Be kell látni, hogy mára a legveszélyeztetettebb vallási közösség a keresztény közösség lett, hiszen a vallásuk miatt világszerte meggyilkolt emberek 80 százaléka keresztény – közölte Szijjártó Péter a minap a távirati irodával. Csupán az a kérdés, hogy mire alapozta állítását.
Demeter Áron, az Amnesty International sajtómunkatársa elmondta a Népszavának, hogy a halálos áldozatok vallási hovatartozásáról nincs nyilvántartásuk. A miniszter bejelentése meglepte: nincs tudomása olyan kimutatásról, amely alátámasztaná Szijjártó szavait.
Hasonlóan nyilatkozott Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottsága társelnöke, és kétségeit fejezte ki Simon Ernő, az ENSZ menekültügyi főbiztossága magyarországi szóvivője is. Bár a keresztények a világ sok pontján valóban súlyos üldöztetésnek vannak kitéve, szerinte valószínűbb, hogy nagyobb arányt tesznek ki azok, akik a muszlim irányzatok egymás közötti véres leszámolásokban veszítik életüket.
Kerestük a katolikus egyházat is, de a püspöki kar sajtóirodája szintén nem tudott olyan adattal szolgálni, amely megerősítette volna a külügyminiszter kijelentését. Erdő Péter bíboros a közelmúltban az ökumenikus imahét megnyitóján arról beszélt, hogy minden eddig mértéket meghalad a keresztényüldözés a világban: hosszú ideje évről évre százezreket gyilkolnak meg csak azért, mert keresztények. Azt viszont, hogy az áldozatok négyötöde keresztény ellen, a bíboros sem állította.
A katolikus püspöki kar az idei nagyböjtben is országos tartósélelmiszer-gyűjtést szervez Tartós szeretet címmel – mondta testület ülése után Mohos Gábor titkár. A hívek a templomokban az arra kijelölt helyen a jövő heti szentmise alkalmával, azt követően március 26-ig helyezhetik el felajánlásukat.
Az Erdő Péter által említett százezrektől eltérően a katolikus egyházhoz kötődő, Torinóban alapított CESNUR kutatóközpont – nem végleges, részben becsléseken alapuló – jelentése szerint tavaly mintegy 90 ezer keresztényt öltek meg világszerte, főleg Afrikában. Győrfi Károly, a Keresztényüldözés a 21. század elején című könyv szerzője, az óbudai evangélikus egyházközség felügyelője szerint is százezer körülire tehető a 2016-ban meggyilkolt keresztények száma. Kérdésünkre hozzátette: arra vonatkozóan, hogy vallásuk miatt megölt embereknek hány százalékát teszik ki a keresztények, nincs információja.
Az evangélikus alapítású Open Doors (Nyitott Ajtók) nagyságrenddel kevesebb áldozatról tud. A nemzetközi szervezet szerint – olvasható a református egyház honlapján – tavaly 1 207 keresztényt (keresztyént) öltek meg a hitéért, közülük 695 embert Nigériában.
Megkérdeztük a külügyi tárcát is. Azt a választ kaptuk, hogy az adatot (miszerint a vallásuk miatt meggyilkoltak 80 százaléka keresztény) az Emberi Erőforrások Minisztériumától, többek között Rétvári Bence államtitkártól vették át: ezért „további kérdéseivel, kérjük, forduljon az EMMI-hez”.
A külügyminisztérium a kormánypárti Magyar Idők egyik cikkét mellékelte, bizonyítandó, hogy Rétvári Bence az adatközlő. Csakhogy a hivatkozott cikkben Rétvári üldözöttekről, nem pedig halálos áldozatokról beszélt. A két kategória nyilvánvalóan nem ugyanaz. A már idézett Open Doors definíciója szerint „minden olyasmi üldözésnek számít, ami miatt az emberek félnek láthatóan megélni hitüket”.
A teljesség kedvéért az EMMI-nek is elküldtük kérdésünket: Balog Zoltán minisztériuma eddig nem válaszolt.
A keresztények védelme egy ideje visszatérő téma, a kormány tavaly ősszel 930 millió forintos büdzsével helyettes államtitkárságot is létrehozott a keresztényüldözés ellen. Gábor György vallásfilozófus akkor keményen bírálta az intézkedést. Az államnak minden üldözöttet kötelessége segíteni, elvileg nem is tehetné meg, hogy preferálja valamelyik vallási irányzatot - mondta. A hatalom „sátáni aljasságára” mi sem jellemzőbb annál – folytatta a vallásfilozófus –, hogy miközben az üldözött keresztények védelmezőjének szerepében tetszeleg, a kormány képviselői versenyben hízelegnek Törökországnak. Annak a Törökországnak, ahol az utóbbi száz évben az örmény, görög, asszír keresztények lélekszáma több millióról mindössze 70 ezerre csökkent, és ahol ma is folyik a keresztények kirekesztése, üldözése.
Szijjártó Péter felsorolásából tudjuk, hogy Magyarország 1,5 milliárd forinttal segíti 200 iraki keresztény család lerombolt házának újjáépítését, a kormány egyebek mellett az erbíli Szent József Kórház gyógyszerszükségletének „részleges fedezéséről” is döntött.
Bár Magyarország száz ösztöndíjas helyet is biztosít üldözött keresztények gyermekei számára a felsőoktatásban, a Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány inkább csak a határokon túl tartja fontosnak a keresztények védelmét. Pardavi Márta, a szervezet társelnöke hangsúlyozta, hogy a mostani menekültügyi szigorítások mindenkit egyformán érintenek. A keresztény menekülteket ugyanúgy a határon létrehozott tranzitzónába kényszerítik, és ugyanolyan rossz bánásmódban részesítik őket, mint bárki mást – megerőszakolt nőket, kínzások és háborús traumák elszenvedőit.
