A tárgyalások részleteit ismerő források szerint elképzelhető, hogy Lengyelország nem szavazza meg az uniós gazdaság, a munkahelyteremtés, a versenyképesség kérdését, a migrációs nyomás kezelésének elemeit, valamint a közös biztonság- és védelempolitika jövőjét rögzítő zárónyilatkozatot.
Az uniós források megjegyezték, hogy a szóban forgó zárónyilatkozat elfogadásához egyhangú döntés, a tagállamok mindegyikének hozzájárulása szükséges, ugyanakkor a lengyel szembenállás nem befolyásolja a tanács elnökének újraválasztásáról hozott döntést.
A lengyel kormány tiltakozása ellenére Donald Tusk marad az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakban, miután az uniós állam- és kormányfők Beata Szydlo lengyel miniszterelnök ellenszavazata ellenében meghosszabbították a korábbi elnök mandátumát.
A tanács elnökének személyéről is döntő uniós csúcstalálkozót megelőzően a lengyel kormány bejelentette, Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselő személyében ellenjelöltet indít az Európai Tanács élére, azonban Saryusz-Wolski csütörtökön végül visszalépett.
Az elnök újraválasztása körül kirobbant botrányra sajtóhírek szerint az lehet a magyarázat, hogy a politikai nézetkülönbségek mellett komoly személyes ellentétek jellemzik Donald Tusk és a jelenlegi lengyel kormánypártot, a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosságot (PiS) vezető Jaroslaw Kaczynski kapcsolatát. Utóbbi a németek jelöltjének tekinti Tuskot, akit korábban a 2010-es szmolenszki légikatasztrófáért is felelőssé tett.
Tusk szerdán visszautasította a lengyel kormány által megfogalmazott vádakat, amelyek szerint a jelenlegi varsói vezetés ellen dolgozott volna Brüsszelben a németek bábjaként, és ezzel "brutálisan megsértette a politikai semlegesség" elveit.
Az Európai Tanács elnökének mandátuma két és fél évre szól és egy alkalommal megújítható. Az elnök képviseli az Európai Uniót a nemzetközi színtéren, valamint ő hívja össze és vezeti le a tagállami csúcsvezetők üléseit.
