Indul az állami élelmiszerteszt

Várhatóan jövő héten lesz eredménye annak a 100 termékre kiterjedő vizsgálatnak, amelyben a Magyarországon, Ausztriában és több nyugat-európai országban forgalmazott azonos élelmiszerek minőségét ellenőrzik - jelentette be Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára az Országgyűlés gazdasági bizottságában.

Az államtitkár elfogadhatatlannak és felháborítónak nevezte, hogy a nagy élelmiszergyártók kettős mércét alkalmaznak a nyugati és a kelet-közép-európai emberek számára fogalmazott élelmiszerek minőségénél, és becsapják a vásárlókat. A február 20-án elrendelt vizsgálat során fűszerek, konzervek, fagyasztott-, édesipari-, és tejtermékek, illetve alkoholos és nem alkoholos italok Magyarországon és Nyugat-Európában árult fajtáit hasonlítják össze. Laboratóriumi, jelölésbeli és érzékszervi vizsgálatot is végeznek. A mintákat a Nébih munkatársai gyűjtik nemcsak Ausztriából, hanem távolabbi nyugat-európai országból is - tette hozzá Zsigó.

Mint emlékezetes a visegrádi négyeket alkotó országokban is "hadjárat" kezdődött az élelmiszerek kettős minősége miatt, a magyar reakciót például megelőzte a szlovák felvetés. Azóta egy platformra kerültek az országok, és mint Zsigó Róbert beszámolt róla, a négyek márciusban felkérték az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon a kérdéssel.

Az LMP húszpontos javaslatcsomagot állított össze, hogy elérjék, jobb minőségű élelmiszereket áruljanak az üzletekben - jelentette be az ülésen Sallai R. Benedek. A kormány csak hisztériakeltést csinál, de az embereket nem képes megvédeni - tette hozzá. (A beadványt a kormánytöbbségű bizottság tárgysorozatba sem vette.) Az LMP szakpolitikusa egy egyetemi kutatásra is hivatkozott, amely szerint az országban megtermelt zöldség mennyisége az EU-csatlakozás óta csökken, és a hazai zöldségfogyasztás is visszaesett. Erre szerinte azért fontos felhívni a figyelmet, mert az élelmiszer-biztonság ügyének megvitatásakor a kormánynak szembesülnie kell azzal: nem elég pusztán külföldre mutogatni, a kabinet felelőssége is, hogy mi kerül a boltok polcaira.

Agrárszakemberek, megerősítve Sallai R. Benedek felvetését arra hívták fel a figyelmet. hogy sok hazai hústerméket például éppen a minőségi kifogások miatt nem engednek be Ausztriába. A hazai Élelmiszerkönyv alapján azonban ezek a húskészítmények a magyar piacon minden további nélkül forgalmazhatók.

Szerző

Nem örül az EBRD az árverés-szigorításnak

Nem maradt szó nélkül a KDNP kezdeményezte múlt heti törvénymódosítás, amely révén szigorúbbá váltak a bírósági végrehajtások, s így az ingatlanok árverésének szabályai is változtak. A módosítás egyik következménye, hogy akár egy év sikertelen árverezés után sem lehetne a becsérték 90 százalékánál kevesebbért értékesíteni a végrehajtás alatt álló ingatlant. (A változtatást azzal magyarázták, hogy segítséget szeretnének nyújtani annak a mintegy 145 ezer családnak, akik a kilakoltatási moratórium márciusi elejei lejártával a régi szabályok alkalmazása mellett kritikus helyzetbe kerülnének.)

A döntés kapcsán tegnap az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) jelezte, hogy munkacsoportot hoz létre a magyar hatóságokkal együttműködve. Arra szeretnének választ kapni, hogy a Parlament által elfogadott törvénymódosítás milyen hatással lesz a magyar bankszektorra. Pénzpiaci körökben ugyanis attól tartanak, hogy ezáltal a hitelintézeteknek komoly ingatlanportfólió maradhat a nyakán. Ezen vélemények tükrében nem is meglepő, hogy a munkacsoportnak az esetleg megjelenő negatív hatások enyhítését szolgáló intézkedések feltérképezése is feladata lesz. Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke a Heti Válasznak múlt héten adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a jelzálogjog érvényesítésének a korlátozása jó eséllyel emelni fogja a hitelkamatokat.

A parlament döntése különösen annak fényében keltett megdöbbenést – s ezt a munkacsoport felállításáról szóló közleményében a londoni székhelyű bank is felidézi -, hogy a kormány két éve 2015 februárjában, az EBRD-vel kötött megállapodásban még arra tett ígéretet, hogy az ingatlanok árverezésével és a kilakoltatásokkal kapcsolatban nem hoz több korlátozó, az értékesítést nehezebbé tevő intézkedést. A múlt heti döntést aligha lehetne másként értelmezni, minthogy a kormány felrúgta az akkor aláírt nyilatkozatot.

Az árverési szabályok átírásának egyetlen céljának az tűnik, hogy a választások előtti évben ne legyen tele a sajtó a lakásárverésekről szóló hírekkel. A Portfolió szakértőinek is meglepetést okozott, hogy az EBRD meglehetősen békülékeny hangot ütött meg közleményében és közös munkát ajánlott a témában.

Portfóliót tisztít az UniCredit
Az UniCredit tegnap bejelentette, hogy lakossági jelzáloghitel-követelésekből álló portfólió eladásáról kötött megállapodást - az adós nem teljesítéséért való felelősség kizárásával (pro-soluto) - egy erre engedéllyel rendelkező magyarországi pénzügyi vállalkozással. A tranzakciót a Balbec Capital LP és az APS Holding által kezelt befektetési alapok finanszírozták. A portfólió teljes egészében magyar hitelekből áll. A portfólió teljes követelésállományának értéke mintegy 42,7 milliárd forint (138,9 millió euró). Ez a tranzakció a második nagy nem teljesítő jelzáloghitel-értékesítés Magyarországon a válság óta, az elsőt tavaly novemberben az Erste bonyolította le az Intrum Justitiával 19 milliárd forint adásvételi ár mellett. Akkor az követelésállomány nagyságát nem közölték a felek - emlékeztetett a Portfolió.

Szerző

Vigyázat adatlopás! - Az OTP figyelmeztetése

Interneten terjedő adathalász levéllel próbálnak ismeretlenek banki ügyféladatokhoz jutni - közölte az OTP Bank hétfőn.

A bank tájékoztatása szerint az adathalász levelek olyan hivatkozást tartalmaznak, amelyek az OTPDirekt oldalához hasonló honlapra irányítják az ügyfeleket, azon pedig netbankjuk belépési azonosítóját és jelszavát kérik.

A közlemény hangsúlyozza, hogy az OTP Bank soha nem kér ügyféladatokat elektronikus üzenetben.

A visszaélési kísérlet miatt a hitelintézet megtette a szükséges biztonsági intézkedéseket és jogi lépéseket.

Szerző