Kósa kizáratná az EU-ból Görögországot

A gyermekvédelmi törvényről, a zöldségpiacról, a múlt heti strasbourgi ítéletről és a Jobbik "földesúradójáról" is szó volt hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

MSZP: Vajna miatt módosítanák a gyermekvédelmi törvényt

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint Andy Vajna filmügyi kormánybiztos kívánsága miatt módosítani akarják a gyermekvédelmi törvényt. A hírek szerint - ismertette - egy filmforgatás miatt kérte Vajna és a filmalapvezető Havas Ágnes, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) módosítson gyermekvédelmi szabályokon: engedélyeztetnék a kiskorúak éjszakai munkavégzését éjszakai filmforgatások miatt. Az Emmiben el is készült a tervezet, amely szerint ha a szülők nem tudnak megegyezni a szereplésről, a gyámhivatal pótolja a hiányzó hozzájárulást - mondta a politikus.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány nem tárgyalt, nem döntött ilyen előterjesztésről, és ilyen nem szerepel a Ház napirendjén sem. Olyan viszont szerepelt, amely bevezette a családi adórendszert, ám azt az MSZP nem támogatta - tette hozzá.

LMP: összeomlott a magyar zöldségpiac

Sallai R. Benedek (LMP) hivatkozott egy egyetemi kutatásra, amely szerint az országban megtermelt zöldség mennyisége az EU-csatlakozás óta csökken. A magyar zöldségpiac összeomlott, folyamatosan csökken a magyar termékek előállítása - jelentette ki, kiemelve: ezzel párhuzamosan a zöldségfogyasztás is visszaesett. Erre szerinte azért fontos felhívni a figyelmet, mert az élelmiszer-biztonság ügyének megvitatásakor a kormánynak szembesülnie kell azzal: nem elég pusztán külföldre mutogatni.

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár reagálásában emlékeztetett arra a vizsgálatra, amelynek eredménye szerint sok Magyarországon és Ausztriában is forgalmazott termék minősége nálunk silányabb, mint Ausztriában. Az élelmiszer-minőségnél kettős mérce van az EU-ban - mondta, emlékeztetve: Fazekas Sándor szakminiszter újabb vizsgálatot rendelt el, amely hamarosan lezárul.

A Jobbik földesúradót vezetne be

Volner János (Jobbik) arról beszélt: Magyarországon évente 400 milliárd forintot lopnak el korrupciós ügyletekben, elsősorban a közbeszerzési és az EU-s források rendszerén keresztül. Szerinte Magyarországon azok gyarapodnak a legjobban, akik jó kapcsolatban vannak a kormánypártokkal, és "a korrupciót a kormány törvényessé tette". A Jobbik szerint ezért be kell vezetni a földesúradót, ami a politikából meggazdagodottakra vonatkozna. Úgy meg kell adóztatni a politikaközeli vállalkozókat, hogy néhány év alatt elveszítsék vagyonuk jelentős részét - közölte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint rohamléptekben zajlik a Jobbik baloldali fordulata. A Jobbik megadóztatná a gazdákat - kommentálta a kezdeményezést, úgy fogalmazva: a Jobbik "egy oligarcha politikai cselédjének szegődött (...), amely már nem hisz semmiben, csak a pénzben és a hatalomban". "Mindenekelőtt az új gazdájukat adóztassák meg!" - javasolta a pártnak.

Fidesz: szégyen a strasbourgi döntés

Kósa Lajos (Fidesz) is a bangladesiek ügyében Magyarországot elmarasztaló strasbourgi döntést kritizálta, megdöbbentőnek, szégyennek nevezve azt, mert "minden létező jogelvet figyelmen kívül hagy", és az európai jog halálához fog vezetni. Ez a döntés nem jogi, hanem politikai - jelentette ki, úgy fogalmazva: "odamentek a Soros által finanszírozott szervezetek ügynökei - két olyan bangladesi fiatalember védelmében, akikről azóta nem tudjuk, hol vannak -, hogy a magyar állammal pereskedjenek". Az az ítélet, amely szerint a migránsok Görögországba visszakerülése fenyegetést jelent számukra, csak akkor fogadható el, ha kezdeményezik a görögök kizárását az EU-ból és a NATO-ból - mondta.

