Tudjuk, hogy Kincsem legyőzhetetlen volt. Mégis, Herendi eléri, hogy a néző kiesik a nadrágjából az izgalomtól a versenyeket látva. Hihetetlen, de a legyőzhetetlenség ismeretében is lélegzetelállítóan izgalmasak a magyar kanca futamai a vásznon.
Jelmezbe öltözik a történelem a Kincsem című filmben. A jelmezekkel elegáns és látványos monarchiabeli külsőségeket ölt magára az időtlen szerelmi történet, amely profi módon eladja a XXI. századnak Kincsem XIX. századi történetét. A szerelem fantázia szülte bonyodalom, ütközésekkel teli fikció. A világraszóló szenzációnak számító Kincsem legyőzhetetlensége ezzel szemben valódi. A kettő ügyesen összepászított keveréke adja ki a most moziba kerülő filmlátványosság izgalmát.
Herendi Gábor ismeretlen terepre lépett. A Magyar vándorban jó évtizeddel ezelőtt groteszkre és ironikusra vette a történelmet. (Szellemes ötletéért meg is kapta a magáét a szimbolikus gondolkodás szentségeinek szigorú őrzőitől.) Mostani filmjében a történelem ugyan csak kulissza, de igazi kulissza. A legyőzhetetlen magyar versenyló, Kincsem az 1870-es években futotta be példátlanul sikeres versenylópályáját, a film így a Kiegyezés utáni békés években, mondjuk így: valódi történelmi közegben játszódik. Ám nem hiányzik a finoman rejtett játékosság innen sem. A filmben Kincsem híres futamainak nézője és persze ellendrukkere a fiatal Ferenc Jóska, sőt, még az orosz cár is. És mert Kincsem legyőzhetetlen, a két koronás fő a magyar lótól megkapja a legyőzöttség élményét Herendi filmjében. Kincsem a maga módján elégtételt vesz, és történelem ide vagy oda, a célba érések látványa a mozivásznon ma is jót tesz a nemzeti büszkeségnek.
Még a lóversenynél maradva. Tény, hogy Kincsem 54 versenyen indult és 54 versenyt nyert meg. Tudjuk, hogy legyőzhetetlen volt. Mégis, Herendi eléri, hogy a néző kiesik a nadrágjából az izgalomtól a versenyeket látva. Hihetetlen, de a legyőzhetetlenség ismeretében is lélegzetelállítóan izgalmasak a magyar kanca futamai a vásznon. Érjen bár gáncs és megvetés: a magam részéről kétszer is majdnem elsírtam magam a boldogságtól (vagy a meghatottságtól?), amikor Kincsem a mégis elsőként ért célba, bár a körülmények erősen ellene dolgoztak. Ez a Kincsen című film nagy varázsa.
Herendi merész huszárvágással megszabadította a filmjét a hazai történelmi mozgóképek súlyos örökségétől, a kötelező honfibútól, a dagadó honfiúi kebel pátoszától, a (móriczi értelembe vett) nagy löttyös indulattól. Mindattól, amitől kedvetlenül fogadjuk a sorskérdéseket avittan görgető mozgóképeket, amitől porosnak és érdektelennek érezhetünk ma egy kosztümbe öltöztetett múltbanézést. A Kincsem ügyesen és teljesen profi módon helyezi vissza úgy körülbelül százötven évre egy modern időkben is érvényes szerelem történetét. A szerelmi szál érdekes és mozgalmas, mert érdekesek a személyek, akiket megmozgat. Kincsem gazdája, az árván felnőtt Blaskovch Ernő belehabarodik egy osztrák arisztokrata, apja gyilkosa lányába. A drámainak ható helyzetet könnyed eleganciával bontja ki a film, a habarodásból igazi szerelmi párbaj kerekedik. A szerelmi sztori fordulatai és Kincsem szaporodó sikerei kölcsönösen lökik-mozgatják előre a történéseket.
Nagy Ervin született romantikus filmhős. Az a színész, akinek nem csak szerepe van, hanem erős belső sugárzása. Blaskovich Ernője küllemre nyalka hódító és léha aranyifjú. Nem fél párbajban csúfosan felsülni, de ami fontos az életében, azt buldog-következetességgel viszi végig. Kincsem a történetben neki köszönheti szinte az életét, a sorozatos győzelme a gazda okos merészségén is múlik. A film legmeglepőbb karaktere a fanyar szépségű Petrik Andreának jutott. Izgalmas ellenfele Blaskovichnak, értelmes, szellemes és a filmhősnőknél ritka intelligens humora van. Végre egy okos nő a mozivásznon, szórakoztató műfajban. A közönségfilmekben használatos butuska pipikkel ellentétben belát a látszat mögé, a hódító férfi férfiostobaságait intelligens iróniával fogadja.
Herendi látványos, sokszereplős, soklovas, tömegeket is mozgató filmjében a két remek figurát hozó főszereplő mellett határozott örömet szerez játékával Gáspár Tibor, Gyabronka József és zsokéként Kovács Lehel. Nálam Kincsem bejött tétre, helyre, befutóra egyaránt.
(Kincsem ****)
