Előfizetés

Drága lesz Londonnak a Brexit

R.T.
Publikálás dátuma
2017.03.09. 06:31
A londoni parlament előtt gyakoriak a Brexit elleni tüntetések FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/JACK TAYLOR
Drága lehet a brit kormány számára az Európai Unióból való kilépés. Brüsszel ugyanis 60 milliárd eurót követel Londontól. Theresa May kormánya hallani sem akar erről. A londoni törvényhozással sem egyszerű a kabinet dolga. Közel kétszáz év legnagyobb létszámú főrendi vitájának végén a brit felsőház törvénymódosítást fogadott el, melynek értelmében a Brexitről szóló tárgyalások végeredményét parlamenti szavazásra kell előterjeszteni.

Theresa May brit miniszterelnök ugyan az év elején azt közölte, véget ér az az időszak, hogy Londonnak nagy összegeket kell befizetnie az EU számlájára (11,5 milliárd euróval Nagy-Britannia a második legnagyobb nettóbefizető Németország után), ez azonban nem megy egyik napról a másikra. Sőt, a következő években a britek várhatóan semmit sem takarítanak meg, épp ellenkezőleg. Mint a német Handelsblatt szerdai kiadásában írta, körülbelül 60 milliárd euróba kerülhet a Brexit Nagy-Britannia számára.

Brüsszel ezen követelésével rögtön a kilépésről szóló tárgyalások kezdetén előáll Michel Barnier, akit az EU bízott meg a megbeszélések lebonyolításával. Az Európai Bizottság szerint mindenekelőtt a válás anyagi részleteiről kell megállapodni a britekkel, csak ezután lehet szó egy új szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről. Uniós diplomaták úgy vélik, az EU intézményeinek vezetői is egyetértenek abban, hogy először a pénzről legyen szó, utána pedig az egyén témákról.

A Brexit-tárgyalások kapcsán az EU rendkívüli csúcstalálkozót tervez, amelyet április 6-án tarthatnak meg. Ennek persze feltétele az is, hogy a britek, ígéretüknek megfelelően, a jövő hét végéig aktiválják a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a kilépési folyamat elindítását jelenti. Erre azonban egyelőre nem lehet mérget venni. Theresa May egyelőre csak annyit közölt brüsszeli illetékesekkel, hogy március végéig indítják meg a kilépést.

Londonnak nagyon nem tetszik Brüsszel tervezett tárgyalási stratégiája. Liam Fox kereskedelmi miniszter úgy véli, az EU elképzelései „teljesen abszurdak”. Visszafogottabban értékelt a brit kormányfő szóvivője, aki elmondta, hogy szóba kerül a „brüsszeli számla” kérdése is. Ugyanakkor azt is értésre adta, hogy London nem kívánja elsietni a pénzügyekkel kapcsolatos kérdéseket. Egy a Handelsblattnak név nélkül nyilatkozó uniós diplomata úgy tudja, a britek csak a tárgyalások végén beszélnének a pénztől. „Őrültség lenne azonban, ha belemennénk ebbe” – fogalmazott.

