Előfizetés

Gémesi György községházból a Tisztelt Házba kerül?

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.03.20. 06:06
Gémesi György pástra lép FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Korrupcióellenes, elszámoltató népszavazást indítana az Új Kezdet. Gémesi György most startoló jobbközép pártja a polgármesterek helyi meggyőző erejére épít, de programot csak társadalmi vitasorozat végén, októberben akar hirdetni.

Május 8-án Miskolcon az oktatási rendszer megújításáról tartja első szakmai konferenciáját az Új Kezdet – nyilatkozta a Népszavának a párt vezetőségének szombati bemutatkozása után Gémesi György. Az új tömörülés elnöke, Gödöllő civil támogatással megválasztott polgármestere hangsúlyozta, hogy a március 15-én meghirdetett 12 pontjuk valamennyi témakörében szerveznek ilyen tanácskozásokat, ahol a párthoz kötődő szakemberek közt egykori kormányzati szereplők is felbukkannak majd, de függetlenek és civil szervezetek munkatársai is elfogadták a meghívásokat. „Nem álltunk elő pártprogrammal, eredményesebbnek gondoljuk, ha ezeken a tanácskozásokon áll össze októberre a legfontosabb feladatok listája” – érvelt az MDF egykori alelnökeként és országgyűlési képviselőjeként a nagypolitikában korábban rutinosan mozgó politikus.

Az egyetlen kivétel, aminek a megvalósítását már el is indították, egy korrupcióellenes népszavazás megszervezése. A bizonytalan kimenetelű lépésre azért szánták rá magukat, mert azt látják, hogy eddig senki nem tudott érdemben változtatni a magyar társadalmat minden szinten átható visszaéléseken, pedig tiszta vizet kellene önteni a pohárba: vajon azt gondolják az emberek, hogy mindez elfogadható, vagy tiltakoznak ellene és felhatalmazást adnak a felszámolására? A kérdést több formában adták be a Nemzeti Választási Bizottsághoz hitelesítésre, Gémesi a szerintük legjobb szöveget olvasta fel, amely így szól: „Egyetért-e ön azzal, hogy a magyar Országgyűlés alkosson törvényt, mely kötelezően előírja azt, hogy a NAV vagyonosodási vizsgálatot rendeljen el minden olyan személlyel és közeli hozzátartozóival szemben, aki 1987. március 15. és 2017. március 15. között a magyar kormány tagja, országgyűlési képviselő, polgármester volt, illetve – amennyiben a fenti személyek bármelyikével szemben a NAV szankcióval járó megállapítást tesz, úgy a megállapítással érintett személyt és közeli hozzátartozóit a megállapítástól számított 5 éves időtartamra tiltsák el minden közhatalmi funkciótól, és közpénz felhasználásával járó tevékenység végzésétől”. A pártelnök úgy fogalmazott, a megtisztulás jelentené az alapot a gazdaság újraszervezéséhez, az ország morális felemelkedéséhez.

Az ország és a politika erkölcsi állapota több mint egy évtizede foglalkoztatja Gémesi Györgyöt. A Fidesszel együttműködő MDF 2006-os bukásakor úgy fogalmazott: „Az MDF az alapértékrendjét hagyta ott, egész egyszerűen önös érdekpárttá vált”, amelynél neki nincs már módja arra, hogy tiszta, hiteles politikus maradjon. Már akkor azt mondta: ha létrejön egy önálló, keresztény értékeket valló, tiszta és mérsékelt hangvételű jobbközép párt, annak munkájában szívesen részt veszt. A jelek szerint azóta nem talált ilyen politikai erőt maga körül, ezért ő maga hozta létre a jobbközép tömörülésként meghatározott Új Kezdetet.

A párt szombaton bemutatott vezetői valamennyien kistelepülési polgármesterek, akiknek elegük van az Orbán-kormány önkormányzat-ellenes politikájából, a magyar vidék leszakadásából és a túlzott centralizáció bénító hatásából, a túlélésükért küzdő, egyre szegényedő tömegek semmibe vételéből. Elég volt, ezen változtatni kell – ismételték bemutatkozó kisfilmjeikben.

