Üldözött keresztények? - Rejtély, miről beszélt Szijjártó miniszter

Publikálás dátuma
2017.03.10. 06:00
Békés keresztelő FOTÓ: MTI/MOHAI BALÁZS
Rejtély, honnan vette Szijjártó Péter, hogy a vallásuk miatt világszerte meggyilkolt emberek négyötöde keresztény. Ilyen kimutatásról még a katolikus püspöki kar sem tud. A kormány jobbára csak külföldön jeleskedik, ha védeni kell az üldözött keresztényeket. A Magyar Helsinki Bizottság legalábbis hangsúlyozza: a hozzánk érkező keresztény menekültek ugyanolyan rossz bánásmódban részesülnek, mint bárki más.

Be kell látni, hogy mára a legveszélyeztetettebb vallási közösség a keresztény közösség lett, hiszen a vallásuk miatt világszerte meggyilkolt emberek 80 százaléka keresztény – közölte Szijjártó Péter a minap a távirati irodával. Csupán az a kérdés, hogy mire alapozta állítását.

Demeter Áron, az Amnesty International sajtómunkatársa elmondta a Népszavának, hogy a halálos áldozatok vallási hovatartozásáról nincs nyilvántartásuk. A miniszter bejelentése meglepte: nincs tudomása olyan kimutatásról, amely alátámasztaná Szijjártó szavait.

Hasonlóan nyilatkozott Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottsága társelnöke, és kétségeit fejezte ki Simon Ernő, az ENSZ menekültügyi főbiztossága magyarországi szóvivője is. Bár a keresztények a világ sok pontján valóban súlyos üldöztetésnek vannak kitéve, szerinte valószínűbb, hogy nagyobb arányt tesznek ki azok, akik a muszlim irányzatok egymás közötti véres leszámolásokban veszítik életüket.

Kerestük a katolikus egyházat is, de a püspöki kar sajtóirodája szintén nem tudott olyan adattal szolgálni, amely megerősítette volna a külügyminiszter kijelentését. Erdő Péter bíboros a közelmúltban az ökumenikus imahét megnyitóján arról beszélt, hogy minden eddig mértéket meghalad a keresztényüldözés a világban: hosszú ideje évről évre százezreket gyilkolnak meg csak azért, mert keresztények. Azt viszont, hogy az áldozatok négyötöde keresztény ellen, a bíboros sem állította.

Nagyböjti tartós szeretet
A katolikus püspöki kar az idei nagyböjtben is országos tartósélelmiszer-gyűjtést szervez Tartós szeretet címmel – mondta testület ülése után Mohos Gábor titkár. A hívek a templomokban az arra kijelölt helyen a jövő heti szentmise alkalmával, azt követően március 26-ig helyezhetik el felajánlásukat.

Az Erdő Péter által említett százezrektől eltérően a katolikus egyházhoz kötődő, Torinóban alapított CESNUR kutatóközpont – nem végleges, részben becsléseken alapuló – jelentése szerint tavaly mintegy 90 ezer keresztényt öltek meg világszerte, főleg Afrikában. Győrfi Károly, a Keresztényüldözés a 21. század elején című könyv szerzője, az óbudai evangélikus egyházközség felügyelője szerint is százezer körülire tehető a 2016-ban meggyilkolt keresztények száma. Kérdésünkre hozzátette: arra vonatkozóan, hogy vallásuk miatt megölt embereknek hány százalékát teszik ki a keresztények, nincs információja.

Az evangélikus alapítású Open Doors (Nyitott Ajtók) nagyságrenddel kevesebb áldozatról tud. A nemzetközi szervezet szerint – olvasható a református egyház honlapján – tavaly 1 207 keresztényt (keresztyént) öltek meg a hitéért, közülük 695 embert Nigériában.

Megkérdeztük a külügyi tárcát is. Azt a választ kaptuk, hogy az adatot (miszerint a vallásuk miatt meggyilkoltak 80 százaléka keresztény) az Emberi Erőforrások Minisztériumától, többek között Rétvári Bence államtitkártól vették át: ezért „további kérdéseivel, kérjük, forduljon az EMMI-hez”.

