Az FBI vezetője nem mond le

A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) vezetője, James Comey bejelentette, hogy kitölti mandátumát és nem mond le. 

Comey szerdán, egy kiberbiztonságról szóló bostoni konferencián jelezte, hogy nem kíván megválni hivatalától. "Még hat és fél évig  tisztségemben maradok" - fogalmazott az FBI-igazgató, akit Barack Obama elnök 2013-ban nevezett ki. Az FBI mindenkori igazgatójának megbízatása tíz évre szól, ám az amerikai elnöknek hatalmában áll elmozdítani őt. Donald Trump állítólag - a The New York Times még januárban közzétett információi szerint - arra kérte Comey-t, hogy maradjon hivatalban.

Az elmúlt hetekben azonban - amerikai sajtójelentések szerint -  megromlott a viszony a Fehér Ház és az FBI-igazgató között. James Comey ugyanis nyomást gyakorolt az FBI-t felügyelő igazságügyi minisztériumra, azt kérve, hogy nyilvánosan utasítsa vissza Trump elnök vádjait az Obama által elrendelt vélelmezett lehallgatásokról. 

Donald Trump még szombaton egy sor Twitter-bejegyzésben azt állította hogy Obama elnök a választások előtt utasítást adott az ő és a kampánycsapata lehallgatására az esetleges orosz beavatkozásról folyó vizsgálat keretében. Egyik mikroblog-bejegyzésében Trump  az 1972-ben kirobbant és 1974-ben Richard Nixon elnök bukásához vezető Watergate-botrányhoz hasonlította az állítólagos lehallgatást Az igazságügyi minisztérium elutasította Comey kérését. Minderről ugyanakkor  a Szövetségi Nyomozó Iroda igazgatója nem beszélt a  szerdai bostoni konferencián.

Szerző
Témák
FBI James Comey

Kartellezés miatt büntetett az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság kartellezés miatt hat, autóba szerelhető klíma és motorhűtő berendezéseket gyártó beszállító céget büntetett, összesen 155,5 millió euróra - közölte az uniós bizottság szerdán.

A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a német Behr, a japán Calsonic, Denso, Panasonic és Sanden, valamint a francia Valeo vettek részt 2005 és 2009 között egy vagy több kartell-együttműködésben a feltárt négy jogsértő esetből. Az autóalkatrész beszállítók Európában és Japánban tartott üléseken, valamint levelekben, telefonon rendszeresen hangolták össze áraikat, és bizalmas adatokat cseréltek egymás között.

A bizottság tudatta, mind a hat cég elismerte részvételét az együttműködésekben és az ügyek rendezésében állapodtak meg. Hozzátették, mivel a Denso három, a Panasonic egy kartell-együttműködésről tájékoztatta az Európai Bizottságot, ezen esetek miatt nem szabtak ki bírságot rájuk.

Szerző

Hatáskörének elbitorlásával vádolják az államfőt

Publikálás dátuma
2017.03.08. 20:24

Hatáskörének elbitorlásával vádolta szerdán elfogadott politikai nyilatkozatában a román parlament Klaus Iohannis államfőt, a legfelsőbb bírói tanácsot (CSM) és a legfőbb ügyészséget. Az elnök nyomásgyakorlásként értékelte a parlamenti határozatot.

A nyilatkozatot Calin Popescu Taricenau szenátusi elnök kezdeményezésére, 203 szavazattal 94 ellenében fogadta el a kétkamarás parlament együttes ülése. A jogi következmények nélküli dokumentum leszögezi: a parlament kizárólagos hatásköre, hogy felelősségre vonja a kormányt, ezért elfogadhatatlannak és alkotmányellenesnek tartja azokat az állásfoglalásokat, amelyekkel az elnök vagy az igazságszolgáltatás szervei a kormány döntéseit bírálták. A nyilatkozat a büntetőjog korrupcióellenes szigorán enyhítő, országos tüntetéssorozatot kiváltó sürgősségi kormányrendelet elleni, azóta elutasított alkotmányos óvásokra utal.

"Az alkotmánybíróság döntésének véget kell vetnie egyszer s mindenkorra azoknak az összehangolt támadásoknak, amelyek a parlament szerepének és tekintélyének aláásását célozzák" - olvasható a szenátusi elnök javaslatára a szociálliberális kormánytöbbség által megszavazott nyilatkozatban. A dokumentumban a parlament megerősíti "politikai fennhatóságát" valamennyi más közintézmény felett.

Az elnöki hivatal este közleményben reagált a parlament nyilatkozatára, nyomásgyakorlásnak minősítve azt. A válaszdokumentum rámutat: a közvetlenül megválasztott államfőnek ugyanolyan legitimitása van, mint a parlamentnek, és az alkotmány nem csak reprezentatív szerepet szán neki, hanem előírja, hogy a törvényesség és az intézmények működése felett őrködjön, amit ezután is meg fog tenni.

Az elnöki közlemény szerint a parlament úgy tehetné túl magát azon a benyomáson, hogy csak megfigyelője a másutt születő politikai döntéseknek, ha felelősségteljesen, valós és átlátható viták révén, a közjó érdekében hozna törvényeket, és nem szorítkozna a kormánytagokhoz intézett kérdésekre.

Az alkotmánybíróság az államfő és a CSM óvását elutasítva megállapította, hogy a kormánynak joga volt azonnal hatályba lépő sürgősségi rendelettel módosítani a Btk.-t. A taláros testület - illetékességét elhárítva - nem vizsgálta a vitatott kormányrendelet tartalmi vonatkozásait és azt sem, hogy indokolt volt-e a kormány sürgősségi beavatkozása. A jobboldali elnök és tüntetők azt állították, hogy a kormány csak azért sietett - az azóta hatálytalanított - rendelet életbe léptetésével, hogy korrupcióval vádolt politikusokat, köztük Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt mentsen meg a felelősségre vonástól.

A tiltakozási hullám elültével és több, álláspontját igazoló alkotmánybírósági döntés birtokában a szociálliberális többség ellentámadásba lendült, visszaéléssel vádolva a korrupcióellenes ügyészséget (DNA). Az alkotmánybíróság Tariceanu óvásának helyt adva a múlt héten megállapította, hogy a DNA túllépte hatáskörét, és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sérti, ha az igazságszolgáltatás beavatkozik a törvényalkotás folyamatába.

Szerző
Témák
Klaus Iohannis