Az Új Kezdet ellen azonnal megindultak a kormányzati, kormánypárti támadások, Gémesi György ezzel magyarázta, hogy miért nem lép színre valamennyi szakértőjük és a már szinte minden megyében megszerveződött helyi csoportjuk. A pártelnök egy éve jelentette be a párt elindulását, azóta "csendes, de módszeres" építkezéssel épp azokat a tömegeket akarják elérni, akik nem az utcán hőbörögnek, hanem eddig a passzivitásba menekültek a számukra elfogadhatatlan kormányzati lépések miatt. Azokat szólítják harcba, akik ma még nem mondanak nyílt véleményt, vagy még bizonytalanok.

Persze - miként arra elemzők is rendre rámutatnak - minden új ellenzéki párt ezt a réteget akarja elsősorban megcélozni, és minél többen vannak, az annál jobb a Fidesznek. A pártelnök a bemutatkozó tájékoztatón kijelentette: „Mindannyiunkban van egy kis konzervatív, egy kis liberális, egy kis szociáldemokrata értékrend”, be kell fejezni a merev politikai besorolásokat. Az akár Polgármester Pártnak is nevezhető új tömörülés szerinte elsősorban azért esélyes arra, hogy nagypolitikai szereplővé váljon, mert az Orbán-kormány az utóbbi években lábbal tiporta az önkormányzatiságot, nyíltan fenyegette a 2 ezer fő alatti kistelepüléseket hivatalaik felszámolásával, ezek alkalmazottainak béremelését a sokszori átszervezésekkel teljesen kivéreztetett rendszerre bízta és nem támogatta. Ezek a polgármesterek – különösen a kistelepülési vezetők – napi kapcsolatban vannak az emberekkel, meggyőző erejük tehát sokszorosa a kormány álomplakátjainak. A baj csak az, hogy a legrosszabb helyzetben lévő kistelepülések lélekszáma nagyon alacsony, vagyis az Új Kezdet sorsa – lehet azt mondani – a közepes méretű községek és kisvárosok vezetőin és lakosságán múlhat. Ha őket megnyerik, akár a parlamentig is röpíthetik néhány vezetőjüket, de ha a Fidesz kampányosztogatása lesz a meggyőzőbb, akkor az új párt képtelen lesz az áttörésre.

Az Új Kezdet vezetősége
Gémesi György elnök, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke
Ambrus Gyöngyi alelnök, Kistokaj polgármestere
Hohn Krisztina alelnök, Mánfa polgármestere
Molnár Róbert alelnök, Kübekháza polgármestere
Pusztai-Csató Adrienn alelnök, Szentistván polgármestere
Üveges Gábor választmányi elnök, Hernádszentandrás polgármestere

Nyugdíj helyett orvosi vizsgálat

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.03.20. 06:03
A kép illusztráció FOTÓ: Thinkstock
Több éves halogatás után elérkezett az idő, hogy a kormány komolyan vegye a nyugdíjszakértők érveit, és a szakszervezetek követelését, amely szerint oldani kell a nyugdíjba vonulás mostani merev rendszerén. Nemrégiben a Vasas Szakszervezeti Szövetség adott ki közleményt, amelyben tárgyalást és érdemi döntést sürgetett legalább a korkedvezményes nyugdíj lehetséges új rendszeréréről. A kormány azonban továbbra is hallgat.

Az Orbán-kormány 2012-től megszüntetett minden korábbi kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőséget, a veszélyes vagy egészségkárosító munkahelyeken dolgozók hároméves átmeneti idő után voltak kénytelenek lemondani a korkedvezményes pihenés esélyéről. A lépést már csak azért érthetetlennek tartották a dolgozók és a szakszervezetek, mert mind a korkedvezményes nyugdíj fedezetét, mind pedig a korengedményes nyugdíj lehetőséget a munkáltatók teremtették meg, az állami költségvetést nem terhelték. A munkaadók jól jártak, a munkavállalók nagyon rosszul, de a kormány tárgyalni sem volt hajlandó a kedvezmények esetleges új rendszeréről.