A külügyminisztérium a kormánypárti Magyar Idők egyik cikkét mellékelte, bizonyítandó, hogy Rétvári Bence az adatközlő. Csakhogy a hivatkozott cikkben Rétvári üldözöttekről, nem pedig halálos áldozatokról beszélt. A két kategória nyilvánvalóan nem ugyanaz. A már idézett Open Doors definíciója szerint „minden olyasmi üldözésnek számít, ami miatt az emberek félnek láthatóan megélni hitüket”.

A teljesség kedvéért az EMMI-nek is elküldtük kérdésünket: Balog Zoltán minisztériuma eddig nem válaszolt.

A keresztények védelme egy ideje visszatérő téma, a kormány tavaly ősszel 930 millió forintos büdzsével helyettes államtitkárságot is létrehozott a keresztényüldözés ellen. Gábor György vallásfilozófus akkor keményen bírálta az intézkedést. Az államnak minden üldözöttet kötelessége segíteni, elvileg nem is tehetné meg, hogy preferálja valamelyik vallási irányzatot - mondta. A hatalom „sátáni aljasságára” mi sem jellemzőbb annál – folytatta a vallásfilozófus –, hogy miközben az üldözött keresztények védelmezőjének szerepében tetszeleg, a kormány képviselői versenyben hízelegnek Törökországnak. Annak a Törökországnak, ahol az utóbbi száz évben az örmény, görög, asszír keresztények lélekszáma több millióról mindössze 70 ezerre csökkent, és ahol ma is folyik a keresztények kirekesztése, üldözése.

Szijjártó Péter felsorolásából tudjuk, hogy Magyarország 1,5 milliárd forinttal segíti 200 iraki keresztény család lerombolt házának újjáépítését, a kormány egyebek mellett az erbíli Szent József Kórház gyógyszerszükségletének „részleges fedezéséről” is döntött.

Bár Magyarország száz ösztöndíjas helyet is biztosít üldözött keresztények gyermekei számára a felsőoktatásban, a Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány inkább csak a határokon túl tartja fontosnak a keresztények védelmét. Pardavi Márta, a szervezet társelnöke hangsúlyozta, hogy a mostani menekültügyi szigorítások mindenkit egyformán érintenek. A keresztény menekülteket ugyanúgy a határon létrehozott tranzitzónába kényszerítik, és ugyanolyan rossz bánásmódban részesítik őket, mint bárki mást – megerőszakolt nőket, kínzások és háborús traumák elszenvedőit.

Minden összejön: húsvét, peszach, Élet Menete
A húsvéti ünnepek az idén nem csak amiatt térnek el a megszokottól, hogy a parlament nagypénteket is munkaszüneti nappá nyilvánította. Hanem: húsvét vasárnapra esik április 16-a, a holokauszt magyarországi emléknapja, ráadásul ekkor van a – „zsidó húsvétnak” vagy pászkaünnepnek is nevezett – peszach hatodik napja. A vészkorszak áldozataira emlékező budapesti Élet Menetét vasárnap kora délután rendezik meg, a résztvevők a Cipők a Duna-parton emlékműtől a Lánchídon át vonulnak a Clark Ádám térre. A szervezők „felemelő és különleges” eseménnyel készülnek. Gordon Gábor, Az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke a Népszava kérdésére elmondta: még nem alakult ki a végleges program, de az egészen bizonyos, hogy az emlékrendezvényen nagy hangsúlyt kap majd a kereszténység legnagyobb ünnepe és a peszach is.



Szerző

Zeman indul az elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2017.03.09. 21:55
FOTÓ: Matej Divizna/Getty Images
Milos Zeman cseh köztársasági elnök csütörtök este bejelentette, hogy indulni kíván a jövő évi államfőválasztáson.

Zeman ezt elnöki esküjének (március 8.) évfordulós rendezvényén közölte a prágai Hradzsinban. A cseh elnök az évforduló alkalmával minden évben fogadásra invitálja a Hradzsinba több száz munkatársát és aktív támogatóját. Ezúttal mintegy ezren kaptak meghívást a találkozóra. Az indulást hivatalosan pénteki sajtótájékoztatóján jelenti be Zeman.

