Magyar szélsőjobb orosz zsoldban

Publikálás dátuma
2017.03.06 06:00
Egy bőrfejű a Betyárseregből. Éppúgy lehet keletről pénzelt, hivatásos manipulátor, mint megszállott radikális FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Mára a magyar szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek többségénél felmerül az orosz befolyásoltság gyanúja. A putyini propagandát, amit honlapok tucatjai árasztanak, időnként a kormánypárti média is felerősíti. Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója arra figyelmeztet, hogy az ezzel kapcsolatos nemzetbiztonsági munkát – a magyar titkosszolgálatok széttagoltságán kívül – a mindinkább oroszbarát Orbán-kormány is nehezíti.

Feltűnés nélkül, az utolsó oldalakon jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben: egy tavaly decemberben meghirdetett egyezmény alapján, április elsejétől államtitkokat is kicserél majd a magyar és az orosz kormány. (A decemberi hirdetmény kitér arra is, hogy a magyar kabinet ugyanilyen megállapodást kötött a horvát és a montenegrói kormánnyal.) Mindez különös jelentőséget ad a Political Capital – egyelőre nem publikus, még nem is végleges – elemzésének, amelyben a magyar szélsőjobboldali szervezetek és a Kreml kapcsolatát vizsgálták.

– A kormány mintha elfeledkezett volna arról, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja. Felcserélte a barátot az ellenséggel, tétlenül szemléli, hogy egyre nagyobb teret hódít az orosz propaganda – mondja Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

A tanulmány – amelyet a közeljövőben hoznak nyilvánosságra – a bőnyi rendőrgyilkosság után lényegében felszámolt Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) mellett a Betyársereget és például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat is az orosz érdekszférába sorolja. Kevés kivételtől eltekintve ugyanez érvényes a többi hasonszőrű társaságra is.

A putyini Oroszország az EU gyengítésére, a térség destabilizálására törekszik. A szélsőjobboldali szervezetek az elutasított liberális értékrend és az amerikai dominancia elleni küzdelem miatt tekintenek szövetségesként Oroszországra, valamint azért, mert abban reménykednek, hogy Putyin támogatja revizionista törekvéseiket.

Csaknem száz magyar honlap és Facebook-oldal terjeszti a rémhíreket, dezinformációkat. Juhász Attila becslése szerint ezek közül a legnagyobb netes oldalak rendszeresen megtalálnak néhány százezer embert. Esetenként a kormánypárti sajtó is beszáll, ezzel az „elérések” száma a többszörösére növekszik.

Nem kétséges, hogy pénzek is mozognak a háttérben, de bizonyosat erről nem lehet tudni. Juhász megfogalmazásával élve: hasznos idióták és profi manipulátorok is az orosz propaganda szolgálatába szegődtek.

Ahogy a bőnyi eset mutatta - a rendőrgyilkossággal Győrkös Istvánt, a Magyar Nemzeti Arcvonal alapítóját és szellemi vezetőjét gyanúsítják -, a hatóságok nincsenek a helyzet magaslatán. Tisztázatlanok a hatáskörök, a különféle nemzetbiztonsági szervezetek munkájában nagyok az átfedések.

A szélsőséges, gyaníthatóan külföldi kapcsolatokkal rendelkező – vagy éppen külföldi befolyás alatt álló – csoportok esetében négy biztonsági szerv is eljárhat: a polgári titkosszolgálatokhoz tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a katonai titkosszolgálat (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat), a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal. A négy szervezet három minisztérium alá tartozik.

A TEK létrehozása után ugyanakkor az Alkotmányvédelmi Hivatalt megfosztották attól, hogy terrorelhárítással foglalkozzon. Ha az AH olyan információhoz jut, amely érinti a terrorelhárítási területet, akkor az ügyet kötelessége a TEK-nek átadni – említ egy újabb feszültségforrást Juhász Attila. Csakhogy a TEK hiába kapott nemzetbiztonsági jogkört, alapvetően nem titkosszolgálati, hanem rendészeti szerv. Hiszen főleg rendőrökből verbuválódott, feltehetően nem rendelkezik a titkosszolgálati felderítéshez szükséges tudással és szemlélettel. Ebből a felállásból Juhász Attila szerint törvényszerű következnek a kaotikus állapotok.