Másodszor is betett a felsőház Theresa May kormányának
Egy héten belül másodszor maradtak alul a westminsteri parlamentben a választott képviselők az örökletes jogon vagy érdemek elismerése mellett kinevezett főrendekkel szemben. A kedd esti vokson a The Times napilap ismeretei szerint 1831 óta fennálló rekordot megdöntő számban megjelent lordok 336-268 arányban álltak ki amellett, hogy a Háznak „komoly” szerepet kell kapnia az EU-ból való kilépést lezáró tárgyalások befejeztével.
A kormány és a Lordok Háza között nincs alapvető nézetkülönbség. Theresa May mind a végső parlamenti jóváhagyással, mind a múlt heti módosítással egyetért, hogy biztosítani kell a már korábban a szigetországban letelepedett EU-állampolgárok jogait, ám nem szeretné, ha ezek a garanciák előre megbéklyóznák tárgyalási pozícióját.
Könnyen lehet, hogy mindez a demokráciával folytatott játéknak fog bizonyulni. Jövő héten ismét az alsóház elé kerül a rövid Brexit-törvény, és a honatyák várhatóan figyelmen kívül fogják hagyni a módosításokat. Amikor az ún. ping-pong során másodszor is szóhoz jut a Lordok Háza, várhatóan már nem fog akadályt görgetni a következő lépés, a királyi szentesítés elé. Ennek gyors megvalósulása esetén Theresa May betarthatja ígéretét és március vége előtt aktiválhatja a kilépést útjára indító 50. cikkelyt, és ezzel a két évre tervezett bonyolult alkudozási folyamatot.
A közel száz rebellis lord egyik legbefolyásosabbika, Lord Heseltine, egykori kabinetminiszter percekkel a szavazás után elvesztette kormányzati tanácsadói pozícióját, ismételten bizonyítva Theresa May kíméletlenségét. Margaret Thatcher nagy ellenfele „nem volt képes megtagadni önmagát”, még ha „szomorú” is kiakolbólítása miatt. David Davis, Brexit-ügyi miniszter “kiábrándítónak” nevezte a törvénymódosítás támogatását, mellyel a felsőház „nyilvánvalóan frusztrálni kívánta a kilépési folyamatot”, de jelezte, „ez nem fog megtörténni”.
Mindeközben tory nagyágyúk, legutóbb William Hague volt külügyminiszter fokozódó nyomást helyeznek az alsóházban viszonylag szerény, 17 mandátumos többséggel rendelkező kormányra, hogy a fix ötéves ciklusról szóló törvény visszavonásával hozza előre a választást, személyre szóló felhatalmazást adva ezzel Theresa May-nek, egyben kihasználva a Munkáspárt egyre katasztrofálisabb helyzetét. A kormányfő mindeddig ellenezte az elképzelést. 
R. Hahn Veronika (London)

Az FBI vezetője nem mond le

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vezetője, James Comey bejelentette, hogy kitölti mandátumát és nem mond le. 

Comey szerdán, egy kiberbiztonságról szóló bostoni konferencián jelezte, hogy nem kíván megválni hivatalától. "Még hat és fél évig  tisztségemben maradok" - fogalmazott az FBI-igazgató, akit Barack Obama elnök 2013-ban nevezett ki. Az FBI mindenkori igazgatójának megbízatása tíz évre szól, ám az amerikai elnöknek hatalmában áll elmozdítani őt. Donald Trump állítólag - a The New York Times még januárban közzétett információi szerint - arra kérte Comey-t, hogy maradjon hivatalban.

Az elmúlt hetekben azonban - amerikai sajtójelentések szerint -  megromlott a viszony a Fehér Ház és az FBI-igazgató között. James Comey ugyanis nyomást gyakorolt az FBI-t felügyelő igazságügyi minisztériumra, azt kérve, hogy nyilvánosan utasítsa vissza Trump elnök vádjait az Obama által elrendelt vélelmezett lehallgatásokról. 

Donald Trump még szombaton egy sor Twitter-bejegyzésben azt állította hogy Obama elnök a választások előtt utasítást adott az ő és a kampánycsapata lehallgatására az esetleges orosz beavatkozásról folyó vizsgálat keretében. Egyik mikroblog-bejegyzésében Trump  az 1972-ben kirobbant és 1974-ben Richard Nixon elnök bukásához vezető Watergate-botrányhoz hasonlította az állítólagos lehallgatást Az igazságügyi minisztérium elutasította Comey kérését. Minderről ugyanakkor  a Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója nem beszélt a  szerdai bostoni konferencián.

Kartellezés miatt büntetett az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság kartellezés miatt hat, autóba szerelhető klíma és motorhűtő berendezéseket gyártó beszállító céget büntetett, összesen 155,5 millió euróra - közölte az uniós bizottság szerdán.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a német Behr, a japán Calsonic, Denso, Panasonic és Sanden, valamint a francia Valeo vettek részt 2005 és 2009 között egy vagy több kartell-együttműködésben a feltárt négy jogsértő esetből. Az autóalkatrész beszállítók Európában és Japánban tartott üléseken, valamint levelekben, telefonon rendszeresen hangolták össze áraikat, és bizalmas adatokat cseréltek egymás között.

A bizottság tudatta, mind a hat cég elismerte részvételét az együttműködésekben és az ügyek rendezésében állapodtak meg. Hozzátették, mivel a Denso három, a Panasonic egy kartell-együttműködésről tájékoztatta az Európai Bizottságot, ezen esetek miatt nem szabtak ki bírságot rájuk.