Marcsát kiborítja Miska (Hajdú Mária, Szemenyei János) Fotó: Walter Péter
Azzal, hogy egy csóró lovászfiút, meg a jegyesét, Marcsát, a felvágott nyelvű cselédlányt semmibe vesznek, lekezelnek és grófnak meg grófnénak beöltözve, temérdek csetléssel-botlással, bohózati helyzettel, bebizonyítják, hogy őket is lehet dúsgazdag nemeseknek nézni, mert ez csak külsőségeken múlik, a Mágnás Miska maga is vastagon regél a megcsontosodott előítéletekről. De erre a kecskeméti Katona József Színházban azzal, hogy Rusznyák Gábor rendező Mohácsi János Kaposváron igencsak bevált átiratát használja, rátesz néhány lapáttal. Ebben Miska és Marcsa, miután kiderül, hogy nem rúgják ki őket, meghunyászkodva behódolnak a hatalmasoknak. Baracs mérnök pedig, aki a grófkisasszony kezére vágyik, és sokáig ellenállt, hogy a köz érdekei ellenére 8 kilométeres kitérővel vezesse a kastélyhoz a vonatot, tökéletesen megalkuszik, és oda vezeti a vonatot, ahová a gazdag akarnokok óhajtják.
Kis magyar életkép Szirmai Albert-Bakonyi Károly-Gábor Andor filmen is oly népszerű darabjával elbeszélve, melyben annyi az előítélet ebben a verzióban, hogy még cigányoznak és zsidóznak is. De mindent csak módjával, nincs igazán pukkasztva a néző, aki nosztalgiázni, könnyeden szórakozni és nevetni akar, megkapja. Szemenyei János a címszerepben, ha nem is tud minden parádés táncfigurát, de azért humorával, kirobbanó indulataival, akkor is fejlett igazságérzetével, amikor nincs igaza, elementáris. A Mágnás Miska Kecskeméten remek alakításokkal, úgy jó szórakozás, hogy azért szól is valamiről.
Bővebben a Népszava szombati Szép szó mellékletében.