Néhány hete jelent meg az első reménysugár, hogy valami mégis oldódhat a merev szabályokban, de a kizárólag a veszélyes munkahelyeken foglalkoztatottakat érintő tervezésbe eddig érdemben nem kapcsolódott be a kormány, azt rábízta a munkaadók és munkavállalók szervezeteire a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keretében. Február elején számolt be arról a kormánypárti Magyar Idők, hogy az új elképzelések már nem egységes szabályok mentén, hanem munkahelyekre lebontva, egyedi feltételekkel akarják megállapítani, mi számít egészségre kockázatos munkavégzési körülménynek. A kérdés a VKF Monitoring Bizottságának munkatervében februárra volt betervezve a „Különösen nagymértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javítása” címen, de érdemi előrelépés ezen a találkozón sem történt.

Két éve állnak a tervek

Pedig valójában már 2015 áprilisára elkészült egy javaslat, amelynek sok részében egyetértés volt a szakszervezetek és a munkaadói szervezetek között. Már akkor megállapodtak, hogy „az új rendszer a károsodás elkerülésére és csökkentésére épül és nem annak anyagi, vagy más kompenzációjára” – vagyis nem a korkedvezményes nyugdíjrendszer visszaállításában gondolkodnak, mert erre a munkáltatók nem voltak hajlandók. Arról is megegyezés volt már két éve, hogy „a rendszer alapja egy olyan objektív, mérhető orvos-szakmai paramétereken alapuló vizsgálati rendszer, amely alkalmas a fokozott egészségkárosító kockázatokkal jellemezhető munkavégzés azonosítására és vizsgálatára”. Az új rendszer része lenne tehát a munkavégzésből származó megterhelés vizsgálata, a munkaképesség változását nyomon követő vizsgálati rendszer bevezetése, az érintett munkavállalói csoportok megbetegedési gyakoriságának elemzése, illetve a foglalkozási eredetű egészségkárosodások korai felismerésének biztosítása. A 2015-ös szöveg szerint az elvégzett vizsgálatok alapján orvos-szakmai vélemény és javaslat készül, hogy meddig folytatható károsodás nélkül az adott tevékenység. Azt is rögzítették már akkor, hogy az adott munkakörben alkalmatlanná vált dolgozókat máshol tovább kell foglalkoztatni, ha pedig ehhez képzésekre van szükség, azokhoz járuljon hozzá az állam is. Alapkövetelményként fogalmazták meg azt is: érdekeltté kell tenni a munkahelyeket, hogy folyamatosan fejlesszék a munkavégzés körülményeit, hogy minél kevesebb káros hatás érje a dolgozókat. Az utóbbi két évben már csak finomították az elképzeléseket.

