Áder már alá is írta a határzár-szigorítást

Publikálás dátuma
2017.03.16. 19:57
Áder János a Házban FOTÓ: Molnár Ádám/Népszava
Újraválasztása utáni egyik első intézkedéseként Áder János köztársasági elnök aláírta a jogi határzár szigorításáról szóló, múlt héten elfogadott, és rögtön nemzetközi bírálatok özönét kiváltó törvényjavaslatot.

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén – ez jelenleg is életben van – a határhoz érkező menekültek a kérelmük elbírálásáig nem hagyhatják el a tranzitzónát, ahol konténerekben szállásolják el őket. A szigorítással a kísérő nélkül érkező 14 és 18 év közötti fiatalokat is a tranzitzóna fogságába kényszeríthetik. 

Korábban az UNICEF, az ENSZ gyermekjóléti szervezete is arra kérte Ádert, hogy gondolja át a törvény aláírását. Szerintük a magyar jogszabály bűnözőként kezeli az amúgy is háború sújtotta területről, súlyos traumákkal érkező gyerekeket. Ráadásul kedden a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta, hogy már a mostani jogszabályt megelőző, a mostanihoz képest enyhébb előírások is megsértették az Európai Emberi Jogi Egyezményt, a menekültek emberi jogait. 

Szerző

Íme, ő az év jegyellenőre

Publikálás dátuma
2017.03.16. 19:46
Forrás: BKK
A Budapesti Közlekedési Központ közleménye.

A huszonhét éve jegyellenőrként dolgozó Dankó Ilona lett a 2016-os év legjobb ellenőre a BKK ügyfeleinek döntése szerint. A második alkalommal odaítélt címre hat jegyellenőrt jelölt a BKK, kiválasztásuk objektív, szakmai szempontok alapján történt, a teljesítménymutatókon kívül figyelembe vették azt is, hogy a kiválasztott ellenőrökkel kapcsolatban ne legyen jogos utaspanasz. A hat jelöltről bemutatkozó videó készült, amelyekre 2017. február 27-étől március 6-áig lehetett szavazni a BKK Facebook-oldalán.

Az Év Jegyellenőre 2016 cím elnyerésében az a jegyellenőr részesült, aki a legtöbb szavazatot kapta az ügyfelektől.

A jegyellenőrökről készített videók népszerűek voltak: a felhasználók egy hét alatt több mint 365 ezerszer tekintették meg, és 380 alkalommal meg is osztották, azaz népszerűsítették azokat. A megadott határidőig több mint 5700-szor jelezték pozitív véleményüket ügyfeleink a jelöltek videói alatt. A legtöbb szavazatot – összesen 1710-et – Dankó Ilona kapta, így a Budapesti Közlekedési Központ ügyfeleinek szavazata alapján ő lett a 2016-os év legjobb jegyellenőre.

Ilona – ahogy az a róla készült videóban is elhangzik – 27 éve dolgozik ellenőrként Budapest közösségi közlekedési vonalain, munkáját így nagy rutinnal végzi.

Forrás: BKK

Forrás: BKK

Dr. Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója a díjátadó rendezvényen személyesen gratulált a szavazás győztesének, Dankó Ilonának, valamint a versenyben résztvevőknek. A vezérigazgató elmondta, valóban nehéz az ellenőri munka, azonban fontos, hogy sokan tudják, van szép oldala is ennek a feladatnak, majd kiemelte, hogy a lelkiismeretesen dolgozó ellenőrök miatt lesz kulturált és hatékony a közösségi közlekedés. Hozzátette, a BKK az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy javuljanak az jegyellenőrök munkakörülményei és emelkedjen a jövedelmük, valamint a jövőben is elkövet mindent annak érdekében, hogy érezzék, ez egy megbecsült hivatás.

A közlekedésszervező társaság az év ellenőrét 250 ezer forinttal, a további öt jelöltet pedig 50-50 ezer forinttal jutalmazta. Azok között az ügyfelek között, akik szavaztak valamelyik jelölt videójára a BKK 20 plüssvillamost sorsolt ki.

Szerző

A törvényesített lopás mintapéldája

Publikálás dátuma
2017.03.16. 19:30
Fotó: Thinkstock
A Transparency International és a Investment Migration Council közös tanulmánya szerint a kötvényüzletből eddig 110-130 milliárd forintnyi profitra tettek szert ismeretlen tulajdonosi hátterű, zömében adóparadicsomokban – Lichtensteinben, Szingapúrban, a Kajmán-szigeteken és az Emirátusokban – bejegyzett cégek. Mindeközben a magyar állam több tízmilliárd forint bevételtől esett el - derült ki a Transparency International által a kötvényüzletről szervezett konferencián.