A szolgálatok rivalizálnak egymással, erre ráerősít a szolgálatokat irányító miniszterek versengése, ami nyilvánvalóan nem javítja a munka és az együttműködés minőségét. Nyilvános – például az Index újságírói által feltárt – információkból kiderült: a magyar titkosszolgálatokhoz már 2010 előtt eljutottak olyan információk, hogy a GRU, az orosz katonai hírszerzés „diplomáciai fedésben dolgozó munkatársai” közösen gyakorlatoznak (airsoftoznak) a hungarista MNA tagjaival. Juhásznak nincs pontos ismerete arról, később mi lett a sorsuk ezeknek az értesüléseknek. A jelekből arra lehet következtetni, hogy elvesztek a titkosszolgálati labirintusban.

A TEK-nek ráadásul a rendőrséggel sem jó a kapcsolata. Ennek magyarázata részben a fizetésbeli különbségekben keresendő. A konfliktus másik oka: a rendőrségnél nem nézik jó szemmel, amikor egy-egy nagy figyelmet kiváltó bűnügy elkövetőit a TEK-esek fogják el, azt a látszatot keltve, mintha a felderítés nagy részét is a TEK végezte volna el. Az ellentétek súlyos következményekkel is járhatnak. Juhász Attila emlékeztet rá: ha nincsenek villongások a rendőrség és a TEK között, a bőnyi rendőrgyilkosság talán elkerülhető lett volna.

Mindezek ellenére – folytatja Juhász – a titkosszolgálatok láthatóan igyekeznek tenni a dolgukat, a fő probléma a politikai szinten mutatkozik. Kormányzati nyilatkozatokból is tudható, hogy készült részletes kimutatás a gyanús orosz kapcsolatokkal bíró szervezetekről. A jelentést azonban, úgy tűnik, a kormány a fiók mélyére süllyesztette.

A kormány az orosz dezinformációs tevékenység jelentőségéről sem beszél a széles nyilvánosság előtt. Holott – hangsúlyozza Juhász Attila – az orosz propaganda ellen csak nyilvános eszközökkel lehet küzdeni, ahogy az például Csehországban vagy a balti országokban történik.

2017.03.06 06:00

Zuglóé a szíve, de már az előválasztásra és a jelölti versenyre készül Karácsony

Publikálás dátuma
2018.11.13 21:58
Karácsony Gergely
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Vagy főpolgármester-jelölt lesz Karácsony, vagy a zuglói polgármesterségért indul, és bár utóbbi áll kedvesebb számára, nemsokára elkészül az előválasztáshoz szükséges programja is.
Nem fogok két helyen indulni - jelentette ki az ATV Egyenes Beszéd Kontrában Karácsony Gergely a jövő évi önkormányzati választással kapcsolatban. Zugló polgármestere ezt arra válaszolva mondta, hogy ha nem jönne össze neki a győzelem az ellenzéki előválasztáson, akkor inkább Zuglóban indulna újra a polgármesteri posztért.
Elmondta, nagy rajta a nyomás a főpolgármester-jelöltséggel kapcsolatban és az MSZP-Párbeszéd szövetségért is tenni szeretne, azért vállalná a megmérettetést Tarlós Istvánnal szemben. Ugyanakkor bizonyos mértékben áldozatnak tekintené, ha ezért ott kéne hagynia Zuglót.
"Nem gondolom, hogy nekem nagy probléma lenne újra megnyerni a polgármester-választást Zuglóban"
- fogalmazott Karácsony, hozzátéve: felőle lehet előválasztás bárhol, bárkivel, de ez a rendszer leginkább a főpolgármester-jelöltséghez szükségeltetik. Szót ejtett róla, hogy az előválasztáshoz szükséges programja kidolgozás alatt áll, Budapest-politikával pedig azért tudott az utóbbi időben kevesebbet foglalkozni, mivel országos politikai ügyekkel foglalkozott.
2018.11.13 21:58

Orbántól kér segítséget a macedón Orbán - máris berendelték a szkopjei magyar nagykövetet

