Magyar szélsőjobb orosz zsoldban

Publikálás dátuma
2017.03.06 06:00
Egy bőrfejű a Betyárseregből. Éppúgy lehet keletről pénzelt, hivatásos manipulátor, mint megszállott radikális FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Mára a magyar szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek többségénél felmerül az orosz befolyásoltság gyanúja. A putyini propagandát, amit honlapok tucatjai árasztanak, időnként a kormánypárti média is felerősíti. Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója arra figyelmeztet, hogy az ezzel kapcsolatos nemzetbiztonsági munkát – a magyar titkosszolgálatok széttagoltságán kívül – a mindinkább oroszbarát Orbán-kormány is nehezíti.

Feltűnés nélkül, az utolsó oldalakon jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben: egy tavaly decemberben meghirdetett egyezmény alapján, április elsejétől államtitkokat is kicserél majd a magyar és az orosz kormány. (A decemberi hirdetmény kitér arra is, hogy a magyar kabinet ugyanilyen megállapodást kötött a horvát és a montenegrói kormánnyal.) Mindez különös jelentőséget ad a Political Capital – egyelőre nem publikus, még nem is végleges – elemzésének, amelyben a magyar szélsőjobboldali szervezetek és a Kreml kapcsolatát vizsgálták.

– A kormány mintha elfeledkezett volna arról, hogy Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja. Felcserélte a barátot az ellenséggel, tétlenül szemléli, hogy egyre nagyobb teret hódít az orosz propaganda – mondja Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója.

A tanulmány – amelyet a közeljövőben hoznak nyilvánosságra – a bőnyi rendőrgyilkosság után lényegében felszámolt Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) mellett a Betyársereget és például a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat is az orosz érdekszférába sorolja. Kevés kivételtől eltekintve ugyanez érvényes a többi hasonszőrű társaságra is.

A putyini Oroszország az EU gyengítésére, a térség destabilizálására törekszik. A szélsőjobboldali szervezetek az elutasított liberális értékrend és az amerikai dominancia elleni küzdelem miatt tekintenek szövetségesként Oroszországra, valamint azért, mert abban reménykednek, hogy Putyin támogatja revizionista törekvéseiket.

Csaknem száz magyar honlap és Facebook-oldal terjeszti a rémhíreket, dezinformációkat. Juhász Attila becslése szerint ezek közül a legnagyobb netes oldalak rendszeresen megtalálnak néhány százezer embert. Esetenként a kormánypárti sajtó is beszáll, ezzel az „elérések” száma a többszörösére növekszik.

Nem kétséges, hogy pénzek is mozognak a háttérben, de bizonyosat erről nem lehet tudni. Juhász megfogalmazásával élve: hasznos idióták és profi manipulátorok is az orosz propaganda szolgálatába szegődtek.

Ahogy a bőnyi eset mutatta - a rendőrgyilkossággal Győrkös Istvánt, a Magyar Nemzeti Arcvonal alapítóját és szellemi vezetőjét gyanúsítják -, a hatóságok nincsenek a helyzet magaslatán. Tisztázatlanok a hatáskörök, a különféle nemzetbiztonsági szervezetek munkájában nagyok az átfedések.

A szélsőséges, gyaníthatóan külföldi kapcsolatokkal rendelkező – vagy éppen külföldi befolyás alatt álló – csoportok esetében négy biztonsági szerv is eljárhat: a polgári titkosszolgálatokhoz tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), a katonai titkosszolgálat (Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat), a Terrorelhárítási Központ (TEK) és a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal. A négy szervezet három minisztérium alá tartozik.

A TEK létrehozása után ugyanakkor az Alkotmányvédelmi Hivatalt megfosztották attól, hogy terrorelhárítással foglalkozzon. Ha az AH olyan információhoz jut, amely érinti a terrorelhárítási területet, akkor az ügyet kötelessége a TEK-nek átadni – említ egy újabb feszültségforrást Juhász Attila. Csakhogy a TEK hiába kapott nemzetbiztonsági jogkört, alapvetően nem titkosszolgálati, hanem rendészeti szerv. Hiszen főleg rendőrökből verbuválódott, feltehetően nem rendelkezik a titkosszolgálati felderítéshez szükséges tudással és szemlélettel. Ebből a felállásból Juhász Attila szerint törvényszerű következnek a kaotikus állapotok.