„Miért lenne felelőssége egy törvényt benyújtó politikusnak?” - kérdezett vissza a letelepedési kötvényrendszert kialakító döntéshozók személyes felelősségét firtató kérdésünkre a kötvénybizniszt nemrégiben átvilágító Nagy Boldizsár nemzetközi jogász. Bár Nagy Boldizsár szerint a magyar letelepedési kötvényes rendszer finoman szólva is „furcsán” jött létre és működik, papíron minden törvényesen történt. Rogán Antal benyújtotta a törvénytervezetet, a magyar parlament többsége pedig elfogadta a letelepedési kötvényüzletet lehetővé tevő szabályokat.

Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója szerint a kötvényüzlet a törvényesített, rendszerré szervezett korrupció iskolapéldája. Mivel az állam titkolja az üzlet részleteit, a TI több pert is indított az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ellen, ám ezek eddig csak az elsőfokú döntésig jutottak. 

A 2013 óta működő kötvénybiznisz lényege, hogy ha egy EU-n kívüli külföldi 300 ezer euróért vesz magyar államkötvényt, akkor ő és családja megszerzi ezzel a jogot, hogy a schengeni övezetben tartózkodjon. Eddig 4700 letelepedési kötvényt értékesítettek így, és családtagokkal együtt összesen 16 ezer ember kapott az EU-n belüli szabad mozgásra is feljogosító letelepedési engedélyt. 

Bár a magyar államnak kiterjedt konzuli és kereskedőházi hálózata van, a fideszes ötletgazdák mégis úgy látták jónak, hogy az Államadósság Kezelő Központ öt, teljesen ismeretlen hátterű cégen keresztül adja el az államkötvényeket a tehetős külföldieknek. Mivel a 300 ezer eurós államkötvény után a vállalkozások már csak 271 ezer eurót utalnak át a magyar államnak, kötvényenként kapásból 29 ezer euró marad a zsebükben. Közben az ügyfelektől is kapnak 45-60 ezer eurós jutalékot, így egy kötvényes cég egyetlen ügyleten 74-89 ezer eurónyi összeget kaszál. Mindez azt jelenti, hogy a magyar állam az állampapírok kereskedelmén összességében legalább 40 milliárdos bevételtől esik el. További veszteség, hogy mivel a közvetítő vállalkozások offshore cégek, nem ide adóznak a milliárdos nyereségükből, ráadásul egy időközben elfogadott újabb törvénymódosítás nyomán az államkötvényt megvásárlónak egy percet sem kell Magyarországon élnie, azaz befektetőként sem jelennek meg a magyar piacon.

A kormány ígéri: elvileg március végével megszűnik a letelepedési kötvények rendszere, ám Nagy Boldizsár arra figyelmeztet, hogy csak az ÁKK szünteti be az állampapír kereskedelmet a cégek felé. Magát a jogszabályt nem helyezik hatályon kívül, azaz az ÁKK bármikor újrakezdheti az ügyet.

A kutatást finanszírozó, világszerte a letelepedési szisztémákat vizsgáló Investment Migration Council vezetője, Dimitrij Kocsenov lapunknak elmondta, hogy vannak kifejezetten jól működő letelepedési kötvényes programok – ilyen az Egyesült Államoké, Ausztriáé, Új-Zélandé. Magyarország viszont a tökéletes példa arra, hogyan nem szabad egy letelepedési kötvényprogramot működtetni. "Teljesen átláthatatlan, hogy pontosan kinek az érdekében alakult ki, és kinek az érdekében működik az itteni letelepedési kötvény-rendszer." Szerinte a mostani tanulmányuk beleilleszkedik a magyar jogállam széthullását dokumentáló riportok - a Tavares-jelentés vagy a velencei-bizottság jelentése – sorába. 

Némileg eltérő álláspont alakult ki arról, hogy a kötvényes rendszernek milyen biztonsági kockázatai vannak. Nagy Boldizsár és Dimitrij Kocsenov is úgy vélte, hogy a rendszer inkább csak korrupciós kárt okoz az országnak, ám a külföldiek beáramlása nem történik ellenőrizetlenül, a titkosszolgálatok teszik a dolgukat. Ligeti Miklós ellenben úgy vélte, hogy a kötvényüzlet meggyorsítása miatt jelentősen felgyorsították a kérvényezők biztonsági átvilágítását, ami felvethet biztonsági kérdéseket is. Wiedemann Tamás szakújságíró egyenesen úgy tudja, hogy vannak olyan EU-n kívüli titkosszolgálatok, amelyek kifejezetten „rádolgoztak” a magyar kötvényes rendszer hiányosságaira.

Honosítási okmányokkal is sefteltek
„A kormánynak van tudomása arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal” – válaszolta nemrég Lázár János Mesterházy Attila (MSZP) az egyszerűsített állampolgársággal kapcsolatos visszaéléseket firtató képviselői kérdésére. A visszaélésekről az index.hu írt több riportot, állítva: Kárpátalján sokszor bűnözőkön keresztül kétes, nem magyar nemzetiségű alakok kapnak magyar állampolgárságot és ezzel szabad beutazást az EU-ba. Úgy tudjuk, hogy állampolgársági visszaélések kapcsán eddig 320 ügyben 1550 emberrel szemben folytatnak eljárást a hatóságok.