A következő cseh elnökválasztásra 2018 januárjában kerül sor. Milos Zeman ötéves megbízatási időszaka 2018. március 8-án, eskütételének napján jár le. A hatályos szabályok szerint első mandátuma lejárta után a cseh elnök még egyszer újraválasztható.

Zeman elődei, Václav Havel és Václav Klaus, egyaránt tíz-tíz évig ültek az elnöki bársonyszékben. A cseh sajtó szerint amennyiben Zeman indul az elnökválasztáson, nagy az esélye, hogy abból ismét győztesen kerül ki.

A legnagyobb probléma, és a legfőbb korlátozó tényező a lapok szerint az elnök romló egészségi állapota. Zeman cukorbeteg, egyre rosszabbul hall, és problémái vannak a járással is - mutatott rá csütörtökön a Hospodárské Noviny című prágai gazdasági és politikai napilap. A tekintélyes újság arra is emlékeztetett, hogy az elnök erős dohányos és az alkoholt sem veti meg.

Milos Zeman indulását az elnökválasztáson már január végén megtárgyalta legközelebbi munkatársaival, akik arra biztatták, hogy vállalja a második megmérettetést is, amelyben újra esélye van a sikerre. "Hivatalba lépett az új amerikai elnök, akit Milos Zeman - egyedüli európai államfőként - már korábban támogatott, kitűnőek a kapcsolataink Kínával és Oroszországgal, ezért győzött az az álláspont, hogy a megkezdett munkát nem lenne szabad félbehagyni" - indokolta a döntést Jirí Ovcácek, az államfő szóvivője.

A cseh államfői tisztségért eddig három személy jelentette be nyilvánosan érdeklődését: Michal Horácek népszerű zenész és szövegíró, Igor Sládek vállalkozó, valamint Marek Hilser orvos és aktivista.

Szerző

Zeman indul az elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2017.03.09. 21:55
FOTÓ: Matej Divizna/Getty Images
Milos Zeman cseh köztársasági elnök csütörtök este bejelentette, hogy indulni kíván a jövő évi államfőválasztáson.

Zeman ezt elnöki esküjének (március 8.) évfordulós rendezvényén közölte a prágai Hradzsinban. A cseh elnök az évforduló alkalmával minden évben fogadásra invitálja a Hradzsinba több száz munkatársát és aktív támogatóját. Ezúttal mintegy ezren kaptak meghívást a találkozóra. Az indulást hivatalosan pénteki sajtótájékoztatóján jelenti be Zeman.

A következő cseh elnökválasztásra 2018 januárjában kerül sor. Milos Zeman ötéves megbízatási időszaka 2018. március 8-án, eskütételének napján jár le. A hatályos szabályok szerint első mandátuma lejárta után a cseh elnök még egyszer újraválasztható.

Zeman elődei, Václav Havel és Václav Klaus, egyaránt tíz-tíz évig ültek az elnöki bársonyszékben. A cseh sajtó szerint amennyiben Zeman indul az elnökválasztáson, nagy az esélye, hogy abból ismét győztesen kerül ki.

A legnagyobb probléma, és a legfőbb korlátozó tényező a lapok szerint az elnök romló egészségi állapota. Zeman cukorbeteg, egyre rosszabbul hall, és problémái vannak a járással is - mutatott rá csütörtökön a Hospodárské Noviny című prágai gazdasági és politikai napilap. A tekintélyes újság arra is emlékeztetett, hogy az elnök erős dohányos és az alkoholt sem veti meg.

Milos Zeman indulását az elnökválasztáson már január végén megtárgyalta legközelebbi munkatársaival, akik arra biztatták, hogy vállalja a második megmérettetést is, amelyben újra esélye van a sikerre. "Hivatalba lépett az új amerikai elnök, akit Milos Zeman - egyedüli európai államfőként - már korábban támogatott, kitűnőek a kapcsolataink Kínával és Oroszországgal, ezért győzött az az álláspont, hogy a megkezdett munkát nem lenne szabad félbehagyni" - indokolta a döntést Jirí Ovcácek, az államfő szóvivője.

A cseh államfői tisztségért eddig három személy jelentette be nyilvánosan érdeklődését: Michal Horácek népszerű zenész és szövegíró, Igor Sládek vállalkozó, valamint Marek Hilser orvos és aktivista.

Szerző