Döntsenek a polgárok! - Összefogás a mobilgát ellen

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:06
Illusztráció: Népszava
Helyi népszavazással próbálják megakadályozni a szerintük célszerűtlen és rossz helyre tervezett mobilgát felépítését az ellenzéki pártok. A kezdeményezéshez a III. kerületi önkormányzat összes nem kormányoldali képviselője csatlakozott. 

"Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselő-testülete oly módon alkossa meg a kerület településképi rendeletét és építési szabályozását, hogy a Csillaghegyi-öblözet védelme kapcsán a Duna főmedre mentén csak a Nánási út és a Királyok útja nyomvonala mentén legyen építhető elsőrendű árvízvédelmi védmű?" Ez a kérdés kerül majd a kerületi népszavazáson a szavazólapokra, ha a kezdeményezés átmegy az ilyenkor szokásos jogi szűrőkön. A közös ellenzéki (Jobbik-LMP-MSZP-Együtt-Párbeszéd) fellépés oka - ahogyan az egyik kezdeményező képviselő lapunknak kifejtette -, hogy a III. kerület lakossága számára is nyilvánvalóvá váljon: csak a Fidesz ragaszkodik a célszerűtlen, viszont nagyszabású ingatlanpanama lehetőségét hordozó part menti mobilgáthoz, mindenki más a Nánási út nyomvonalán futó régi védmű megerősítését pártolja.

Mivel a múlt heti lakossági fórumon az alternatívák bemutatásakor világossá vált, hogy műszakilag mindkét nyomvonalváltozat megvalósítható, a helyi polgároknak kell eldönteniük, hogy feláldoznák-e Budapest utolsó természetese állapotú partszakaszát néhány Fidesz-közeli ingatlanvállalkozó további gazdagodása érdekében. A szóban forgó Csillaghegyi öblözet árvízvédelme régóta megoldatlan, ez a szakasz a budapesti Duna védelmi rendszerének leggyengébb pontja. Maga a védekezés fővárosi feladat, a nyomvonal kijelölését megelőző rendeletalkotás viszont kerületi hatáskör. A helyi népszavazás a kezdeményezők szerint egyrészt hatékony nyomásgyakorlási eszköz lehet (mivel az önkormányzatban amúgy a mobilgát-párti Fidesznek van többsége), másrészt a lakosság érdemi tájékoztatását is elősegítheti. Erre annál is inkább szükség lenne, mivel a tervezett gát építési engedélyezési terveit, többszöri ígéret ellenére még mindig nem hozták nyilvánosságra.

Szerző

Március 15. - Tüntetés, piknik, Orbán-beszéd

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:04
Egy éve március 15-én tüntetett a Tanítanék Mozgalom az oktatás helyzete miatt FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Miután tegnap Majtényi László államfőjelöltként felszólalhatott az Országgyűlésben, holnap a nemzeti ünnepen is beszédet mond egy tüntetésen. Az ellenzék államfőjelöltje az "Elnököt a köztársaságnak" csoport vonulásán vesz részt. A menet délután fél háromkor indul az Operától, a Nagymező utcán keresztül, s az Alkotmány utca Kossuth téri végénél fejeződik be.

"Budapest népe pár hete ellent mondott a hatalomnak. A hatalom vita helyett hazaárulózni kezdett. Mondjunk nemet az ország megosztására, mondjunk nemet a kormány arroganciájára és az ország kifosztására! Mutassuk meg, hogy kiállunk jogainkért és az országért! Ünnepeljük meg a szabadságért küzdő '48-as forradalmárokat és kívánjuk ma is a sajtó szabadságát" - fogalmaztak a szervezők.

Eközben a már említett fővárosi "nem" mozgatója, a frissen párttá alakuló Momentum Mozgalom most először tart hivatalos március 15-ei rendezvényt. Az ilyenkor megszokott felvonulások és tüntetések helyett piknikkel köszöntenék a tavaszt. "Nem lesz itt semmi különös, csak jól érezzük magunkat március idusán" - írták a Facebookon. A Momentum szerint március 15-e, a magyar történelem egyik legfontosabb emléknapja, így persze az új formáció rendezvényén lesz beszéd azoknak, akik szónoklatra vágynak, forradalmi emléktúra a "Momentum-tanösvényen", kokárdakészítés a "kreatív hazafiaknak", de lesznek gyerekprogramok és tematikus társasjátékok örökifjaknak, "közös méta testnevelésből felmentetteknek", történelmi és irodalmi előadások a művelődni vágyóknak. A program a Városligetben lesz, a Vajdahunyadvár és a Napozórét közötti részen.

