A EU jövőjéről szóló viták célja csakis az lehet, hogy Európa megőrizze a világ legjobb helyének pozícióját — foglalta össze a magyar kormányfő a csúcstalálkozó pénteki vitáját, amelyet az Egyesült Királyság miniszterelnökének távollétében tartottak a Huszonhetek. Az EU megalapításának 60. évfordulójára készülő integrációs szervezetnek nem kell kitűznie sem nagyszabású, szerződésmódosítással járó reformokat, sem a nemzetállamok jogait csorbító átalakításokat — mondta Orbán Viktor. Több más kelet- és közép-európai kollégájával egyetemben kikelt az olyan két- vagy többsebességű Európa ellen, amelyben egyesek szorosabban együttműködnek, míg a többiek a perifériára szorulnak.
Az úgynevezett mag-Európa létrehozása ellen berzenkedő tagállamok megnyugtatására Jean-Claude Juncker sajtóértekezletén meglepően hosszan beszélt arról, hogy a többsebességű EU fogalmát sokan félreértik. Közölte, hogy az általa vezetett Európai Bizottság sohasem lesz a kirekesztés zászlóvivője. Az unió egységét nem megbontó, különutas együttműködés példájának nevezte a közösségi támogatások elsikkasztásának megakadályozására létrehozott európai ügyészi hivatalt, amelyről épp csütörtökön állapodott meg 17 tagország. Magyarország és a többi tíz saját elhatározásukból nem kérnek belőle.
“Kétségkívül kidőlt a liszt” — mondta Orbán Viktor, amikor arról kérdezték, hogy Soros György emberének tartja-e magát. A metafórával nem saját szerepét, hanem a Soros György-féle szervezetek lelepleződését próbálta szemléltetni. Szerinte azok a hatályos magyar törvényekkel szemben tevékenykednek, mivel azon dolgoznak, hogy — a magyar parlament és 3 millió ember akaratával szemben — migránsokat juttassanak be Magyarországra. Amikor a Klubrádió brüsszeli tudósítója erre reagálva aggályosnak nevezte, hogy a magyar miniszterelnök bárkit meggyanúsít anélkül, hogy azt bizonyítani tudná, Orbán válasz nélkül hagyta a megjegyzést. Ritka pillanat, ami-kor a kormányfő nem talál szavakat, és sajtófőnökének kell a segítségére sietni. Havasi Bertalan azzal vetett véget a társalgásnak, hogy az újságíró magánvéleményének titulálta az elhangzottakat.
Némiképp bővebben, de a választ megkerülve reagált a miniszterelnök arra a kérdésre, amely azt firtatta, igaz-e, hogy Mészáros Lőrinc az Orbán család pénzügyeit intézi. “Jómagam és a magyar kormány nem foglalkozunk semmilyen magántermészetű üggyel, forduljon az érintettekhez” — hangzott a válasz. Azt viszont nem kerülte meg a kormányfő, hogy véleményt nyilvánítson Matolcsy Györgynek egy “nagy szövetséges” felforgató tevékenységére vonatkozó vádjairól. Bár nem mondott konkrétumokat, világossá tette, hogy “Magyarország esetében folyamatosak a külső befolyásolási kísérletek”.
Orbán Viktor és a magyar kormány bírálatainak régi célpontja az Európai Bizottság, amelynek ezúttal is kijutott a kritikából. Bár az uniós testület még nem nyilvánított véleményt a nemzetközi szervezetek által hevesen bírált menedékjogi törvénymódosításról, a kormányfő ismét “küzdelmet” emlegetett. A csúcs csütörtöki migrációs vitájában a miniszterelnök előhozakodott a menedékkérők őrizetét előíró jogszabállyal, amire egyetlen kollégája sem reagált. Orbán Viktor ezt úgy fordította le, hogy a tagállamok megértették a magyar álláspontot. Angela Merkel azonban csütörtök esti sajtóértekezletén — kérdésre válaszolva — finoman értésre adta, hogy a magyar szabályozással nem biztos, hogy minden rendben van. “A magyar hatóságok az EU szabályainak megfelelő menekültügyi eljárásokat folytatnak, ám vannak bizonyos követelmények, amelyekről most nem tárgyaltunk részletesen” — fogalmazott a német kancellár.
Nem tart a magyar és a lengyel kormány közötti kapcsolatok megromlásától Orbán Viktor azután, hogy az uniós csúcson kiállt a Varsó által hevesen támadott Donald Tusk ismételt megválasztása mellett az állam- és kormányfői testületben. A magyar miniszterelnök azt mondta, változatlanok Jaroslaw Kaczynski pártelnök iránti baráti érzelmei. A csúcs többi résztvevője nem emlegetett érzelmeket, kivéve Beata Szydlo lengyel kormányfőt, aki felháborodva tette szóvá, hogy a “4 százalékos népszerűségi szinten álló” francia elnök, Francois Hollande nem átallotta megzsarolni Lengyelországot, felemlegetve a neki járó uniós támogatásokat. A Tusk újraválasztása miatt háborgó lengyel kormányfő végül nem fogadta el az ülés záróközleményének tervezetét, amit egyhangú támogatás híján csupán elnöki dokumentumnak lehet nevezni. Ennek azonban semmiféle jogi következménye nincs, mivel az EU vezetői nem jogszabályokat hagynak jóvá, hanem stratégiai iránymutatásokat adnak.
