Trükkös statisztikák mögött mélyül a szegénység

Mind nehezebb pontos adatokhoz jutni és így valós képet alkotni a hazai szegénység, különösen a gyerekszegénység kiterjedtségéről és mélységéről, mert a civil szervezetek egyre kevesebb pénzhez jutnak, ezért nem tudnak önálló felméréseket készíteni – így reagált a Népszava érdeklődésére Bass László szociológus.

Azt kérdeztük a Gyerekesély Közhasznú Egyesület alelnökétől, vajon tényleg olyan válságos a helyzet, hogy már külföldről is az látják, tejre, kenyérre sem futja magyarok egy részének. A szakember nemrég Észak-Magyarországon, elsősorban Borsodban és Nógrádban töltött hosszabb időt, saját tapasztalatai alapján azt mondta, a közmunka minden hibája ellenére abban valóban segít, hogy a foglalkoztatottak helyzete nem romlik tovább. Ugyanakkor, ha egy családból senkit nem vesznek be a programba, nincs akár csak pár hónapra szóló biztos jövedelem, akkor a család egyre inkább belesüllyed a mélyszegénységbe – tette hozzá.

Az ELTE Szociálismunkás-képző Tanszékén is oktató Bass László úgy látja, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egységes nemzetközi módszertan alapján közreadott adatai például a jövedelmi szegénységről helytállóak, de az utóbbi évek módszertani változásai – ha úgy tetszik: trükkjei – miatt mégsem lehet ezeket a társadalmi valóságot megmutató adatként kezelni. Aligha véletlen, hogy amikor a kormány arról számol be, hogy megszűnt Magyarországon az éhezés, egyre jobb a szegények helyzete, akkor elérkezik egy pont, ahol a Ferge Zsuzsa egykori munkatársaiból álló Gyerekesély Közhasznú Egyesületnek meg kell szólalnia. Legutóbb fél éve szakadt el a cérna a szakembereknél és a humántárca parlamenti államtitkárának nyílt levélben válaszolva azt írták: „a meghatározások változtatása még nem módosítja a tényeket”.

Amikor ugyanis kiderült az Orbán-kabinet számára, hogy látványosan romlanak a legalsóbb rétegek életkörülményei, 2013-ban egyszerűen módosították a hátrányos és halmozottan hátrányos kategóriák meghatározását. 2013 szeptembere előtt minden olyan gyerek hátrányos helyzetűnek számított, aki a család szegénysége miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre volt jogosult. A 2013/2014-es tanév kezdetétől az alacsony jövedelem mellett a besoroláshoz más hátrány is kell: vagy a szülők alacsony iskolai végzettsége, vagy tartós munkanélkülisége, vagy rossz lakáskörülményei. Ehhez képest még egy további, tehát összesen két hátrányt kell felmutatni a halmozottan hátrányos helyzetű besorolás eléréséhez azon túl, hogy a családnak alig van rendszeres bevétele. Ezzel a trükkel jelentősen csökkentette a kormány a hivatalosan is nyilvántartott szegények számát. Ugyanez a hatása annak is, hogy a 2009-es szinten befagyasztották azt a jövedelmi küszöböt, ami alatt valaki szegénynek számít.

A Gyerekesély Közhasznú Egyesület munkatársai azt tapasztalják, hogy a közmunkás családokban valamivel tényleg jobb a helyzet, de a mélyszegénységben, az átlagjövedelem 40 százaléka alatt élők aránya folyamatosan nő. (2016-ban bruttó 257 ezer forint volt a havi magyar átlagjövedelem.) 2010-ben még a tanulók 28,5 százaléka, 476 gyerek tartozott a hátrányos helyzetű kategóriába, a trükközés után, tavaly már csak 212 ezer gyerek, az összes iskolás korú 14 százaléka tartozott ebbe a körbe.

Papíron legalábbis.