Persze a nemzeti ünnep nem a Momentummal kezdődik, hanem - szokás szerint - az állami rendezvényekkel. "A nemzetközi összeesküvők azt akarják, hogy idegeneket szolgáljunk a saját hazánkban. Ha az idegenek bejönnek, akkor nőket kergetnek majd az utcákon, zsinagógákat gyújtanak fel, bűnözés és terrorizmus lesz, a kultúra pedig elvész" - üzente tavaly március 15-én a kormányfő. Orbán Viktor idén megint a Múzeumkertben szól a népéhez, ám sok külföldire idén nem kell számítania: a baráti lengyel fizetett nézőközönség jórésze ugyanis - állítólag - lemondta budapesti útját, miután a magyar kormányfő Brüsszelben megszavazta Donald Tust újraválasztását az Európai Tanács élére. Lengyelek ide vagy oda, a hagyományokhoz híven reggel 9 órakor az Országház előtti zászlófelvonással kezdődnek az ünnepségek, innen a Nemzeti Lovas Díszegység és a Magyar Honvédség Központi Zenekarának vezetésével vonulhatnak át az ünneplők a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. A történelmi lépcsőnél fél 11-kor kezdődik a program, elsőként Tarlós István főpolgármester köszöntőt mond, majd a miniszterelnök szólal föl. A nemzeti múzeumtól idén új útvonalon megy a díszmenet a budai Várba. Az Astoria, a Szabad sajtó út, a Március 15. tér, a Széchenyi István tér érintésével a Lánchídon keresztül halad a menet, majd a Clark Ádám térről a Hunyadi János úton keresztül érik el a Dísz teret. Mindezeket követően délután 3 órakor kezdődik majd az Országházban a díszünnepség, amelyen átadják a Kossuth- és Széchenyi-díjakat.

Nem mindenki tarthatja meg egyébként nyugodtan a rendezvényét: törvénytelen határozatban tiltotta meg a rendőrség, hogy március 15-én kifütyüljék Orbán Viktort - írta legalábbis Facebook-oldalán Juhász Péter. Az Együtt elnöke szerint szabályosan bejelentették a síposztást, amit a törvények szerint nem tilthatott volna meg a hatóság, mert csak akkor mondhattak volna nemet, ha a demonstráció akadályozza a közlekedést vagy a népképviselet működését, de ezek egyike sem áll fent.

Juhászék kérelme arról szólt, hogy a nemzeti ünnepen az Astoriánál és a Kálvin téren egy-egy metrókijáratnál aláírást gyűjthessenek és sípot oszthassanak 9 óra 50 perctől 11 óráig, fél 12-ig el is hagyták volna a helyszínt. Ehelyett kokárdát osztanak majd, kérdés, lesz-e konfrontáció a rendőrséggel, s az Orbánt kísérő ünnepi menettel. Más pártok is tartanak megemlékezéseket, rendezvényeket a nemzeti ünnepen, ugyanakkor megelőzve a sokak által vélelmezett balhét, idén is március 14-én, tehát már ma emlékezik az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra az MSZP, méghozzá Miskolcon. Az Erzsébet téren beszédet mond Botka László, Szeged polgármestere és Molnár Gyula pártelnök. Az ünnepi megemlékezést és beszédeket követően az ellenzéki párt fáklyás felvonulást tart. Botka a miskolci beszédében új kampányt indít, amelyről lapunknak adott interjújában bővebben is beszélt.

Szerző

Egy pottyantós lett az önkormányzat veszte

Publikálás dátuma
2017.03.14. 06:03
A vita tárgya FOTÓ: NÉPSZAVA
Kölcsönös vádaskodásoktól, s néhol már-már tragikomédiába hajló vitáktól hangos, rendkívüli önkormányzati ülést tartottak tegnap a Borsod megyei Izsófalván, amelynek végén feloszlatta magát a testület. 

A képviselőknél utoljára az verte ki a biztosítékot, hogy Simon Ottó polgármester pályázati pénzből leszigeteltette a hivatal melletti pottyantós vécét, miközben az iskolai tornaterem kimaradt ebből a fejlesztésből. Ráadásul a településnek 4,2 millió forintnyi pályázati pénzt is vissza kellett fizetnie, mert a helyi óvoda konyhájának átépítésekor változtattak a terveken, de ezt a falu vezetője nem jelentette be, ezért büntetést kaptak.

Az önfeloszlatásról döntő tegnapi rendkívüli testületi ülésen a polgármester többször is hangsúlyozta: mindenki úgy beszéljen, hogy később esetleg bíróság előtt is vállalni tudja a szavait. Szerinte a pottyantós vécét azért nem lehetett lebontani, vagy máshová áthelyezni, mert "az már száz éve itt áll". Ráadásul mivel része volt a felújítási terveknek, az árát nem lehetett volna másra - például térkövekre - költeni.

A vita tárgya FOTÓ: NÉPSZAVA

A vita tárgya FOTÓ: NÉPSZAVA

Ötvös Béla független képviselő erre úgy reagált: a polgármesternek kellett volna megakadályoznia, hogy a tervező egyáltalán betervezze a budi leszigetelését. Szó volt még arról, hogy a polgármester nem engedte felszólalni a képviselőket a falu ügyeiről tartott tájékoztatón, s kiderült az is, hogy a gazdasági bizottság vezetője és a településvezető korábban egy vita miatt összeverekedett, emiatt pedig jelenleg is folyik bírósági per. Simon Ottó többször is "kiosztotta" a testületi tagokat. Egyiküknek azt mondta, hogy még az áfát sem tudja rendesen kiszámolni, másiknak azt, hogy árvízkor esernyővel a kezében, lakkcipőben bámészkodott, ahelyett, hogy mentette volna, ami menthető. Kettejüket - névtelenül - megvádolta még azzal is: már megválasztásakor megfenyegették telefonon, hogy amennyiben nem lehetnek alpolgármesterek, megkeserítik az életét. "Hát, ez sikerült" - summázta.

A faluban többeket megkérdeztünk, mi a véleményük az önkormányzati "cirkuszról". Többen is ugyanazt válaszolták: elviselhették volna egymást még egy darabig a képviselők és a polgármester, mert az időközi választás is pénzbe kerül, ráadásul hamarosan jön a rendes voksolás.

Szerző