Dömötör Csaba államtitkár szerint "van egy unió, amely nem védi meg a határait, sőt kvótákkal osztaná szét a bevándorlókat. Vannak a bevándorlók, akik kijátsszák az uniós szabályozást. És vannak a magukat jogvédőnek nevező csoportok, amelyek törvénysértésre bátorítják a bevándorlókat, feljelentik Magyarországot és még keresnek is ezen az egészen. Tényleg megáll az ész. És hogy ki állja ennek a terhét? Természetesen az állampolgárok, a magyar családok". Ő is őrültnek minősítette az ítéletet. Megemlítette, hogy a jórészt külföldről, például egy Soros-hálózathoz tartózó alapítvány által támogatott Magyar Helsinki Bizottság képviselte a bangladesieket, és a védők milliós összeget kaptak perköltségként. Az ítélet mögött tehát valójában egy külföldről pénzelt aktivistacsoport van, amely a Soros-hálózat tagja - fogalmazott.

Napirend

A Fidesz kezdeményezésére levették a napirendről az állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról és a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását, amelyet fideszes, KDNP-s és MSZP-s képviselők nyújtottak be, majd a szocialisták visszaléptek a törvény támogatásától. A kétharmados támogatást igénylő javaslat ingyenesen az Országos Magyar Vadászkamarának adná a hatvani Grassalkovich-kastélyt. Ugyancsak a Fidesz kezdeményezésére levették a napirendről az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosítását.

Interpellációk

MSZP: mikor emelik a védőnők bérét?

Korózs Lajos (MSZP) szerint méltatlan a helyzet a szociális ágazatban, a kormány szándéka azonban csak addig terjedt, hogy hungarikummá minősítette és megünnepelte a védőnői szolgálatot, holott a bérekben is rendet lehetett volna tenni. Azt firtatta, mikor emelik a védőnők bérét, majd rámutatott: egy 20-25 éve a szakmában lévő, felsőfokú végzettségű pedagógus és védőnő bére között százezer forint különbség van.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2010-ben 17 milliárd, most 25 milliárd forint van a védőnői szolgálatra. Elmondta, 2012 óta tart a finanszírozás emelése, amelyet a következő években is folytatnak. Olyan törvényt is elfogadtak - jegyezte meg - , amely nem engedi meg, hogy a szolgáltatók lenyeljék a védőnők béremelését.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 109 igen, 31 nem szavazattal elfogadta azt.

Jobbik: Andy Vajnának elég egyet füttyentenie?

Vágó Sebestyén (Jobbik) azt tudakolta, hogy az Emmit valóban megkereste-e Andy Vajna filmügyi kormánybiztos és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója, hogy egy filmforgatás miatt módosítsanak egyes gyermekvédelmi szabályokon. Két területen ütköztek akadályokba - idézte fel a politikus - : nem lehet eltérni attól a szabálytól, hogy 18 év alattiakat nem lehet foglalkoztatni este 10 és reggel 6 óra között. Hozzátette: ha a szülők nem tudnak megegyezni arról, a gyermek szerepelhet-e nyilvánosan, a gyámhivatal hozhat-e döntést ebben. Szerinte a kormány a szakmai javaslatokat rendre lesöpri az asztalról. Ezzel szemben "a szivaros keresztapának, az adómentességet élvező film- és kaszinóbárónak" elég egyet füttyentenie és az érdekei szerint módosítanak a szabályozáson? - kérdezte.

Rétvári Bence válaszában az elmúlt évek filmsikereket sorolva elmondta, minden megkeresést érdemben megvizsgálnak, és ha egyetértenek azzal, akkor azt vagy a kormány, vagy az Országgyűlés elé terjeszti. Ilyesfajta törvényjavaslat nincs az Országgyűlés asztalán - mondta, jelezve, mindig a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani. Rámutatott: másfél évtizede a jogszabályokban megjelenő elv, hogy ha a szülők között nincs egyetértés egy fontos kérdésben, a gyámhatóság véleményét kell kérni.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 103 igen, 27 nem szavazattal elfogadta.