Korkedvezmény és korengedmény
A korkedvezményes nyugdíj lehetősége 2015 előtt azokat illette meg, akik hosszú ideig egészségre ártalmas munkahelyen dolgoztak. Férfiaknak 10 év, nőknek 8 év ilyen munkakörben ledolgozott idő után járt 2 év korkedvezmény, minden további 5, illetve 4 év után pedig újabb 1-1 év. A korkedvezményes nyugdíj fedezete abból jött össze, hogy az általános nyugdíj-biztosítási járulékon felül az ilyen munkahelyeket működtető cégeknek további 13 százalékos járulékot kellett fizetniük. A korkedvezményt a kormány 2014. december 31-ével megszüntette, amikor eltörölte a munkáltatók plusz járulékfizetési kötelezettségét is. Ez azonban már csak a kegyelemdöfés volt a nyugdíjba készülő tömegeknek, reményeik már 2011 végén szertefoszlottak, amikor eldőlt, hogy minden egyéb lehetőséget is eltörölnek, amivel az elfáradt, kiégett, betegségekkel küzdő, vagy egyszerűen csak munkanélküliséggel fenyegetett korosodó emberek menekülési utat találhattak a nincstelenség elől. 2012 januárjától az Orbán-kormány megszüntette az előrehozott öregségi nyugdíjat, a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, a korkedvezményes lehetőséget, a bányász- és művésznyugdíjat, a polgármesterek korhatár előtti öregségi nyugdíját, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíját, a korengedményes nyugdíjat, valamint a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség hivatásos állományának szolgálati nyugdíját. A korengedményes nyugdíjnál a munkaadók előre, egy összegben befizették azoknak a nyugdíj-korhatárhoz közeledő dolgozóknak a járadékát, akiket létszámleépítés vagy egyéb ok miatt kénytelenek lettek volna elküldeni. Ezzel a lehetőséggel évente csaknem 10 ezer ember menekülhetett meg a munkanélküliségtől.

Nyugdíjemelésről nem tárgyal a kormány

A vitában résztvevő szakszervezetek is lassúnak tartják a haladást, sőt a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke azt sem zárta ki, hogy a kormány valójában nem törekszik megegyezésre. Kordás László a Népszavának nyilatkozva hangsúlyozta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már a 2014-es év végi bérmegállapodás záradékában aláírta, hogy a nyugdíjkérdésekről tárgyalásokat kezdenek, de érdemi egyeztetésig még ma sem jutottak el. Ami most történik, ahhoz szerinte nem kapott új mandátumot a kormány tárgyalócsapata, pedig a másik két oldal közel jutott a megegyezéshez, innen már nem lehet továbblépni a kabinet nélkül.

Hasonlóan fogalmazott lapunknak a Liga Szakszervezetek elnöke is. "A kormány álláspontját még nem ismerjük pontosan, ami biztos, az az, hogy az új típusú korhatár előtti ellátás nem nyugdíj lesz, inkább egészségmegőrző és ha kell, a munka világából tisztes kivezetést kínáló lehetőség" – nyilatkozta Mészáros Melinda, akinek értékelése szerint erről 90 százalékban már hasonlóan gondolkodnak a munkaadói szervezetekkel. Hosszú távon az érdekvédők nem adták fel, hogy korábban mehessen nyugdíjba az, aki veszélyeztetett munkahelyen dolgozik, de „a kormány most egyértelművé tette, hogy nyugdíjtípusú ellátásról nem tudunk tárgyalni” – tette hozzá, megindokolva, miért várják hiába tízezrek, hogy a kormány végre értékeli a nehéz körülmények között végzett munkájukat.

A versenyszféra legnagyobb szakszervezeti tömörülése, a MASZSZ elnöke is határozottan kijelentette: nem a régi korkedvezményes rendszert akarják visszaállítani, mert annak több eleme valóban nem volt megfelelő, de a mainál biztosan rugalmasabb nyugdíjba vonulást kell megteremteni, mert az egészségkárosító munkakörökben 60-62 éves korukra elhasználódnak az emberek, nem képesek teljesíteni, s ha utcára kerülnek, még gyorsabban romlik az állapotuk. Kordás László szerint biztosítani kell, hogy a nyugdíjkorhatár eléréséig hátralévő idővel arányos „büntetés” fejében, vagyis bónusz-málusz rendszerben elmehessenek pihenni, aminek másik oldalán ugyanilyen arányban jutalmazzák azokat, akik a korhatár után is képesek és készek dolgozni.

