Megszűnnek az ingyenes plázajáratok

Publikálás dátuma
2017.03.09. 06:22
Illusztráció: Vajda József/Népszava
Ellehetetlenítené a kormány a plázákba indított ingyenes buszjáratokat. Legalábbis, ha elfogadja a kabinet az újabb büntetőcsomagot, amit Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Varga Mihály gazdasági miniszter terjeszt be a kormány elé. Az Index birtokába jutott javaslatok a magyarországi élelmiszer-kereskedelmi láncok elleni akciósorozatba illeszkednek.

Az ingyenes buszjáratok elleni támadás mellett további jogszabályokat tárgyalhat a kabinet. Az áruházi parkolás megadóztatásával évi 20 milliárd forintos adót szedne be a kormány. Törvényben rögzítenék a maximális összeget, amit az áruházláncok évente reklámra költhetnek, és előírnák, hogy az áruházak vegyenek fel több embert. Emellett balesetveszélyre hivatkozva a zöldség-gyümölcs és az italok kivételével megtiltanák, hogy az áruházak különböző termékeket gyűjtőcsomagolásban árusíthassanak. Ugyancsak jelentős intézkedés lenne, hogy mégis bevezetnék a vasárnapi munkavégzés utáni 100 százalékos bérpótlékot.

A Népszava által megkérdezett élelmiszerkereskedelmi láncok illetékesei sajtóhírekkel nem kívánnak foglalkozni, de azt megerősítették, hogy velük senki nem egyeztetett előzetesen a kiszivárgott csomagról.

Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára is, aki szintén a sajtóból értesült a tervezetről. A szövetség a hivatalos tájékoztatást követően alakítja ki álláspontját, miután egyeztetett a tagjaival.

Az már nem is meglepő, hogy a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) se tudott a készülő kormányzati csomagról. Ami biztosnak látszik, hogy megint a vásárlók és a magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv) húzzák majd a rövidebbet - fogalmazott a Népszavának Dávid Ferenc, a szövetség főtitkára. A parkolásra kivetett adót az érintett cégek kénytelenek lesznek a vásárlókra terhelni. Vagy bevezetik a fizető parkolást, vagy a költségeket beépítik a termékek áraiban, illetve hazai beszállítók átvételi árain faraghatnak le.

Az ingyenes buszjáratok felszámolása elsősorban a kispénzű fogyasztóknak, kisnyugdíjasoknak fog fájni, a tehetősebbek amúgy is autóval mennek a bevásárló központokba és a parkolási díj sem okoz majd gondot. A reklám költések korlátozásával a tájékoztatás is korlátozottabb lesz. A kötelező létszámemeléssel pedig durva központi bérszabályozást vezet be a kabinet és elsősorban a kkv-kat sújtja - figyelmeztetett Dávid Ferenc. Nagy kérdés, mi történik, ha a létszámhiányos ágazatban nem tudja feltölteni a cég a kötelező létszámot. Ehhez kapcsolódik a bérpótlék is, ami a minimálbér és a kötelező bérminimum bevezetése után főleg a kkv-kat fogja érinteni. A gyűjtőcsomagolás tilalma pedig egyszerűen értelmezhetetlen - tette hozzá a főtitkár.

A tervezet átgondolatlan, sérti a vállalkozói autonómiát és felveti a kényszerfoglalkoztatás bevezetésének kérdését Magyarországon - vélte a VOSZ főtitkára.

A büntető csomag mögött a kormány zsigeri ellenszenve és az állítólag rosszabb minőségű külföldi termékek miatti hisztéria állhat, holott azért legföljebb a gyártókat lehetne felelőssé tenni - vélik ágazati szakemberek.

Szerző

Megugrott az infláció - Rosszul jártak a nyugdíjasok

Publikálás dátuma
2017.03.09. 06:21
Illusztráció: Népszava
Ez év kezdetétől elbúcsúzhattunk a szinte láthatatlan inflációtól. A KSH mérése szerint februárban 2,9 százalékos volt a pénzromlás egy esztendőre visszatekintő üteme. Annak ellenére, hogy ez már csak hajszálnyira van a jegybank inflációs céljától, az MNB idén semmiképpen nem kíván emelni a 0,9 százalékos alapkamaton.

