Az „interjú" során a riporter felvetette a kormányfőnek a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága keddi, két Szerbiába visszaküldött bangladesi állampolgárról szóló ítéletet mire Orbán arról kezdett beszélni: „A per tárgya az volt, hogy két, emlékem szerint tán afrikai országokból származó embert mi visszaküldtünk Görögországba. (...) A bíróság azt mondta ki, hogy ezeket az embereket nekünk be kellett volna engedni, hiba volt visszaküldeni Görögországba, mert ott embertelen bánásmódban volt részük. Na mármost Görögország az EU tagja. Hogy a fészkes fenébe lehet az, hogy európai uniós tagállamról azt mondja ki maga az Európai Unió, hogy ott olyan állapotok vannak, hogy ott embertelen bánáspontban lesz részük? És egy országot, amely betartja a törvényt, (...) bennünket meszelnek el?"
Ezzel szemben a keddi strasbourgi ítélet egészen másról szól. Két bangladesi menekültet, Iliasz Iliaszt és Ali Ahmedet a magyar hatóságok a menedékkérelmük elutasítása után, a fellebbezés idején a röszkei tranzitzónában fogvatartottak, majd visszaküldtek Szerbiába. Zádori Zsolt a menekülteket Strasbourgban képviselő Helsinki Bizottság szóvivője a Népszavának nyilatkozva úgy vélte, a miniszterelnök biztosan nem a keddi ítéletről beszélt. „Ha nagyon jóindulatú vagyok, akkor azt mondhatom, hogy összekeveredhettek a miniszterelnök úr fejében más ügyek." A szóvivő elmondta: a keddi volt az első tranzitzónás ítélet.
Mint azt az Amnesty International-nél (AI) megtudtuk, korábban volt olyan ügy, amelyben olyan Afrikából származó menekült volt érintett, akit Görögországba akarta visszatoloncolni. A Szomáliából érkezett menekültet egyébként korábban az al-Shabab terrorszervezet kínozta meg. A strasbourgi bíróság ebben az esetben felfüggesztette a menekült kitoloncolásáról szóló magyar döntést.
Zádori Zsolt szerint ha lehet, az talán még súlyosabb ügy, hogy a miniszterelnök az Európai Unió szervének mutatja be strasbourgi bíróságot. A bíróság ugyanis közismerten az Európa Tanács által elfogadott Emberi Jogok Egyezményének betartásának felügyeletére létrehozott testület. Zádori szerint a Fidesz politikusai rendszeresen és visszaélésszerűen csúsztatnak a bíróságról. Ráadásul Orbán az egész ügyet egy nagy, globális összeesküvés-elméletbe ágyazta. A miniszterelnök úgy fogalmazott: "az ítélet az embercsempészek, a brüsszeli bürokraták és a Magyarországon működő külföldi pénzből finanszírozott szervezetek összjátékának az eredménye."
„Ebből az ítéletből ilyen logikai következtetést biztosan nem lehet levonni. Ha egy Facebook-kommentben látok ilyent, azon is elcsodálkozom. Ha a magyar miniszterelnök áll elő ezzel, az vagy vészes tájékozatlanságról vagy végletes cinizmusról tanúskodik" - mondta Zádori Zsolt.
Blogposztban korrigálta a miniszterelnök tévedéseit a Helsinki Bizottság. A megállapításait pontokba szedve közöljük:
- A strasbourgi bíróság nem uniós „brüsszeli" intézmény. Az Emberi Jogok Európai Bírósága az Európa Tanács intézménye. Illetékessége kiterjed negyvenhét államra, köztük Oroszországra és Albániára is.
- Orbán szerint a magyar tranzitzónák nem fogva tartási helyek. A két bangladesi menekült ügyében azonban épp ennek ellenkezőjét mondta ki a strasbourgi bíróság.
- A miniszterelnök szerint elképzelhetetlen, hogy Görögországban mint uniós tagállamban embertelen bánásmódtól kellene tartaniuk a menedékkérőknek. Ezzel szemben a strasbourgi bíróság ezt 2011 óta több ítéletben is kimondta.
- A Helsinki Bizottság szerint silány konspirációs teória, hogy az embercsempészek, brüsszeli bürokraták „külföldi pénzből finanszírozott szervezetek" összejátszásának eredménye a mostani strasbourgi ítélet. Mint írták, sokkal inkább arról van szó: a kormány erőszakos, rövidlátó és jogellenes migrációs politikájának következménye az ország strasbourgi elmarasztalása.
