Milliárdokat fizetnek a gyorshajtók

Publikálás dátuma
2017.03.20. 08:48
Illusztráció: Thinkstock
Évről évre mind többet fizetnek be gyorshajtók a költségvetésnek, tavaly már ez az összeg közel 9 milliárdot forint volt - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

Három év alatt másfél milliárd forinttal, kilencmilliárd forintra nőtt a gyorshajtás miatt kiszabott büntetések összértéke - tudta meg a Magyar Idők az Országos Rendőr-főkapitányságtól.

A lap értesülései szerint a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó KRESZ-szabályok megsértéséért kiszabott bírság 2014-ben 7,552 milliárd forint volt, egy évvel később már 7,993 milliárd forintra, tavaly pedig 8,965 forintra rúgott. Az ORFK tájékoztatása szerint az év valamennyi napján több mint 700 gyorshajtást regisztrálnak és szankcionálnak a rendőrök. 

Eközben a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma is enyhén növekedett, 2010-ben 16 308, 2012-ben 15 174 eset került a nyilvántartásba, tavaly viszont 16 500. A súlyos sérüléssel járó közúti balesetek száma azonban csak nagyon enyhe mértékben emelkedett 2012 óta, 2010-hez viszonyítva pedig csökkenés tapasztalható: az akkori 4941-gyel szemben tavaly 4800 körüli súlyos szerencsétlenség érte az autósokat.

A halálos kimenetelű balesetek esetében tovább folytatódott a tíz éve tartó csökkenő trend, és tavalyhoz képest egyedül 2013-ban vesztették kevesebben életüket a közutakon – akkor 591 ember, 2016-ban pedig 597.

Szerző

Parlament előtt a lex Heineken

Meglehetősen gyorsan, már ma az Országgyűlés plénuma elé kerül az a kormánypárti javaslat, amely betilthatóvá tenné az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát, az az a lex Heinekent.

A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődhet, majd az interpellációk hangozhatnak el két órában, amelyeket az azonnali kérdések és válaszok órája követhet.

A képviselők az ülésnap végén kezdhetik tárgyalni az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról szóló kormánypárti javaslatot. Az indítvány benyújtóinak egyike, a kereszténydemokrata Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábban úgy fogalmazott, Európának ezen részén a magyarság megszenvedte mind a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért jogos, hogy gazdasági haszonszerzés céljából ne lehessen ilyen jelképeket felhasználni.

A parlament kedden szavazásokkal folytatja munkáját, majd jövő hétfőn, az uniós források felhasználásáról szóló politikai vitával fejezi be aktuális kéthetes ülését.

Szerző

Kerti kútja van? Ez biztosan fel fogja bosszantani

Publikálás dátuma
2017.03.20. 07:50
Illusztráció: Thinkstock
Egy jogszabály-tervezet szerint újra kellene engedélyeztetni az évi 500 köbméternél nem több vízkivételű, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemelő kutakat.

Ezekre egy űrlap kitöltése után a helyi jegyző adhat majd engedélyt – adta hírül a Napi.hu

A jelenlegi szabály szerint csak az ilyen kút ásásához, illetve fúrásához kell engedélyt kérni és ennek az űrlapját tartalmazza a hatályos rendelet. A módosítás tervezete viszont már olyan űrlapot tartalmaz, amelyet nem csak az ilyen kút létesítéséhez, hanem az üzemeltetéséhez és fennmaradási engedélyéhez is ki kell tölteni. Az űrlap rovatai között szerepel annak a megadása, hogy a tulajdonos naponta és melyik idényben hány köbméter vizet vesz ki a kútból, van-e a kútnak aknája, illetve milyen szivattyúval és milyen átmérőjű csövön továbbítja a vizet a házba, vagy pedig a locsolóhoz. Meg kell határozni a kút maximális vízhozamát és fotódokumentációt is kell készíteni róla.

Szerző