Barnamedvék érkeztek a Budakeszi Vadasparkba (Fotók)

Publikálás dátuma
2017.03.14. 17:58
Fotó: Surányi Linda, Budakeszi Vadaspark (Forrás: Facebook)
Két barnamedve, Romulusz és Tibor érkezett a Budakeszi Vadasparkba, akik már birtokba is vették a számukra megújított medvekifutót.

Vackor barnamedve idő előtti elpusztulása után párja, Móric magára maradt és mivel állatkerti és vadasparki viszonylatokban nem lehet egykönnyen "párt cserélni", ráadásul az összeszoktatás nehéz folyamat, Móric visszakerült eredeti otthonába, a Veresegyházi Medveotthonba, ahonnan a két újabb barnamedve, Romulusz és Tibor érkezett.


A közlemény idézi Szabó Pétert, a vadaspark igazgatóját, aki elmondta, hogy a medvekifutót nemcsak megerősített biztonsági rendszerrel korszerűsítették, hanem vadonatúj, törhetetlen üvegbetétek elhelyezésével tették lehetővé, hogy a közönség akadálytalanul, szinte testközelből figyelhesse meg a medvéket.

A barnamedve az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálható. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100-800 kilogramm lehet. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő.

Egészségük és jó kondíciójuk megőrzéséhez a medvéknek naponta 15 kilogramm élelmet kell elfogyasztaniuk. Ez a közhiedelemmel ellentétben nem húsból, hanem elsősorban gyümölcsből és zöldségekből áll. Állati eredetű táplálékkal a vadaspark gondozói hetente egyszer egészítik ki a medvék étrendjét.

A barnamedvék leginkább május és június között párzanak, viszont a megtermékenyített petesejt beágyazódása rendszerint 5 hónapot késik, így a csupasz és vak kölykök télen születnek meg. A fiatal egyedek 4-6 évesen válnak ivaréretté, de 10-11 éves korukig még nőnek. A természetben körülbelül 25 évet élnek, állatkertben azonban az 50 éves kort is megérhetik.

Szerző

Ilyen egy picike impala - Kisborjú született Veszprémben (fotó)

Publikálás dátuma
2017.03.14. 10:41
Illusztráció/Thinkstock
Az állatkertészek nagy örömére új lakóval bővült a Veszprémi Állatkert. Az idei év Afrika - szavanna első újszülöttje a kis impala bébi - tudatják a közösségi portálon.

Az impala az afrikai szavannák talán legkecsesebb, és egyik leggyakrabban előforduló antilopféléje. Fás, cserjés szavannákon él, ahol nem túl magas a fű és optimális esetben található a közelben víz. Társas lény, csordákban legelészik, melynek élén egy bika áll.

Forrás: Veszprémi állatkert/Facebook

Forrás: Veszprémi állatkert/Facebook

A két nem megjelenése eltérő, ugyanis csak a hímek viselnek szarvat, mely jellegzetesen lant alakú, és hátrafelé hajlik. Jó időben a Gulya-dombon található Afrika-szavanna kifutón tekinthetik meg őket látogatóink a szélesszájú orrszarvúk, zebrák és zambézi mocsáriantilopok társaságában, de hűvösebb időjárás esetén bármikor megtekinthetők az új Orrszarvúházban kialakított belső kifutójukban. A tehén 7 hónap vemhesség után hozta világra kicsinyét, melyet születése óta nagy gonddal őriz. Anya és borja is jó egészségnek örvendenek. Az újszülött borjú pár hét múlva a nagyközönség számára is látható lesz - írják a Facebook-on. 

Szerző

Űrlényecskére hajazó tatu született a Szegedi Vadasparkban

Publikálás dátuma
2017.03.13. 13:02
Illusztráció/Thinkstock - Ő már egy kifejlett példány
Déli háromöves tatu (Tolypeutes tricinctus), más néven matakó született a Szegedi Vadasparkban, a különleges állattal sétái során a látogatók is találkozhatnak - közölte Veprik Róbert igazgató.

A Tisza-parti város állatkertjében 2011 óta nevelnek összegömbölyödve leginkább egy páncélozott labdára vagy rücskös sárgadinnyére hasonlító emlősöket. A tatufélék egy ősi, dél-amerikai emlőscsoportba, a vendégízületesek közé tartoznak, így a hasonlóan különös megjelenésű, és a Szegedi Vadasparkban is látható sörényes hangyászok, valamint a kétujjú lajhárok rokonai.

A korábban Szegeden felcseperedett matakók más európai állatkertekbe kerültek. A gondozók úgy döntöttek, hogy a legutóbb, tavaly októberben született tatut hozzászoktatják az emberi jelenléthez, hogy ne gömbölyödjön össze védekezésképpen, amikor megfogják. Az ifjú matakó kifejezetten bátor lett az emberek közelében, sőt örömmel fedez fel minden újdonságot. Sétái során a látogatók is találkozhatnak vele, sőt, akár meg is simogathatják páncélját.

A 35-45 centiméter hosszú, 2-3 kilogrammos matakó jellegzetessége, hogy termetes, hegyes karmain jár. Kifejezetten mókás látvány nyújt, ahogy szedi a lábait, mintha egy rajzfilm szereplője lenne. A tatukat védő bőrcsont-páncél az övezettségének köszönhetően kevésbé merev, mint a teknősöké. A háromöves tatuk tudnak a legzártabban összegömbölyödni veszély esetén, egy résnyi helyet sem hagyva a ragadozóknak, vagy éppen az állatorvosnak, aki megvizsgálná őket.

A matakó Dél-Amerika - Argentína, Bolívia, Brazília és Paraguay - száraz trópusi füves szavannáin él, mocsaras területek, száraz erdők mentén. Bár még gyakorinak számítanak, az élőhelyvesztés és a vadászat következtében a létszámuk folyamatosan csökken a természetes élőhelyükön. Elsősorban rovarokkal, azon belül is hangyákkal és termeszekkel táplálkozik, így Szegeden a hangyászok különleges takarmányán él. Főként kiváló szaglása vezérli a zsákmány felkutatásában.

Szerző