Nyilvánosak lehetnek a mágnesszalagok - "Már a NEB-nek is kínos volt"

Nagyszerű, hogy Rétvári Bence 2010 decemberi ígérete óta sikerült idáig eljutnunk - fogalmazott lapunknak Schiffer András, miután kiderült: befejezte az állambiztonsági mágnesszalagok vizsgálatát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL). A több mint százoldalas jelentés számos javaslatot tartalmaz az adatok további felhasználására, ugyanakkor a NEB elnöke az állami médiában azt mondta, azt javasolják, csak akkor oldják fel az adatok titkosságát, ha az nem sért állambiztonsági érdekeket.

Noha nemrég 19. alkalommal is beadta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát célzó javaslatcsomagját a parlamentnek, a párt volt társelnöke - a törvénytervezet szerzője - szerint ők soha nem "ügynöklistáztak", hanem átfogóan a kommunista állambiztonság aktáinak a nyilvánosságát követelték. "Az LMP minden magyar állampolgár számára biztosítani akarja azt a jogot, hogy szabadon feltárhassák azt, hogy az állambiztonsági múlt hogyan szőtte át a rendszerváltás utáni Magyarország életét" - hangsúlyozta Schiffer, hozzátéve: a Fidesz azzal próbált menekülni, hogy létrehozták a NEB-et. Az azonban a volt társelnök szerint már a NEB-nek is kínos volt, hogy gyakorlatilag semmit sem csináltak ennyi éven át. "Most történt egy lépés, ami önmagában üdvözölendő, de sehol sincs ahhoz képest, amit mi követelünk" - mondta Schiffer. Kérdésünkre, valaha nyilvánosak lesznek-e a zöldpárt által követelt adatok, Schiffer úgy fogalmazott: "ha a XX. századi pártokat sikerül a történelem szemétdombjára küldeni - ami a választópolgárokon múlik - akkor mindenképp, viszont az nyilvánvaló, hogy se a Fidesznek, se az MSZP-SZDSZ utódpártjainak nem érdeke a teljes aktanyilvánosság".

A most munkáját lezáró, NEB-ÁBTL munkacsoport az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kezelésében lévő 18 mágnesszalagon rögzített adatokat vizsgálta meg. A NEB azt kezdeményezte, hogy a mágnesszalagok kerüljenek át az AH-tól az ÁBTL őrzésébe. Ehhez jogszabály-módosításra is szükség van. A szalagokon 58 ezer adattípus található, amelynek a nagy része személyekre vonatkozik, de vannak például titkos lakásokra utaló információk is. A nyilvántartás nem teljes körű, hanem töredékes, inkább csak egy "puzzle darab" a teljes képhez. "Az állambiztonsági mágnesszalagokon megőrzött adatállomány nem csak ügynökneveket tartalmaz, részben több, részben kevesebb mint egy ügynöklista" - mondta a NEB elnöke.

Ismert: az elmúlt években többször is napirendre került az ügynökakták feltárásának kérdése. Az LMP számos alkalommal terjesztette elő az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó javaslatát, ám rendre leszavazták. Tavaly novemberben pedig a Jobbik miatt került ismét középpontba a kérdés: a párt az ügynökakták nyilvánossá tételének tárgysorozatba vételét próbálta elérni, ám az Országgyűlés igazságügyi bizottsága leszavazta.