Cáfolta az FBI Trumpot

Donald Trump kitart a beutazási tilalom mellett. Elkészült az újrafogalmazott elnöki rendelet néhány muszlim többségű ország polgárainak beutazási tilalmáról. Irak a bagdadi vezetés közbenjárására lekerült a Trump-adminisztráció feketelistájáról, s a szíriai menekültek befogadásának teljes tilalma is kimaradt. Washingtont azonban az elnök által gerjesztett újabb botrány foglalkoztatja.

Barack Obama akár rágalmazásért is perelhetné utódát, miután Donald Trump – mindenféle bizonyíték nélkül – törvénytelenség elkövetésével vádolta meg. Twitteren azt állította, hogy tavaly októberben, a választási kampány véghajrájában Obama elrendelte telefonjának lehallgatását a Trump-toronyban. A 44. elnök szóvivője útján határozottan tagadta a vádat, ahogy nem sokkal később James Clapper, a volt nemzeti hírszerzési igazgató is cáfolta Trump állítását.

James Comey, az FBI-igazgató is reagált. Comey volt az, aki a tavalyi kampány zárószakaszában ténylegesen ronthatta Hillary Clinton esélyeit, amikor levélben értesítette a honatyákat, hogy felújították a demokrata elnökjelölt e-mailjei ügyében a vizsgálatot. Obama kinevezettjei közül Trump egyedül az FBI-igazgatót tartotta meg hivatalában. Az új elnök Twitteren közzétett vádjai azonban azt a látszatot keltették, hogy az FBI helytelenül cselekedett, hangsúlyozta az ABC News, Comey pedig védeni akarja ügynöksége integritását. Arra kérte az igazságügyi tárcát, hivatalosan cáfolják, hogy az elnök bármiféle lehallgatást rendelt volna el. Ez ugyanis teljes mértékben illegális lett volna, lehallgatásra az elnök nem adhat utasítást, csakis bírósági engedéllyel rendelhető el.

Ha egy külföldi hírszerzési nyomozás olyan szakaszba jutott, hogy az erre illetékes FISA-bíróság elrendelt ilyen lehallgatást, akkor arra nagyon alapos gyanúnak kellett lenni. Az igazságügyi tárca tegnapig nem adott ki cáfolatot. A CBS News jogi szakértője szerint elképzelhető, hogy azért nem nyilatkoznak, mivel egy most is folyó vizsgálat kapcsán valóban lehallgattak embereket, esetleg Trump tanácsadóit, akikről bebizonyosodott, hogy rendszeresen kommunikáltak orosz ügynökökkel. Ha Trump a vádakkal a titkos orosz kapcsolatok ügyében folyó vizsgálatokról akarta elterelni a figyelmet, akkor épp az ellenkező hatást érte el, írta tegnap a Washington Post.

A Fehér Ház kongresszusi vizsgálatot sürget, ám szombat óta nem állt elő semmiféle bizonyítékkal. Így csak találgatások vannak, hogy Trump a szélsőjobboldali médiában, így a Breitbart portálon napvilágot látott, nem alátámasztott állítások alapján ment neki Obamának. Ez pedig ismét kérdéseket vet fel a 45. elnök ítélőképességét illetően, írták a lapok. Susan Collins republikánus szenátor szerint sokat segítene, ha az elnök a hírszerzési bizottság elé tárná bizonyítékait, de az sem ártana, ha nem twitterezne, hanem hagyná, hogy végezzék a munkájukat.

Irak lekerült a listáról

Trump január 27-én tette közzé eredeti elnöki rendeletét hét terrorizmus támogatásával vádolt, muszlim többségű ország polgárainak beutazását állította le 90 napra. Irán, Jemen, Líbia, Szíria, Szomália és Szudán a tegnap aláírt új rendeletben is szerepel, azonban Irak, amely kulcsszerepet játszik az Iszlám Állam elleni harcban, időközben lekerült a listáról. Törölték a vallási diszkriminációra utaló részeket is, a Fehér Ház szerint a tilalmat teljes mértékben nemzetbiztonsági aggodalmak indokolják. Az előző rendeletet bírósági döntés függesztette fel.

Az új változatban benne maradt a menedékkérők befogadásának 120 napos felfüggesztése, hírek szerint törölték azonban a szíriai menekültek befogadásának teljes tilalmát. Ezúttal egyértelműen leszögezték, hogy akinek zöld kártyája, illetve érvényes vízuma van, esetleg épp repülőn ült a rendelet kiadásának pillanatában, arra nem vonatkozik a tilalom.