LMP: nem változott a birtokpolitika a szocialistákéhoz képest

Sallai R. Benedek (LMP) azt kifogásolta, hogy a Fidesz ugyanazt a birtokpolitikát követi, mint az MSZP, ugyanazok vezetik a legtöbb támogatást kapók listáját, mint a szocialisták alatt. Miközben a Fidesz bejelentette, hogy megvonja a támogatás egy részét a nagybirtokosoktól, 2016 nem hozott érdemi eredményt, ismét Csányi Sándorék vezetik a listát - közölte.

Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkára azt mondta, 2016-ban 184 ezer ügyfél fordult támogatásért a hivatalhoz és 640 milliárd forintot fizettek ki. Megjegyezte, a támogatások jelentős része attól függ, kinek mekkora területe van. Azt kérte, hogy a tendenciát figyeljék. Kifejtette: 2016-ban a támogatásokból az ötszáz nagy gazdaság 138 milliárd forintot kapott, de 2014-ben ez az összeg még 184 milliárd forint volt.

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 107 igen, 31 nem szavazattal elfogadta.

MSZP: egyre többet késik a posta

Heringes Anita (MSZP) szerint késések, fennakadások, munkaerőhiány jellemzi a Magyar Posta működését. Hozzátette: már a sárga csekkek is késnek, így az emberek a következő levélben már pótdíjat kapnak.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az uniós irányelvnek megfelelően a levelek 97 százalékát 5 napon belül kell kézbesíteni a postának, ez a sárga csekket tartalmazó levelekre is vonatkozik. Ezt a követelményt a posta minden évben teljesítette - mondta. Tavaly az összes panasz 0,018 százaléka érkezett a számlalevelek miatt - mondta az államtitkár.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 98 igen, 26 nem szavazattal és két tartózkodással elfogadta.

A Jobbik a kormányzati médiaköltésekről

Pintér Tamás (Jobbik) azt tette szóvá, hogy az Eximbank által biztosított hitelből, 8 milliárd forintos közpénzből indították be Andy Vajna tévéjét, a TV2-t, amelynek híradója 83 százalékban támogatja a kormány álláspontját. Ennél csak az M1 propagandahíradója lett sikeresebb: a csatornán futó anyagok 91 százalékban járulnak hozzá a fideszes agymosáshoz. Milyen kormány az, amely évente 20 ezer forintot vesz ki az emberek zsebéből, hogy finanszírozza ezt? - kérdezte.
Elmondta, adóforintok vannak Mészáros Lőrinc megyei lapjaiban is, a Népszabadságot tönkretették, a Népszavát kormányhirdetésekkel tömik és megvették a Figyelőt is. Hozzátette: a pofátlanság netovábbja, hogy "a kormánypropagandával, karaktergyilkosságokkal, mocsokkal és hazugságokkal teli kormánypárti médiát", a Lokált a dunaújvárosiak pénzéből, közpénzből fizettetik ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rögzítette: "a kormány számára a sajtó- és a véleményszabadság alapvető érték". A magyar sajtó kellően sokszínű, mindenki megtalálhatja a saját ízlésének és világnézetének megfelelő médiumokat. Nincs olyan információ, amely ne találna magának utat - tette hozzá.
Az államtitkár közölte, tudomásul veszik, hogy egyre intenzívebb a verseny a kiadók és a médiatulajdonosok között, de ebbe a kormány nem szeretne beleszólni. Elmondta, dunaújvárosi médiaügyekben nem illetékes. Majd úgy folytatta, meglepte a jobbikos képviselő moralizáló felszólalása, mert mégis a Jobbik az a párt, amelynek emberei a Kurucinfót adták az országnak.
Ha valóban aggódik a magyar média szabadságáért és minőségéért, a Jobbik új gazdáját, egy médiatulajdonos oligarchát kérje számon - közölte.

A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 106 igen, 27 nem szavazattal elfogadta.