Kompromisszum, de nem eredmény

Felvetésünkre, hogy a mostani tervekből kiszivárgott részletek – a pluszjuttatások, a munkaidő-kedvezmények, a pótszabadságok – nem kínálják ezt a biztonságot, Kordás László is elismerte, hogy a javasolt változtatások után sem javul lényegesen a dolgozók helyzete. "Kompromisszum eredményeként fogadtuk el a munkáltatói javaslatokat, de újra kell nyitni a vitát" – tette hozzá. Véleménye szerint ezekben a kérdésekben egyértelműen a tőke oldalára állt a kormány, hiszen 2014-ben megszűnt a vállalatok 13 százalékos többlet járulék befizetési kötelezettsége, miközben a dolgozók semmit nem kaptak, csak az egészségük károsodását. A munkáltatók „az ölükbe hullott járulékcsökkentés” miatt keletkezett megtakarítást saját hasznukra fordították, ráadásul azóta sem rendezett a korkedvezménynél korábban figyelembe vett töredékidők kérdése – sorolta tovább a gondokat. Akinek a szükséges 10 helyett csak 9 és fél éve volt meg a veszélyes munkakörben, annak nem írták jóvá a 2 éves plusz munkában töltött időt, nem kapott semmit, ezt rendezni kell – fogalmazott a MASZSZ elnöke.

A Liga vezetője is azt hangsúlyozta lapunknak, hogy a nyugdíjba vonulás merevségét oldani kell. Mészáros Melinda a legérthetetlenebb lépésnek a korábbi korengedményes nyugdíj eltörlését tartja, hiszen ezt akkor lehetett igénybe venni, ha legfeljebb a nyugdíj előtt öt évvel megszűnt valakinek a munkaviszonya, és a munkáltató előre kifizette a munkavállaló nyugdíjig hátralévő járulékait. Az elnök szerint ezt vissza is lehetne állítani, hiszen adataik szerint a jobb anyagi helyzetben lévő munkáltatóknál ma is működnek ilyen vállalati szintű, kollektív szerződésben rögzített programok, amivel a tisztes kivezetést próbálják segíteni. Ott is elgondolkodnának egy ilyen törvény kínálta lehetőségen Mészáros Melinda szerint, ahol ma nem foglalkoznak vele.

Miközben ezek az álláspontok hosszú évek óta ismertek, az érveket a kormány látszólag meg sem hallotta eddig. A kormány.hu oldalon – ha nagy ritkán felbukkan egy nyugdíjasokkal foglalkozó cikk, az legfeljebb azt hangoztatja, hogy sikerült megőrizni a nyugdíjak reálértékét, vagy hogy a jelenlegi rendszerben még hosszú távon finanszírozhatók a nyugellátások, netán kapunk egy adatot, hogy eddig 186 ezren éltek a Nők 40 program kínálta lehetőséggel – ami egyáltalán nem mellékesen minden szakértő szerint a legnagyobb tévedése a kormány nyugdíj-politikájának. Ám arról, hogy beismerik a tévedésüket és gondolkodnak a nyugdíjba vonulás merev szabályainak oldásán, a mostani kabinet 2014-es megalakulása óta egyetlen példát sem találtunk.

Az OECD eltörölné a Nők 40-et
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) néhány napja megjelent jelentése kimondja, hogy Magyarországon az egy főre jutó GDP nagyjából a fele a legfejlettebb tagországokénak. Miközben a pénzügyi-gazdasági válság előtt a felzárkózás tempósan haladt, a válság után veszített lendületéből. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a gazdasági teljesítőképesség javulásának ma több akadálya is van hazánkban, ezek közt említi a nők korai nyugdíjazási lehetőségét (Nők 40) is. A jelentés az idősek foglalkoztatásának bővítését javasolja, és azt mondja: a nyugdíjkorhatárt tovább kellene emelni a várható élettartam emelkedésével párhuzamosan, ugyanakkor a merev magyar nyugdíjba vonulási rendszer egyetlen kiskapuját, a Nők 40 programot meg kellene szüntetni. A világ gazdaságilag fejlett országait tömörítő szervezet szakértői úgy fogalmaznak: hiába emelkedik 2022-ig 65 évre a nyugdíjkorhatár, az idősebbek munkapiaci aktivitása jelenleg nagyon alacsony. A munkaképesség fenntartása érdekében a tanulmány szerint támogatni kellene az élethosszig tartó tanulást, amihez a szakképzési rendszer átalakítására lenne szükség.

