Bár egyelőre több a kérdés mint a válasz, és az ügy hemzseg az ellentmondásoktól, logikátlanságoktól, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága biztosan foglalkozik majd az esettel - mondta a Népszavának Molnár Zsolt. A grémium szocialista elnöke arra a "hírre" reagált így, amelyről "A miniszterre utazott" címmel kiadott közleményében számolt be az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtök reggel.
Mint írták, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai még kedden Budapesten elfogtak egy férfit, akit azzal gyanúsítanak: arra próbált rávenni egy ügyvédet, hogy a házi őrizetben lévő védencét szökésre bírja, s arra, hogy a belügyminiszterrel kapcsolatos dokumentumokat vigyen külföldre. A közlemény szerint az ügyvéd visszautasította a kérést, ezért az 58 éves, debreceni férfi, J. Róbert megfenyegette. Az ügyvéd ellenállt az "erőszakos fenyegetésnek", mire J. Róbert taktikát váltott, több millió forintot ajánlott fel a fogolyszökésért és a dokumentumok kiszállításáért. A gyanúsított, J. Róbert ingatlanjaiban tartott házkutatások során asztali számítógépeket, merevlemezeket, SIM-kártyákat, pendrive-okat, CD-ket és a bűncselekményekkel összefüggésbe hozható feljegyzéseket foglaltak le. Arról nem közölt semmit a rendőrség, hogy az adathordozókon konkrétan milyen információk voltak.
Kerestük az ügyben az ORFK-t, s egyebek mellett azt próbáltuk megtudni: milyen információkkal rendelkezett a belügyminiszterről a gyanúsított, vagy hogy volt-e bármilyen olyan adat a gyanúsítottnál a Pintérről, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet. Rákérdeztünk arra a különös momentumra is: vajon a mai informatikai eszközök birtokában, a schengeni övezetben miért akarna bárki is egy őrizetből szökött emberrel adatokat szállíttatni. Válaszokat azonban nem kaptunk, az ORFK csupán azt vetette oda, korábbi közleményén túl nem ad bővebb tájékoztatást. Megkerestük a Belügyminisztériumot is, ahol persze az ORFK-hoz irányítottak.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Magyar Idők című kormánylap már a csütörtökön megjelent számában írt az ügyről, s rögtön nevesítette is a közleményben szereplő J. Róbertet. Mint írták: a belügyminiszter ellen szervezett lejáratási akció részese volt az Egymásért-ügyben is felbukkanó, ma két büntetőügyben is vádlott J. Róbert. A lap szerint egyértelműen hamis dokumentumokat szeretett volna a külföldi sajtónak átadni Pintér Sándorról a férfi "és a mögötte álló kör" - írták. A nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke lapunknak azt mondta, J. Róbert valóban közismert figurája "a háttér világnak", ám ettől még "kellő óvatossággal" kell kezelni a most nyilvánosságra került információkat. Kérdésünkre Molnár Zsolt kifejtette, logikátlan például az, hogy egy őrizetben lévő emberrel akarna bárki is adatokat szállíttatni külföldre, amikor ez ma már ennél egyszerűbben és kisebb kockázattal is megoldható. "Ez így életszerűtlen" - fogalmazott, hozzátéve: fontos mielőbb tisztázni, voltak-e egyáltalán információk az állítólagos felbujtónál a belügyminiszterről, s ha igen, akkor milyen adatokról van szó.
Nemzetbiztonsági területekre rálátó forrásunk szerint ugyanakkor az ügy összefüggésben lehet az elmúlt hetekben megjelent, Dietmar Clodóval kapcsolatos hírekkel. A bombagyárosként ismert férfi közjegyző előtt tett vallomásában, illetve egy német könyv szerzőjének adott hosszabb interjújában tényszerűen és célzások formájában is arról beszélt, hogy a '90-es években több alkalommal pénzt adott át jelentős mai magyar politikai szereplőknek, részben Szemjon Moglijevics, az orosz maffia akkor Budapesten élő egyik vélt vezetője megbízásából. Az pedig tény, hogy - bár Pintér Sándor ezt korábban tagadta, majd beismerte - a jelenlegi belügyminiszter és Clodo legalább egyszer üzleti ügyben találkozott. Forrásunk szerint a most hírekben szereplő állítólagos dokumentumok összefüggésben állhatnak ezekkel a bizonyos korábbi ügyekkel. Az ugyanakkor nem világos, hogy a rendőrség miért hozta nyilvánosságra J. Róbert ügyét a belügyminisztert is megemlítve. Ez a rendőri kommunikációtól korábban teljesen idegen lépés több mindent sejtethet. Azt azonban nem világítja meg, milyen büntetőjogi megítélés alá esik a hatóság szerint az, hogy valaki dokumentumokat akar külföldre vinni.
Elgondolkodtató az is - mondta informátorunk -, hogy a rendőrség szerint is legalább két bűnöző rendelkezhet olyan információkkal, melyek a belügyminisztert, illetve a kormányt kompromittálhatják. Forrásunk úgy véli, mióta a Clodo-nyilatkozatok napvilágot láttak Magyarországon is, zavar mutatkozik a vezetésben. Egyértelmű cáfolatot sem kormányfői, sem belügyminiszteri szinten nem adtak, legföljebb annyit, hogy már a kérdések is sértőek. Elképzelhető, hogy ha volnának bizonyítékok korábbi bűnös együttműködésről, az érintettek nem tudják, hol, kinél lehetnek azok. Az sem kizárt, hogy a kormánymédiának előre kiadott hír "elővágás". Ha az illetékes szervek értesülhettek arról, hogy a közeli jövőben további információk szivároghatnak ki, esetleg valamilyen titkosszolgálati akció készül az érintettekkel kapcsolatban, s már előre igyekezzenek hitelteleníteni a majdani híreket.
Annyi bizonyosnak látszik - vélekedett forrásunk -, hogy az ügy szálait Magyarországtól valahol keletre mozgatják. Ezért mind a hírszerzésnek, mind pedig az elhárításnak számot kell adnia a tudomásukra jutott - és a rendőri közbelépés céljából részben "leadott" - információikról is a nemzetbiztonsági bizottság előtt. Sőt, valójában ezt már jóval korábban meg kellett volna tenniük.