Nagyot drágult az élet Magyarországon! Az elmúlt években megszokott, szinte láthatatlan infláció idén februárban - egy évre visszatekintve - a KSH legfrissebb adatai szerint, 2,9 százalékig kúszott fel, amire négy esztendeje nem volt példa. Ily módon már annyira megközelítette az MNB 3 százalékos célértéket, hogy CIB Bank véleménye szerint a következő hónapokban már el is érheti vagy kismértékben meg is haladhatja azt. Jobbágy Sándor véleménye szerint ez várhatóan nem lesz tartós, és az év középső részében ismét 2,5 százalék körüli értékek következhetnek, és feltehetően ilyen mértékű lesz az éves, átlagos infláció is. Annak ellenére, hogy az üzemanyagárak egy hónap alatt csak 0,2 százalékkal emelkedtek, egy esztendő alatt azonban 20 százalékkal drágultak. Viszont a nyers élelmiszerek áremelkedése meghaladta az átlagot, de ugyanez vonatkozik a szeszes italokra és a dohányárukra is. A kemény tél ellenére a ruházati termékek árai viszont csökkentek, viszont a háztartási energia átlagos árszintje, ha kismértékben is, emelkedett.

A fogyasztói árindex idei hirtelen megugrását - hiszen tavaly 0,4 százalékos volt az átlagos infláció - gerjeszti a belső kereslet is. Emellett az olajárak enyhe emelkedésére is számítani lehet. Jobbágy Sándor a 3 százalékos jegybanki inflációs cél tartós átlépésére nem számít, és arra sem, hogy a 0,9 százalékos alapkamatot megemelné az MNB. Ugyanakkor úgynevezett nem-konvencionális intézkedéseket hozhat a jegybank, vagyis folytatja majd azt a gyakorlatát, hogy egyre kisebb mértékben fogadják be a kereskedelmi bankok átmenetileg szabad pénzeszközeit, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy minél nagyobb mértékű hitelezésre kényszerítsék őket.

Az utóbbi időben a jegybank is gyorselemzést készít, valahányszor a KSH megjelenteti havi inflációs adatait. A jegybank ezúttal a kenyér és a tej áremelkedésére hívja fel a figyelmet. Az utóbbi azért is érdekes, mert mint ismeretes az év elejétől a tej áfája is csökkent. Annak ellenére, hogy Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter minapi sajtótájékoztatóján örömének adott hangot, hogy - a tej mellett - a tojás és a baromfihús áfacsökkentése már érezteti a hatását, ezt a vásárlók a fogyasztói áraknál nemigen érzékelik. Az a tapasztalat, hogy az alapárat a kereskedők megemelték, és a mérsékelt áfát ehhez számolták hozzá. Hasonló tapasztalatokat lehet leszűrni a vendéglőkben is. Feltehetően a kemény tél is hozzájárult ahhoz, hogy a zöldségféléknél is áremelkedést tapasztaltak. Az MNB úgy véli, hogy a lakosság inflációs várakozásai az elmúlt időszakban érdemben nem változtak.

A lapunk által megkérdezett Nyeste Orsolya szerint a pénzromlás ütemének mostani megugrása egyáltalán nem számít meglepetésnek. Az Erste Bank elemzője szerint a fogyasztói árak emelkedésének üteme nem ezzel futott a csúcsra az idén, vélhetően márciusban 3 százalék, vagy még e fölötti is lehet a mutató. Ezt követően viszont mérséklődés vár az Erste Bank stratégája is, ami a tavalyi bázisadatokra vezethető vissza. Az elmúlt év második felében ugyanis az alacsony energiaárak emelkedni kezdtek Az elemző rámutatott: a jelentős bérkiáramlásnak idővel meglehet a következménye, azaz tovább emelkedhetnek az árak. Ennek mértékét nehéz lenne most számszerűsíteni – fogalmazott az elemző-, de azt bizonyosra veszi, hogy a hatás a második félévben már érezhető lesz. A jegybanki cél, a 3 százalék fölötti szintek szerinte ugyanakkor csak jövő évben „köszönhetnek be” tartósan.

Az infláció megugrására különösen érzékenyen reagálnak a nyugdíjasok. A nyugellátásokat idén januárban mindössze 1,6 százalékkal emelték, amely már a 2016 végi parlamenti döntés idején is biztos volt, hogy nem lesz elegendő a várható pénzromlás mértékének kompenzálására. Így nem marad más hátra, mint hogy novemberben, a már majdnem teljes évi infláció ismeretében, visszamenőlegesen egészítik ki a járadékokat. Addig is a nyugdíjasok kénytelenek lesznek elszenvedni, hogy a kormány elszámította magát.

A kedvezőtlen inflációs adat nyomán nagyot erősödött az euró, amely kora este már 311,60 forintot ért.

Jegybankár lesz Parragh felesége

Publikálás dátuma
2017.03.08. 21:13
Parragh László FOTÓ: Tóth Gergő/Népszava
Parragh Bianka kerülhet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsába - tudta meg az Origo. 

A portál arról számolt be, hogy a közeljövőben a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa két tagjának is lejár a mandátuma, Cinkotai János helyére kerülhet Parragh Lászlónak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének felesége. Kocziszky Györgyöt - akinek mandátuma április elején jár le - várhatóan újraválasztja az Országgyűlés.

Szerző