Újjászületik az eltemetett militarizmus

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.03.20. 06:00
A lőtérfejlesztéssel a diákok lőkiképzését is megcélozták FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINSTOCKS
Lassú, de biztos lépésekkel militarizálja a társadalmat az Orbán-kormány. Formálódik már az iskolai öttusa is: a kabinet a küzdősport-oktatás bevezetésével kívánja "színesíteni" az eddig a tornára, atlétikára, labdajátékokra épülő testnevelés-órák programját. Az iskolai küzdelmek új területe lehet a lövészet is, miután megcélozták, hogy három éven belül minden nebuló kapjon "lőkiképzést" az intézmények szervezésében. A célra három év alatt mintegy 500 millió forintot költenének.

Az iskolai tornaórák edzésformáinak kiegészítése a lövészettel szorosan kapcsolódik a kormány lőtér-fejlesztési programjához, amelynek keretében a következő három évben 197 lőteret építenének Magyarországon, összesen 27 milliárd forintból. Erről Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt be a múlt év végén. Akkor beszélt arról is, hogy nem katonai lőterekről van szó, hanem olyan létesítményekről, ahová bárki bemehet lövöldözni, és amelyekből egyébként már most is van kéttucatnyi az országban. (Annak pedig tavaly decemberben a 444.hu járt utána, hogy ezek a lőtereket leggyakrabban sportegyesületek, esetleg 'kiképzési központok" üzemeltetik, és óránként néhány ezer-tízezer forintért, illetve 60-80 ezres éves bérlet fejében biztosítanak önfeledt lövöldözési lehetőséget a legváltozatosabb fegyverekkel.)

A lőterek létesítéséről szóló bejelentés után nem sokkal a parlamentben Sneider Tamás (Jobbik) arról kérdezte Balog Zoltánt, a humántárca vezetőjét: "milyen konkrét tervei vannak a kormánynak a honvédelem rendkívül felelősségteljes hivatásának megismertetésére, az alapvető tudnivalók iskolai elsajátítására?" Akkor Rétvári Bence államtitkár - minisztere nevében - válaszában arról értekezett, hogy a szabadon választható "katonai alapismeretek" elnevezésű tantárgy mellett az iskolai testnevelés kiegészülne a lövészet lehetőségével, "mint kifejezetten honvédelmi jellegű választható sporttal", amely a "lő-készségen túl fejleszti a felelősségteljes eszközhasználatot, a koncentrációt és a biztonság szem előtt tartását is."

Mostanra elkészült e tárgyban az iskolai testnevelést „színesítő” kormányzati koncepció is. Ha a kormány rábólint, akkor a tornaórák mostani három pillére – a torna, a labdajátékok, az atlétika – hamarosan kiegészül a küzdősportok, valamint a lövészet oktatásával.

Az előterjesztők szerint ennek célja, hogy a gyerekek tanulják meg az agresszió tudatos kezelését: például hogyan kerüljék el a verekedést, de ha kell, védjék meg magukat. A tervezet készítői azonban azt is megjegyzik: a lövészetet nem szükséges olyan hangsúllyal és óraszámban tanítani, mint például a karatét, a dzsúdót, a grundbirkózást. Az iskolák maguk dönthetnek majd arról, hogy bővítik-e a sportlövészettel a testnevelési órák tananyagát, de a lehetőséget a kormányzat ettől függetlenül minden gyereknek biztosítaná.

