvetően nem titkosszolgálati, hanem rendészeti szerv. Hiszen főleg rendőrökből verbuválódott, feltehetően nem rendelkezik a titkosszolgálati felderítéshez szükséges tudással és szemlélettel. Ebből a felállásból Juhász Attila szerint törvényszerű következnek a kaotikus állapotok.

A szolgálatok rivalizálnak egymással, erre ráerősít a szolgálatokat irányító miniszterek versengése, ami nyilvánvalóan nem javítja a munka és az együttműködés minőségét. Nyilvános – például az Index újságírói által feltárt – információkból kiderült: a magyar titkosszolgálatokhoz már 2010 előtt eljutottak olyan információk, hogy a GRU, az orosz katonai hírszerzés „diplomáciai fedésben dolgozó munkatársai” közösen gyakorlatoznak (airsoftoznak) a hungarista MNA tagjaival. Juhásznak nincs pontos ismerete arról, később mi lett a sorsuk ezeknek az értesüléseknek. A jelekből arra lehet következtetni, hogy elvesztek a titkosszolgálati labirintusban.

A TEK-nek ráadásul a rendőrséggel sem jó a kapcsolata. Ennek magyarázata részben a fizetésbeli különbségekben keresendő. A konfliktus másik oka: a rendőrségnél nem nézik jó szemmel, amikor egy-egy nagy figyelmet kiváltó bűnügy elkövetőit a TEK-esek fogják el, azt a látszatot keltve, mintha a felderítés nagy részét is a TEK végezte volna el. Az ellentétek súlyos következményekkel is járhatnak. Juhász Attila emlékeztet rá: ha nincsenek villongások a rendőrség és a TEK között, a bőnyi rendőrgyilkosság talán elkerülhető lett volna.

Mindezek ellenére – folytatja Juhász – a titkosszolgálatok láthatóan igyekeznek tenni a dolgukat, a fő probléma a politikai szinten mutatkozik. Kormányzati nyilatkozatokból is tudható, hogy készült részletes kimutatás a gyanús orosz kapcsolatokkal bíró szervezetekről. A jelentést azonban, úgy tűnik, a kormány a fiók mélyére süllyesztette.

A kormány az orosz dezinformációs tevékenység jelentőségéről sem beszél a széles nyilvánosság előtt. Holott – hangsúlyozza Juhász Attila – az orosz propaganda ellen csak nyilvános eszközökkel lehet küzdeni, ahogy az például Csehországban vagy a balti országokban történik.

