Előfizetés

LMP: az atomenergia veszélyes és elavult

Az LMP szerint az atomenergia veszélyes, elavult technológia, és helyette a saját erőforrásaira kellene támaszkodnia az országnak.

Szél Bernadett, az LMP társelnök-frakcióvezetője szombaton Budapesten tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, a párt továbbra is azt szorgalmazza, hogy tartsanak népszavazást a paksi atomerőmű bővítéséről.

A politikus felidézte, éppen hat évvel ezelőtt történt a fukushimai atomerőmű-baleset. Annak a katasztrófának kellett volna az utolsó figyelmeztetésnek lennie, hogy az atomenergia veszélyes és elavult technológia.

Szél Bernadett kifogásolta, hogy a paksi projektet teljesen titkosítani akarják, alapvető információkat sem adnak ki róla, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként ő sem kapott tájékoztatást arról, mennyibe kerül és mikorra készül el a bővítés.

Az LMP szerint a projekt keletre orientálja az országot, pedig Magyarországnak szuverenitásra kellene törekednie, és a saját erőforrásaira kellene támaszkodnia. A beruházásnak emellett hatalmas a korrupciós kockázata, már elkezdték "kilapátolni" a pénzeket, és nem tudni, mire költ a kormány - mondta el Szél Bernadett.

Filmforgatás miatt borul a közlekedés a Blahánál

Filmforgatás miatt forgalomkorlátozás lesz a főváros VIII. kerületében, a Blaha Lujza környékén vasárnap és hétfőn - közölte a Budapesti Közlekedési Központ.

A forgatás miatt a Somogyi Béla utca Blaha Lujza tér és Stáhly utca közötti szakaszán, valamint a Márkus Emília utcában néhány perce megállíthatják a forgalmat. Tilos lesz parkolni a Blaha Lujza téri parkoló egy részén is.

Elhunyt Kovács András filmrendező

Publikálás dátuma
2017.03.11. 11:04
Kovács András 2016-ban A szerencse fia című könyvével FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Életének kilencvenkettedik évében szombat hajnalban elhunyt Kovács András filmrendező, Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész - közölte a család.

Kovács András 1925. június 25-én született a Kolozsvár melletti Kidén, 1944 nyarán Budapesten akart filmet forgatni, de terveit keresztülhúzta a második világháborúból való balul sikerült kiugrási kísérlet. Az év végén hazament, és a kolozsvári Bolyai Egyetemre iratkozott be. Később azonban Budapestre szökött és felvették a színiakadémiára, 1950-es végzése után egy évvel már a Mafilm dramaturgiai osztályát vezette.

Első filmjét 1960-ban még "beugróként" rendezte: a Bessenyei Ferenc és Bara Margit főszereplésével készült, Zápor című alkotásnak dramaturgja és rendezőasszisztense lett volna, de a rendező betegsége miatt őt kérték fel a feladatra.

Igazán ismertté az 1964-ben bemutatott, nagy társadalmi visszhangot kiváltó Nehéz emberek című film tette, műve a magyar filmkritikusok díja mellett 1965-ben az első magyar játékfilmszemlén is elismerést kapott.

A filmről 2015-ben beszélt a rendező Pörös Gézával (A Magyar Művészeti Akadémia felvétele):

A nemzeti önismeret iránti érdeklődéséből született meg Cseres Tibor regénye alapján 1966-ban a Hideg napok, amely az 1942-es újvidéki vérengzést elkövető, magukat a "parancsra tettem"-mel mentegető kisemberek felelősségét vizsgálta. Az addig tabuként kezelt téma feldolgozása hatalmas vihart kavart, a film Karlovy Varyban és a Magyar Játékfilmszemlén is fődíjat kapott. Kovács András szintén a Magyar Művészeti Akadémia felvételén nyilatkozik a filmről 2014-ben:

Nagy vitákat váltott ki az 1968-ban bemutatott Falak is, amely az erkölcsi alapokon nyugvó magatartásminták közti feszültségekkel foglalkozott. 1978-ban Madaras József főszereplésével készült a Ménesgazda, a rákosista diktatúra idején játszódó filmdráma, az egyik első alkotás, amely nyíltan beszélt az ötvenes évekről.

1983-ban Kiss Mari és Cserhalmi György főszereplésével forgatta a Szeretőket, majd két évvel később Andrássy Katinkáról, az első köztársasági elnök, Károlyi Mihály feleségéről A vörös grófnőt. Utolsó játékfilmje, Az álommenedzser 1993-ban készült.

A kilencvenes évektől már csak dokumentumfilmeket készített a televízió számára. Dokumentum- és játékfilmjei többségét rendezőként és forgatókönyvíróként is jegyzi. 1995-ben, hetvenedik születésnapján portréfilm készült róla A nehéz emberek címmel.

Kovács András a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén 2013-ban MTI Fotó: Zih Zsolt

Kovács András a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén 2013-ban MTI Fotó: Zih Zsolt

Közéleti szerepet is vállalt, 1981 és 1986 között a Filmművészeti Szövetség elnöke volt, 1988-ban a Károlyi Mihály Társaság alelnökévé választották. 1996 és 1998 között az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöki teendőit is ellátta.

Balázs Béla díjjal 1962-ben és 1965-ben, Kossuth díjjal 1970-ben tüntették ki, 1967-ben érdemes, 1980-ban kiváló művész díjat kapott, 2004-ben elnyerte a Magyar Mozgókép Mestere címet. 2003-ban megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át.