A szolgálatok rivalizálnak egymással, erre ráerősít a szolgálatokat irányító miniszterek versengése, ami nyilvánvalóan nem javítja a munka és az együttműködés minőségét. Nyilvános – például az Index újságírói által feltárt – információkból kiderült: a magyar titkosszolgálatokhoz már 2010 előtt eljutottak olyan információk, hogy a GRU, az orosz katonai hírszerzés „diplomáciai fedésben dolgozó munkatársai” közösen gyakorlatoznak (airsoftoznak) a hungarista MNA tagjaival. Juhásznak nincs pontos ismerete arról, később mi lett a sorsuk ezeknek az értesüléseknek. A jelekből arra lehet következtetni, hogy elvesztek a titkosszolgálati labirintusban.

A TEK-nek ráadásul a rendőrséggel sem jó a kapcsolata. Ennek magyarázata részben a fizetésbeli különbségekben keresendő. A konfliktus másik oka: a rendőrségnél nem nézik jó szemmel, amikor egy-egy nagy figyelmet kiváltó bűnügy elkövetőit a TEK-esek fogják el, azt a látszatot keltve, mintha a felderítés nagy részét is a TEK végezte volna el. Az ellentétek súlyos következményekkel is járhatnak. Juhász Attila emlékeztet rá: ha nincsenek villongások a rendőrség és a TEK között, a bőnyi rendőrgyilkosság talán elkerülhető lett volna.

Mindezek ellenére – folytatja Juhász – a titkosszolgálatok láthatóan igyekeznek tenni a dolgukat, a fő probléma a politikai szinten mutatkozik. Kormányzati nyilatkozatokból is tudható, hogy készült részletes kimutatás a gyanús orosz kapcsolatokkal bíró szervezetekről. A jelentést azonban, úgy tűnik, a kormány a fiók mélyére süllyesztette.

A kormány az orosz dezinformációs tevékenység jelentőségéről sem beszél a széles nyilvánosság előtt. Holott – hangsúlyozza Juhász Attila – az orosz propaganda ellen csak nyilvános eszközökkel lehet küzdeni, ahogy az például Csehországban vagy a balti országokban történik.

Palkovics: ha májusig nincs alku az MTA-val, "új opciók lépnek életbe"

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:28

Fotó: Népszava/ Vajda József
A Lovász László elnökkel eddig lefektetett elvekhez a miniszter szerint tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó".
"Május 6-7-én lesz az Akadémia közgyűlése, az ottani döntésének a függvényében fog majd eldőlni, hogy milyen formában működtetjük a kutatóhálózatot" - fejtegette az atv.hu-nak Palkovics László innovációs miniszter. Ha ott vétót emelne a közgyűlés, akkor viszont nem terjesztené be egyoldalúan Palkovics az akadémiai törvény módosításáról szóló javaslatot az Országgyűlésnek; állítja, új tárgyalások kezdődnének. Eddigi tárgyalásukról az MTA elnökével a miniszter azt mondta:
"bízom benne, hogy nem vezet majd Lovász elnök úrnak a lemondásához".
Szerinte az eddig lefektetett elvekhez ugyanakkor tartani fogják magukat, "miután itt komoly emberekről van szó", így csak az Akadémia közgyűlésének kell "az ügyben bölcsnek lennie". Hozzátette:
"egy dolog biztos viszont, és ez a felelősség kérdése: azt nem lehet megengedni, hogy az akadémiai kutatóintézet hálózatának az érdeke bizonyos határon túl sérüljön május után".
Május 31-ig az MTA megkapja teljes finanszírozását Palkovics szerint, aztán "utána új opciók lépnek életbe". Ha megállapodnak a közgyűléssel, a törvénymódosítást beterjesztik a parlamentnek, ha nem, "akkor ősszel terjesztjük be".
Azt is megkérdezte az atv.hu, hogy a kormány - az általa példaként gyakran felemlegetett német Max Planck Társaságokhoz hasonlóan - miért nem ad 500-600 milliárdot az új kutatóintézeti modellre, így biztosítva annak függetlenségét. Tény ugyanis, hogy a kutatóintézetek leválasztása után nem a parlament, hanem a kormány, annak egy minisztériuma döntene a pénzről. Palkovics erre csak azt mondta: "a mi véleményünk az volt, hogy az az alapítványi forma, ami a Corvinus Egyetemet működtetni fogja, egy kiváló forma lenne itt is, de ebben még nem állapodtunk meg az Akadémiával".

