Noha nemrég 19. alkalommal is beadta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát célzó javaslatcsomagját a parlamentnek, a párt volt társelnöke - a törvénytervezet szerzője - szerint ők soha nem "ügynöklistáztak", hanem átfogóan a kommunista állambiztonság aktáinak a nyilvánosságát követelték. "Az LMP minden magyar állampolgár számára biztosítani akarja azt a jogot, hogy szabadon feltárhassák azt, hogy az állambiztonsági múlt hogyan szőtte át a rendszerváltás utáni Magyarország életét" - hangsúlyozta Schiffer, hozzátéve: a Fidesz azzal próbált menekülni, hogy létrehozták a NEB-et. Az azonban a volt társelnök szerint már a NEB-nek is kínos volt, hogy gyakorlatilag semmit sem csináltak ennyi éven át. "Most történt egy lépés, ami önmagában üdvözölendő, de sehol sincs ahhoz képest, amit mi követelünk" - mondta Schiffer. Kérdésünkre, valaha nyilvánosak lesznek-e a zöldpárt által követelt adatok, Schiffer úgy fogalmazott: "ha a XX. századi pártokat sikerül a történelem szemétdombjára küldeni - ami a választópolgárokon múlik - akkor mindenképp, viszont az nyilvánvaló, hogy se a Fidesznek, se az MSZP-SZDSZ utódpártjainak nem érdeke a teljes aktanyilvánosság".
A most munkáját lezáró, NEB-ÁBTL munkacsoport az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kezelésében lévő 18 mágnesszalagon rögzített adatokat vizsgálta meg. A NEB azt kezdeményezte, hogy a mágnesszalagok kerüljenek át az AH-tól az ÁBTL őrzésébe. Ehhez jogszabály-módosításra is szükség van. A szalagokon 58 ezer adattípus található, amelynek a nagy része személyekre vonatkozik, de vannak például titkos lakásokra utaló információk is. A nyilvántartás nem teljes körű, hanem töredékes, inkább csak egy "puzzle darab" a teljes képhez. "Az állambiztonsági mágnesszalagokon megőrzött adatállomány nem csak ügynökneveket tartalmaz, részben több, részben kevesebb mint egy ügynöklista" - mondta a NEB elnöke.
Ismert: az elmúlt években többször is napirendre került az ügynökakták feltárásának kérdése. Az LMP számos alkalommal terjesztette elő az állambiztonsági múlt feltárására vonatkozó javaslatát, ám rendre leszavazták. Tavaly novemberben pedig a Jobbik miatt került ismét középpontba a kérdés: a párt az ügynökakták nyilvánossá tételének tárgysorozatba vételét próbálta elérni, ám az Országgyűlés igazságügyi bizottsága leszavazta.