LMP: ki fizeti a paksi beruházás veszteségét?

Az LMP ismét arról érdeklődött, ki fizeti meg a paksi beruházás veszteségét. Mint kifejtette: legalább négyezer milliárd forint közpénzbe kerül a paksi bővítés, ami hosszú távon kedvezőtlen és veszteséges beruházás lesz. Utalt az Európai Bizottság anyagára, és azt mondta: ezt csak úgy kerülhetik el, ha legalább kétszeresére emelik majd az áram árát. Szerinte a legolcsóbb áramot nem a paksi erőművek, hanem az orbáni tiltás előtt épült szélerőművek termelik. Mivel kell barátkozniuk a magyar fogyasztóknak az elkövetkező húsz évben? - kérdezte.

Csepreghy Nándor államtitkár közölte: az LMP-vel ezt a vitát régóta folytatják, s a párt egy dolgot nem vesz figyelembe, a tényeket. Az Európai Bizottság anyaga nem a veszteségről hanem a nyereségről beszél, s arról, hogy ezt hogyan tudja a kormány felhasználni. Amennyiben a blokkok üzemideje lejár, s nem hosszabbítják meg, Magyarország még több földgáz-exportra szorul majd - jegyezte meg az államtitkár, aki szerint Paks a garanciája, hogy a rezsicsökkentést fenn tudják tartani. Aki Paksot támadja, lényegében a rezsicsökkentést támadja - jelentette ki Csepreghy Nándor.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 106 igen, 23 nem szavazattal azonban jóváhagyta.

LMP: a kormányfő miért nem a magyar emberek érdekeit képviseli?

Sallai R. Benedek (LMP) a kormány nemzeti konzultációjával kapcsolatban az öt veszélyforrásból kettőt kiemelve azt mondta: a miniszterelnök a nagy cégeknek nyújtott adócsökkentését kívánja megvédeni Brüsszellel szemben.
A munkahely-teremtési támogatások elleni "brüsszeli cselszövésről" szólva kijelentette: ezekkel szintén a nagy multikat támogatja a magyar kabinet, a kormányfő mégis azok megtartásáért küzd. A miniszterelnök miért nem a magyar embereket képviseli? - kérdezte.

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt kérdezte: mi a baj azzal, ha növekszik a foglalkoztatottak száma vagy ha mindenkinek csökkentik a társasági adóját? Az unióban egyre többször jelenik meg a szándék arra, hogy az adópolitikát a nemzetek feletti szintre emeljék. Az adóstrukturában a forgalmi adók arányát kívánják növelni a jövedelmi adókkal szemben. Nemcsak a külföldieknek, hanem a hazai vállalkozásoknak is fontos az adócsökkentés - jelentette ki, visszautasítva, hogy csak néhány multicégnek lenne hasznos.
Szerinte a szociális pillérben megfogalmazott uniós célok komoly hátrányt hoznának a hazai munkavállalóknak.

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen: 103 támogató szavazattal, 29 nem ellenében.

Azonnali kérdések

MSZP: számon fogják kérni Farkas Flóriánon az ORÖ pénzeit?

Az azonnali kérdések sorát nyitó Teleki László (MSZP) azt kérdezte, hogy számon fogják-e kérni a fideszes Farkas Flóriánon az az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) eltűnt 1,6 milliárd forintot. A képviselő indoklásként azt mondta, a kérdés nem csak a büntetőjogi vonatkozások, de a közvélemény megnyugtatása miatt is fontos. Sokan csak azt látják, hogy "Farkas Flórián lopott" és emiatt általánosítanak - jelentette ki a politikus, aki szerint jelenleg Magyarországon mélyponton van a cigányság megítélése.

A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, a kormány számára az is prioritás, hogy az ORÖ működőképessége megmaradjon, ahogy az is, hogy a felzárkózási programok is jól működjenek. Nem jó, ha valaki egy emberről van egy elképzelése, majd azt egy egész közösségre vetíti ki - jelentette ki. Emellett kiemelte, hogy tudomása szerint semmilyen eljárás során nem állapították meg Farkas Flórián személyi felelősségét.