Tagadás és mellébeszélés

Tavaly nyár óta tart a küzdelem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) között, a kutatóintézetek jövőjéről. Palkovics László, az ITM minisztere igyekszik az ötezer embert foglalkoztató kutatóhálózatot kivenni az akadémia fennhatósága alól, és egy eddig ismeretlen célú átszervezés után a minisztérium irányítása alá venni.
Palkovics eközben számtalan interjút adott és számtalanszor nyilatkozott, és mivel tudósokkal áll szemben, ezekről nemrég elkészült egy elemzés. Ebből az derül ki: védekezve támadás, semmitmondó frázisok és tagadás jellemzi a miniszter megszólalásait, akinek úgy tűnik, annyi a végső érve, hogy nem szabad vitatkozni, mert aki vitatkozik, az ellenség.

Kikacagták, lehazugozták brüsszeli sajtótájékoztatóján Orbán Viktort

Publikálás dátuma
2019.03.21 10:26

Fotó: AFP/ EMMANUEL DUNAND
Az újságírók jót szórakoztak azon, hogy Orbán szerint sosem folytattak kampányt Juncker ellen.
Akaratán kívül is mókamesterré vált szerdán, brüsszeli sajtótájékoztatóján a magyar miniszterelnök, ahol a néppárti döntésről beszélt magyar és külföldi újságírók előtt. Orbánt a Jean-Claude Juncker néppárti elnök ellen indított kampányáról kérdezték, mire azt találta mondani, hogy: 
Sohasem folytattunk kampányt Juncker ellen – megvan a személyes véleményem róla, de mi csak tájékoztató kampányt indítottunk az Unió jövőbeli céljairól
Erre már mondat közben kitört a jóízű röhögés, valaki azt is bekiabálta neki, hogy „liar”, hazug. Az eseményről az Index videót készített, a jelenet a 12:31 percnél indul.

Ez nem választási kampány. Ja, mégis az

Orbán azt is cáfolni próbálta, hogy a Soros-Juncker összeesküsvést sejtető propagandával az EP-választásra hangoltak volna, mondván, ez kormányzati tájékoztatási program volt, a Fidesz saját kampánya pedig valamikor áprilisban kezdődik. Apró szépséghiba, hogy ezt az állítást Szijjártó Péter külügyminiszter cáfolta:
„Ez egy választási kampány, úgyhogy nem kellene meglepődni azon, hogy plakátok jelennek meg közterületeken.”
-mondta a külügyminiszter egy BBC-nek adott interjúban, (a beszélgetés itt is meghallgatható) amivel gyakorlatilag elismerte, hogy a kormány közpénzből tolja meg a Fidesz saját pártkampányát. Utóbbi tiltott pártfinanszírozásnak számít, az ilyesmit szankcionálni tudó intézmények viszont széttárták kezüket, mikor a Demokratikus Koalíció vizsgálatot követelt az ügyben: az Állami Számvevőszék arra hivatkozott, hogy ők kizárólag az országgyűlési választások tekintetében végezhenek ellenőrzést a vonatkozó törvényi előírások szerint – a Nemzeti Választási Bizottság pedig azért utasította vissza a vizsgálatot, mert még nincs kampányidőszak.
Frissítve: 2019.03.21 10:53