A törvényesített lopás mintapéldája

Publikálás dátuma
2017.03.16. 19:30
Fotó: Thinkstock
A Transparency International és a Investment Migration Council közös tanulmánya szerint a kötvényüzletből eddig 110-130 milliárd forintnyi profitra tettek szert ismeretlen tulajdonosi hátterű, zömében adóparadicsomokban – Lichtensteinben, Szingapúrban, a Kajmán-szigeteken és az Emirátusokban – bejegyzett cégek. Mindeközben a magyar állam több tízmilliárd forint bevételtől esett el - derült ki a Transparency International által a kötvényüzletről szervezett konferencián.

„Miért lenne felelőssége egy törvényt benyújtó politikusnak?” - kérdezett vissza a letelepedési kötvényrendszert kialakító döntéshozók személyes felelősségét firtató kérdésünkre a kötvénybizniszt nemrégiben átvilágító Nagy Boldizsár nemzetközi jogász. Bár Nagy Boldizsár szerint a magyar letelepedési kötvényes rendszer finoman szólva is „furcsán” jött létre és működik, papíron minden törvényesen történt. Rogán Antal benyújtotta a törvénytervezetet, a magyar parlament többsége pedig elfogadta a letelepedési kötvényüzletet lehetővé tevő szabályokat.

Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója szerint a kötvényüzlet a törvényesített, rendszerré szervezett korrupció iskolapéldája. Mivel az állam titkolja az üzlet részleteit, a TI több pert is indított az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, ám ezek eddig csak az elsőfokú döntésig jutottak. 

A 2013 óta működő kötvénybiznisz lényege, hogy ha egy EU-n kívüli külföldi 300 ezer euróért vesz magyar államkötvényt, akkor ő és családja megszerzi ezzel a jogot, hogy a schengeni övezetben tartózkodjon. Eddig 4700 letelepedési kötvényt értékesítettek így, és családtagokkal együtt összesen 16 ezer ember kapott az EU-n belüli szabad mozgásra is feljogosító letelepedési engedélyt. 

Bár a magyar államnak kiterjedt konzuli és kereskedőházi hálózata van, a fideszes ötletgazdák mégis úgy látták jónak, hogy az Államadósság Kezelő Központ öt, teljesen ismeretlen hátterű cégen keresztül adja el az államkötvényeket a tehetős külföldieknek. Mivel a 300 ezer eurós államkötvény után a vállalkozások már csak 271 ezer eurót utalnak át a magyar államnak, kötvényenként kapásból 29 ezer euró marad a zsebükben. Közben az ügyfelektől is kapnak 45-60 ezer eurós jutalékot, így egy kötvényes cég egyetlen ügyleten 74-89 ezer eurónyi összeget kaszál. Mindez azt jelenti, hogy a magyar állam az állampapírok kereskedelmén összességében legalább 40 milliárdos bevételtől esik el. További veszteség, hogy mivel a közvetítő vállalkozások offshore cégek, nem ide adóznak a milliárdos nyereségükből, ráadásul egy időközben elfogadott újabb törvénymódosítás nyomán az államkötvényt megvásárlónak egy percet sem kell Magyarországon élnie, azaz befektetőként sem jelennek meg a magyar piacon.

A kormány ígéri: elvileg március végével megszűnik a letelepedési kötvények rendszere, ám Nagy Boldizsár arra figyelmeztet, hogy csak az ÁKK szünteti be az állampapír kereskedelmet a cégek felé. Magát a jogszabályt nem helyezik hatályon kívül, azaz az ÁKK bármikor újrakezdheti az ügyet.

A kutatást finanszírozó, világszerte a letelepedési szisztémákat vizsgáló Investment Migration Council vezetője, Dimitrij Kocsenov lapunknak elmondta, hogy vannak kifejezetten jól működő letelepedési kötvényes programok – ilyen az Egyesült Államoké, Ausztriáé, Új-Zélandé. Magyarország viszont a tökéletes példa arra, hogyan nem szabad egy letelepedési kötvényprogramot működtetni. "Teljesen átláthatatlan, hogy pontosan kinek az érdekében alakult ki, és kinek az érdekében működik az itteni letelepedési kötvény-rendszer." Szerinte a mostani tanulmányuk beleilleszkedik a magyar jogállam széthullását dokumentáló riportok - a Tavares-jelentés vagy a velencei-bizottság jelentése – sorába. 

Némileg eltérő álláspont alakult ki arról, hogy a kötvényes rendszernek milyen biztonsági kockázatai vannak. Nagy Boldizsár és Dimitrij Kocsenov is úgy vélte, hogy a rendszer inkább csak korrupciós kárt okoz az országnak, ám a külföldiek beáramlása nem történik ellenőrizetlenül, a titkosszolgálatok teszik a dolgukat. Ligeti Miklós ellenben úgy vélte, hogy a kötvényüzlet meggyorsítása miatt jelentősen felgyorsították a kérvényezők biztonsági átvilágítását, ami felvethet biztonsági kérdéseket is. Wiedemann Tamás szakújságíró egyenesen úgy tudja, hogy vannak olyan EU-n kívüli titkosszolgálatok, amelyek kifejezetten „rádolgoztak” a magyar kötvényes rendszer hiányosságaira.

