Európai Unió;Törökország;menekültügyi megállapodás;
2017-03-17 06:31:00
Ankara a menekültekkel zsarolja az Európai Uniót
Új szakaszához érkezett az Európai Unió és Törökország közötti feszültség, miután Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter a török 24 televíziónak elmondta, hazája részlegesen felfüggesztette az EU-val tavaly márciusban megkötött menekültügyi megállapodást.
Ankara a nem fogadja vissza azokat a menekülteket görög területről, akiknek a menedékkérelmét elutasították az uniós hatóságok – közölte a török diplomácia vezetője, aki egyúttal a teljes megállapodás felmondásával fenyegetőzött. „Mostantól azt mondhatjuk: Nem ültetjük át többé a gyakorlatba a megállapodást, s az egésznek vége". Cavusoglu azzal is vádolta az EU-t, hogy nem hajlandó életbe léptetni az általa ígért vízummentességet a török állampolgárok számára, márpedig ez „kötelező” lenne. (A külügyminiszter arról már nem tett említést, hogy uniós részről a vízumkényszer eltörlésének egyik alapvető feltétele a demokrácia alapértékeit megsértő török terrorellenes törvény módosítása volt. Ennek alapján tartóztattak le több mintegy másfél száz újságírót. Ankara azonban eddig nem volt hajlandó a módosításra.)
Menekülttábor a török–szír határon: változik a kép? FOTÓ: EUROPRTESS/GETTY IMAGES/KUTLUHAN CUCEL
Cavusoglu bejelentése alkalmat szolgáltatott a magyar külgazdasági és külügyminiszternek, hogy újabb támadást intézzen az Európai Unió ellen. Szijjártó Péter szerint a félmegoldáson alapuló brüsszeli migrációs politika megbukott. Úgy fogalmazott, „nagy a baj", egyúttal megkérdőjelezte egyes brüsszeli tisztségviselők alkalmasságát. Ésszerűtlen és kudarcos politikának nevezte, hogy a migrációs egyezségre alapozták Európa biztonságát, s közben a semmit sem tettek a határvédelem megerősítésére. Úgy vélte, már a kezdettől látszott, hogy a megállapodás hosszú távon nem képes kezelni a tömeges illegális bevándorlás kérdését. Így szerinte Brüsszel nem tett mást, mint a török kormány és a török elnök kezébe helyezte Európa biztonságát.
Szijjártó Péter nem mulasztotta el dícsérni a magyar kormány politikáját, a jogi és fizikai határzár megerősítésének helyessége mellett érvelt. A második kerítés kiépítését és a jogi megoldásokat - például az idegenrendészet őrizetet - az unió migrációs politikájának törékenységére hivatkozva is fontosnak ítélte. Egy kérdésre kijelentette: az uniónak világosan kellett volna beszélni arról, hogy a migrációs megállapodásnak és a Törökország vízummentességéről szóló terveknek nincs hatása egymásra.
A 2016 márciusában megszületett egyezség értelmében a törökök visszafogadják a Görögországba eljutott migránsokat, cserébe az EU közvetlenül Törökországból vállal át szíriai menekülteket. Brüsszel több milliárd dollárt ígért Ankarának a megállapodás végrehajtásáért. Az egyezség döcögve, de működik. Igaz, az utóbbi időben nőtt a görög szigetekre érkezett menekültek száma.
Törökország egyébként már sokadszorra fenyegetőzik a menekültügyi megállapodás felmondásával. Legutóbb, szerdán, Ömer Celik a Reuters hírügynökségnek adott interjújában fogalmazott úgy, hogy „át kell gondolni” a dokumentumot. Az Európa-ügyi miniszter állítása szerint hazája „minden kötelezettségét teljesítette”, az Európai Unió ezzel szemben „nem tartotta be a szavát”. (Maga Celik már nem egyszer fenyegetett a megállapodás felmondásával, tavaly októberben azt közölte, ha nem teljesül a vízummentesség, Törökország felmondhatja a menedékkérők feltartóztatásáról szóló egyezmény rá eső részét.) A menekültügyi megállapodás egyébként komoly zsarolási potenciált jelent Ankara számára. Bár a tavaly márciusi megegyezés egyik „motorja” Angela Merkel kancellár volt, a németek többsége már úgy véli: az EU-nak kellene felmondania a megállapodást, s nem lenne szabad engedni Recep Tayyip Erdogannak, hogy zsarolja az EU-t.