A sportlövészet oktatására és gyakorlására járásonként alakítanának ki centrumokat, de az iskolában is megteremthetők a körülmények, amennyiben van arra alkalmas termük, vagy udvaruk. Egy ilyen területet az jellemez, hogy oldalról lehatárolható, minimálisan 15 méter hosszú és tíz méter széles, és az egyik végén szilárd anyagból készült fal vagy golyófogó van. Megjegyzik: légfegyver esetén nincs szükség engedélyezésre, és a golyófogó lehet teljesen átlagos téglafal vagy földsánc.

Az új sportágak iskolai bevezetéséhez szükséges kerettanterv már júniusra elkészülhet, az általános bevezetése pedig a 2019-re tervezett Nemzeti Alaptanterv-módosítással együtt várható.

Mendrey: borzalmas ötlet
Borzalmas ötletnek tartja Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a lőterek "iskolai telepítését". Szerinte egyáltalán nincs szükség a társadalom militarizálására. Hozzátette: a küzdősportok bevezetéséről Simicskó István honvédelmi minisztertől már hallott korábban. Tény, a sportnak helye van a gyerekek életében, de az vitatható, hogy e célra éppen a küzdősportokat kell-e a mindennapos testnevelés részévé tenni. Nem minden gyerek alkalmas ezekre, nem lehet tudni előre, hogy ki lesz az, akiben fokozza az agresszivitást és alkalomadtán nem lesz elég tudása, akarata az önkorlátozásra.

Militarista retróérzés: az MHSZ lövészklub tagjai Tiszaladányban, 1971-ben FORRÁS: FORTEPAN/MHSZ

Militarista retróérzés: az MHSZ lövészklub tagjai Tiszaladányban, 1971-ben FORRÁS: FORTEPAN/MHSZ

Az orbáni harciasságot terjesztik

Hét civil szervezet részvételével az idén január 11-én megalakult a Honvédelmi Sportszövetség (HS). A kormányzati honvedelem.hu beszámolója szerint a köztestület alakuló közgyűlésén alapító tagként - az új oktatási tervek ismeretében egyáltalán nem meglepő módon - a Honvéd Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Budapesti Honvéd Sportegyesület, a Magyar Sportlövők Szövetsége, a Magyar Tartalékosok Szövetsége, a Magyar Vívó Szövetség, a Magyar Judo Szövetség, valamint a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Országos Szövetsége vett részt. A Honvédelmi Sportszövetségről szóló törvényt a kormánypárti többség tavaly november 22-én fogadta el, a magyarázat szerint az állampolgárok egészséges hazafias érzületének és honvédelmi felkészültségének erősítésére.

A honvédségi portál a HS feladataként emelte ki, hogy az általános fizikai felkészültségen túl támogassa a honvédelmi ismereteket, különösen a lőkészséget, a tájékozódási képességet, a fegyveres és fegyvertelen önvédelmet, valamint a honvédelmi szempontból hasznosítható, speciális technikai tudást fejlesztő sportokat és tevékenységeket, valamint biztosítja az ezekhez szükséges biztonságos körülményeket és infrastrukturális hátteret. Ahogy arról a törvény elfogadása előtt a Népszava is beszámolt, az ellenzék erős fenntartásokkal fogadta a Honvédelmi Sportszövetség létrehozásának kormányzati terveit.

Simicskó István régi álma teljesült a törvény elfogadásával – hangsúlyozta lapunknak a parlamenti szavazás előtt Vadai Ágnes korábbi honvédelmi államtitkár. A DK alelnöke, a parlament Honvédelmi Bizottságának tagja elképesztőnek tartotta, hogy a kormány így akar iskolák, gyerekek közelébe férkőzni politikája népszerűsítésére, egyenesen bűnnek nevezte, hogy az orbáni harcos retorikát a kormány így akarja bevinni az oktatási intézményekbe. Szüdi János volt közoktatási államtitkár a Népszavának már novemberben azt mondta, ha a Honvédelmi Sportszövetségről szóló szabályban megjelent a lehetőség, akkor az előbb-utóbb bekerül a kerettantervbe is honvédelmi nevelésként. Bevált az oktatási szakértő jóslata. - G.E.