Honosítási okmányokkal is sefteltek
„A kormánynak van tudomása arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal” – válaszolta nemrég Lázár János Mesterházy Attila (MSZP) az egyszerűsített állampolgársággal kapcsolatos visszaéléseket firtató képviselői kérdésére. A visszaélésekről az index.hu írt több riportot, állítva: Kárpátalján sokszor bűnözőkön keresztül kétes, nem magyar nemzetiségű alakok kapnak magyar állampolgárságot és ezzel szabad beutazást az EU-ba. Úgy tudjuk, hogy állampolgársági visszaélések kapcsán eddig 320 ügyben 1550 emberrel szemben folytatnak eljárást a hatóságok.

 

Ujhelyi: Hazudik a Fidesz a Szociális Pillérről!

Ujhelyi István MSZP-alelnök közleménye.

A Fidesz a mai napon kormányzati szintre emelte az ostobaságot. Orbán Viktor szerint az európai „szociális pillér" csupán egy brüsszeli fedett akció, amellyel hatásköröket akarnak elvonni a tagállami kormányoktól, így a Fidesztől. Ezt erősítette meg a mai napon Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, miután tárgyalt az Európai Bizottság illetékes biztosával. A Fidesz-kormány tehát továbbra is ellenzi a szociális jogok európai átalakítását, ami vagy annak a bizonyítéka, hogy mérhetetlenül ostobák és fogalmuk sincsen, hogy miről szól az uniós elképzelés, vagy eldöntötték, hogy végleg cserbenhagyják a magyar embereket.

A „Szociális Pillér" ugyanis nem holmi lopakodó brüsszeliták nemzetellenes összeesküvése, hanem a mindennapi egzisztenciális gondokkal küzdő társadalmi csoportok felzárkóztatása, a szociális és munkavállalói jogok kiegyenlítése, a kizsákmányolás megakadályozása az egész Unión belül.

A mi szociáldemokrata frakciónk is világos és konkrét javaslatokat tett hozzá a csomaghoz. Amikor a Fidesz vezetői nemet mondanak a Szociális Pillérre, akkor nemet mondanak a tisztességes bérekre és munkakörülményekre, az átlagbér hatvan százalékának megfelelő európai minimálbérre, a minden gyermek számára biztosított ingyenes egészségügyi ellátásra, oktatásra, tisztességes lakhatásra és megfelelő mennyiségű és minőségű ennivalóra. A Fidesz ezzel elutasítja az alapvető digitális készségek elsajátításának biztosítását, szociális lakások létesítését, a kilakoltatás elleni védelmet. A Fidesz ezzel nemet mond az anyasági, apasági, szülői és ápolási szabadság új és jobb szabályozására, egy európai munkanélküli-biztosítási rendszer megvalósítására.

Orbán és a narancsos rezsim szegénységben, tudatlanságban és tehetetlenségben akarja tartani a magyar embereket. Erről szól a Brüsszellel szembeni szabadságharcuk.

Mi ezzel szemben igazságot fogunk tenni! Ezért van szükség Botka Lászlóra és az általa meghirdetett programra!

Beléptetőkapukat tesztelnek a metróban

Újabb beléptetőkapus tesztet kezd a fővárosban a Budapesti Közlekedési Központ (BKK), miután elfogadták az elektronikus jegyrendszer bevezetésének új ütemtervét.

A BKK közleménye szerint a szállító Scheidt & Bachmann közösen elfogadta a rendszer bevezetésének aktualizált ütemtervét, ennek részeként július 31-ig a Deák Ferenc téri metróállomáson tesztkapu-rendszert építenek ki.

Mint írták, a BKK több próbaprojekten keresztül szeretné megismertetni a rendszer működését az utazókkal, ezek közül a legfontosabb a Deák Ferenc téri aluljáró Sütő utcai kijáratának kapukkal, valamint az egyik HÉV-állomás érvényesítő készülékekkel történő felszerelése.

Ezeken az állomásokon az utasok megismerkedhetnek a különböző készülékekkel és azok használatával, melyek segítségével a BKK tesztelheti a rendszert. Ezek alapján a két társaság megkezdheti az engedélyezési eljárásokat, valamint az elfogadott és engedélyeztetett prototípusok alapján elindulhat a sorozatgyártás.

A BKK jelezte, hogy a beszállítóval együtt mintegy 90 ponton kellett változtatni az elektronikus jegyrendszer korábban kialakított követelményrendszerében részben az új elektronikus személyi igazolvány bevezetése, a HÉV-vonalak állam általi átvétele, és a személyszállítási törvény módosulása miatt.

A most zárult harmadik fázisban elfogadták a kártya-regisztrációs folyamatok szoftveres megoldásait, a rendszer felkészítését az e-személyikre, véglegesítették a jegyellenőrző és érvényesítő készülékek külső megjelenését és az állomásokra elhelyezendő kapuk darabszámát, valamint megkezdődött a kiviteli tervezés.

A BKK korábban szintén az elektronikus jegyrendszer bevezetése miatt tesztelt már beléptetőkapukat a 3-as metró Corvin-negyed megállójában. A 2013 nyarán végzett tesztüzemben a BKK négy különböző kaput szerelt fel ideiglenesen, a próbák során a berendezések áteresztőképességét, megbízhatóságát, utasvédelmi tulajdonságait, tartósságát vizsgálták.

Szerző