Publikálás dátuma
2018.11.13 19:25

Fotó: kormany.hu/ Árvay Károly
Budapesten van és a magyar hatóságoktól remél politikai menedékjogot a börtönbüntetésre ítélt Nicola Gruevszki - frissen kiadott nemzetközi elfogatóparancs van ellene érvényben.
„Sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudjuk” – közölte a külügyminisztérium, arra a hírre, hogy Magyarországon "bujkál" a hazájában korrupciós bűncselekményekért nemrég két év börtönbüntetésre ítélt Nicola Gruevszki macedón ex-miniszterelnök és politikai menedékjogot kért. A szkopjei rendőrség ugyanakkor az este megerősítette: Budapesten van Gruevszki. (Az érdekesség az, hogy a macedón rendőrség a magyar belügyminisztériumra hivatkozva közölte, hogy a Gruevszki Budapesten van, s menedékjogot kért, miközben a Szijjártó nem erősítette meg az ittlétét. A szkopjei rendőrség értesíti a szkopjei bíróságot, amely nemzetközi elfogatóparancsot ad ki. A következő nagy kérdés az lesz, kiadjuk-e őt.) És estére Szijjártónak is tudnia kellett a választ, ugyanis az ügyben bekérették a szkopjei magyar nagykövetet, és nemzetközi elfogató parancsot adtak ki. 
A volt miniszterelnök kedden tett közzé egy Facebook-bejegyzést, amiben azt írta: „Az utóbbi napokban életveszélyes fenyegetéseket kaptam. Most Budapesten vagyok és politikai menedékjogot kérek a magyar hatóságoktól.” Mint ismeretes, a Macedóniát tíz éven át autoriter módon irányító, ám 2016-ban megbukott politikust májusban ítélte el a bíróság két évre, amiért az közpénzből vásároltatott magának egy luxus Mercedest. Gruevszkinek november nyolcadikán kellett volna bevonulnia a rácsok mögé, ám a politikus eltűnt, mire hazájában körözést adtak ki ellene. Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mikor és milyen körülmények között érkezett ide. – Ha rendelkezett útlevéllel, úgy legálisan is Magyarországra érkezhetett és innen beadhatta a menedékkérelmét a magyar hatóságoknak – mondta érdeklődésünkre Szekeres Zsolt, a Helsinki Bizottság menekültügyi programjának jogásza. A magyar konzuli szolgálat honlapjának a tanúsága szerint macedón állampolgároknak lehetősége van arra, hogy Magyarországra beutazzanak és 90 napot itt tartózkodjnanak. Korábban a Magyar Narancs megírta: Gruevszki még tavaly kérvényezte, hogy adják vissza neki az útlevelét, mivel a „munkájához” ehhez szüksége van. A kérelméhez Orbán Viktor Budapestre szóló meghívólevelét csatolta. Bár Orbán titkárságán levelünkre nem erősítették meg, hogy ez így volt-e, az tény: igen szoros a kapcsolat a fideszes sajtóban csak „macedón Orbánnak” emlegetett politikussal. Gruevszki Macedóniája maga volt az illiberális mintaállam: a populista-nacionalista vezetésű ország kifelé oroszbarát külpolitikát folytatott, míg befelé Gruevszki központi irányítás alá vonta a teljes sajtót, a hozzá közel álló cégekkel nyerette meg a közbeszerzéseket, óriási pénzeket fordított a lakosságnak szóló propagandára és Orbánt megelőzve Soros Györgyöt tette meg közellenséggé és próbálta kiszorítani a civil szervezeteket az országból. Gruevszkit végül az indította el a lejtőn, amikor 2015-ben az ellenzéki szociáldemokrata Zoran Zaev – a jelenlegi kormányfő – nyilvánosság elé tárta azokat a bizonyítékokat, melyek szerint a macedón titkosszolgálat lehallgatott mintegy 20 ezer embert, közéleti személyiségeket, politikusokat, újságírókat. A Gruevszki -féle vezetés a tőle megszokott arroganciával söpörte le az asztalról a dokumentumokat. Gruevszki pártja ugyan a következő, 2016-os választást megnyerte, ám a szociáldemokraták koalícióra léptek az albán kisebbséggel, Gruevszki pedig nem tudott kormányt alakítani. Az ezt követő, sorsdöntő önkormányzati választás hajrájában már Orbán Viktor is kiutazott Gruevszki mellett kampányolni, ám ez sem segített a macedón politikuson.
Témák
Macedónia
2018.11.13 19:25
Frissítve: 2018.11.13 22:02