2017.03.06 06:00

Kaposváron harmadszor is százak tiltakoztak a rabszolgatörvény ellen

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:42

Fotó: Népszava/ Radó Ferenc
- Menjen a Fidesz! – válaszolták a tüntetők, amikor a kaposvári tüntetés egyik szónoka megkérdezte, el akar-e menni valaki a városból vagy az országból.
Nagyjából ez volt a legerősebb beszólás a demonstráción, melyet a többi megyeszékhelyhez hasonlóan Somogyban is a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szervezett – az ellenzéki pártok támogatása mellett –, s melyen az elmúlt napok kellemes, kora tavaszi időjárását váltó csípős hidegben is úgy háromszázan vettek részt az Európa-parkban. A belvárosi tér immáron a harmadik demonstrációnak adott helyet a rabszolgatörvényként emlegetett túlóratörvény elfogadása óta:
Kaposváron ilyesfajta ellenzéki aktivitásra senki sem emlékezett a rendszerváltás óta.
- Azt hitték, karácsony előtt sunyi módon, csendben át lehet nyomni az embereken egy ilyen jogszabályt – elevenítette fel a tüntetések okát Svajda József, a MASZSZ megyei vezetője, aki megjegyezte: a hatalom elszámolta magát, nem gondolta, hogy ekkora és ilyen egységes tiltakozást vált ki a jogszabály, hiszen a – Fidesz-közeli – Munkástanácsokon kívül minden valamire való szakszervezet és érdek-képviseleti tömörülés csatlakozott az Országos Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottsághoz, mely erre a szombatra megszervezte az országos tiltakozást.
- Eddig minden kormány úgy gondolkodott, alacsony bérek kellenek, mert az vonzza a külföldi tőkét – folytatta Svajda József -, de 99 ezer forintért nem lehet dolgozni. Amikor ezt jeleztük, elmondtak minket mindenféle mocskos prolinak, csőcseléknek, lumpeneknek, pedig csak normális béreket és nyugdíjakat akarunk. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint remekül emelkednek a bérek, az ország szinte Eldorádó. Szerintünk viszont ez nem igaz, így hát folytatjuk, ahogy Churchill mondta: földön, vízen, levegőben. Végre sokan megértették, mi a tét, s ami nagyon fontos: a dolgozók mellé felsorakoztak a fiatalok, a diákság. Erre utoljára 1956-ban volt példa Magyarországon.
Varga Zsoltné, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének országos alelnöke arról beszélt, hogy a Munka Törvénykönyvét rengetegszer módosították az elmúlt években, de mindig a dolgozók kárára, akik nem mertek nemet mondani a változtatásokra. Emiatt egyre nagyobbak a munkaterhek, s a túlhajszoltság következménye a mind több munkahelyi baleset, valamint a romló termelékenység. - Akik a rabszolgatörvényt kidolgozták és megszavazták, nem tudják, mi van egy valódi munkahelyen – jelentette ki. – Ugyanők hangoztatják évek óta, drasztikusan emelkednek a fizetések. Akkor miért megy el annyi ember az országból? Szolidaritásra, összefogásra van szükség, mert a hatalom semmibe veszi a munkásokat, érzéketlen robotoknak tekinti őket, s amit pedig megtermelnek az emberek, azt ellopják. Ebből viszont elegünk lett, ami meglepte a kormánypártokat, s egyre idegesebbé teszi őket. Van esély a változásokra, de a sikerhez szükség van a rendszert otthonról bíráló fotelforradalmárokra is!
Csábráki Lajosné a megváltozott munkaképességűek mind nehezebb megélhetéséről beszélt a hallgatóságnak, Hornyák József, a Vasas Szakszervezet somogyi titkára pedig arról, hogy a hatalom nem törődik a dolgozó emberekkel. - Tárgyalni akartunk a kormánnyal, de nem hajlandó rá – tette hozzá. – Kértünk engedélyt forgalomlassító útlezárásra Kaposvárra, de a rendőrség a közlekedés rendjének sérelmére hivatkozva elutasította a kérelmünket. Egy négysávos úton akartunk egy sávot elfoglalni… De nem hagyjuk magunkat, tovább küzdünk az igazunkért. Mert ha csak 1 százalék esélyt adunk a munkáltatóknak, hogy bevezethessék a rabszolgatörvényt, meg fogják tenni.
2019.01.19 17:42
Frissítve: 2019.01.19 17:47

Tizenhárom éve zuhant le a szlovák katonai gép a Zempléni-hegységben

Publikálás dátuma
2019.01.19 17:17
Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka megkoszorúzza a hejcei emlékművet
Fotó: MTI/ Vajda János
A szlovák védelmi erők újkori történelmének legnagyobb katasztrófája volt a légierő csapatszállító repülőgépének 2006. január 19-ei lezuhanása.
A tizenhárom évvel ezelőtti hejcei légi katasztrófa áldozataira emlékeztek szombaton a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben. A koszovói békemisszióból Szlovákiába tartó AN 24-es gép a Hejce fölötti Borsó-hegyre zuhant le; a fedélzetén utazó 43 békefenntartó katona közül csak egy élte túl a szerencsétlenséget.
Peter Gajdos szlovák védelmi miniszter a Hejce központjában lévő emlékműnél, az áldozatok családtagjai, a katonatársak, a mentésben részt vevők és a helybéliek előtt azt mondta: katasztrófa mindörökre megváltoztatta negyvenkét család sorsát, és mélyen beleivódott az emlékezetbe. A szlovák miniszter kiemelte, tisztelettel adóznak az áldozatok - a Koszovóból hazatérő harminckilenc férfi és három nő - emléke előtt; lehetetlen megbékülni a veszteséggel.
Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter arról szólt: az elvesztett katonák Koszovóban a békéért szolgáltak, reményt adtak a balkáni országok népeinek, és erre büszkének kell lenni, mert "ők is büszkén látták el feladatukat", ám néhány percre hazájuktól és szeretteiktől, a sikeres küldetés után életüket vesztették. Az eseményen az idén is jelen volt a szerencsétlenség egyetlen túlélő katonája, Martin Farkas, aki elhelyezte koszorúját elvesztett katonatársai emlékművénél. A megemlékezésen Keszi Marcella, a lezuhant repülőgép parancsnokának testvére beszédében azt mondta: öccse úgy hagyta el a világot, hogy bűnösnek nyilvánították, meggyanúsították a baleset okozásával. Felszólította a szlovák védelmi minisztert, hogy szüntesse meg a dokumentumok titkosítását, adjon parancsot a vizsgálatok eredményének felülvizsgálatára. 
Szerző
2019.01.19 17:17